A svéd modell mégis működőképes: enyhe a gazdasági visszaesés, a halálozás az uniós átlagon

Tavaly hangos volt a sajtó, a különutas svéd járványkezelési modelltől. Voltak akik végzetes összeomlást vizionáltak, míg mások bezzeg országként tekintettek a skandináv államra - egy ideig. Mára az már biztosan elmondható, hogy az egészségügyi összeomlást elkerülték, sőt, mára a középmezőnyben vannak.

A pandémia egy évének értékelésekor fontos kérdés, hogy vajon sikerült-e a lazább korlátozásokat választó módszerükkel enyhíteni a pandémia okozta gazdasági visszaesést úgy, hogy közben ne szálljanak el a halálozási mutatók. A rövid válasz erre, hogy egyelőre úgy tűnik igen.

Habár még biztosat nem mondhatunk, hiszen közel sincs vége a járványnak, de a legfrissebb halálozási adatok alapján, az már most megállapítható, hogy a svéd egy millió főre vetített halálozási arányszám gyakorlatilag az EU átlagnak felel meg (Svédország: 1291fő/1millió fő, EU-átlag:1271fő/1millió fő).

A nagyságrendileg közel hasonló lakosságszámú országokhoz viszonyítva az összhalálozás is átlagosnak számít, hiszen Svédországban március 11-ig 13 088-an haltak bele a koronavírusba, míg hazánkban 16 325-en, Portugáliában 16 695-en, Csehországban 22 385-en, Ausztriában pedig 8776-an (A svédeknél eddig 695 ezer fertőzést regisztráltak).

Látható tehát, hogy a laza korlátozó intézkedések ellenére, a skandináv országban lakosság-arányosan nem ugrott meg a halálozás más országokhoz viszonyítva, habár ebben biztosan közre játszik a rendkívül jó svéd egészségügyi rendszer, és a lakosság viszonylag komoly önfegyelme is. Ami viszont szintén nagyon fontos, hogy az alapvetően kedvező járványügyi adatok mellett eddig kifejezetten jó gazdasági mutatók sorakoznak. Ezekből látható hogy a járvány előtti évben a svéd GDP növekedés nem volt jelentősebb mint az EU más tagállamaiban, viszont a járvány alatt jelentősen kevésbe esett vissza náluk ez a mutató, mint az uniós átlag.

Ez szám szerint azt jelenti, hogy még az unióban átlagosan 7,4 százalékot esett a GDP, addig Svédországban csupán 2,9 százalékot

(itthon 5,3 százalékkal csökkent, ami szintén viszonylag jó adatnak számít). Az EU-ban csak Írországban volt növekedés tavaly (3%), a svéd mutatónál egy hajszállal lett kisebb a lengyel visszaesés (-2,8%), az összes államban ennél mélyebb volt a recesszió az Eurostat adatai szerint.

Látható tehát, hogy egyenlőre tényleg jóval kisebb károkat szenvedett a gazdaságuk, mint más európai országoké.

A svéd GDP egyébként a harmadik negyedévtől indult erőteljes növekedésnek, akkor az előző negyedévhez viszonyítva 4,9%-os bővülést értek el, így a teljes évre vetített kedvező adatok is részben ennek a felpattanásnak köszönhető, amit főképp a fogyasztás gyors újbóli bővülése és az export visszaépülése okozott.

Az Európai Bizottság (EB) legutóbbi, februárban közzétett előrejelzése alapján úgy tűnik, a felpattanás idén és jövőre is folytatódik, tehát V alakú ívet ír le a svéd GDP-görbe.

A járvány gazdasági hatásait kezelendő egyébként a svéd állam a munkanélküliség visszaszorítását és a reziliencia építést tűzte ki célul, ennek fényében pedig érthető, hogy az idei költségvetésük jelentős részét is a gazdaság újraépítését célzó csomag teszi ki.

Az infláció egyenlőre várhatóan emelkedni fog az idei év első hónapjaiban, főképp az energia árak növekedésének köszönhetően, azonban összeségében az előrejelzések alapján 2021 teljes egészére vetítve 1,3 százalékos, tehát átlagos infláció várható, ami jövőre még akár csökkenhet is - áll az EB értékelésében.

Azt természetesen nem tudhatjuk, hogy vajon mennyivel kevesebben halnak meg, ha szigorúbb intézkedéseket vezetnek be, illetve ebben az esetben mekkora lett volna a gazdaság visszaesése. Az eddigi gazdasági mutatók alapján - gazdasági szempontok alapján - a skandináv ország vélhetően mégis viszonylag jó utat választott a válság enyhítésének érdekében.