Koronavírus: mégis Svédországnak volt igaza? Lezárások nélkül is kezelhető a járvány?

Elemzések2020. júl 23.D.J.

A skandináv országban az új megbetegedések és a halálozások száma is nagyot esett az elmúlt hetekben.

A svéd járványkezelést hónapok óta fokozott figyelem övezi. Miközben a koronavírus megjelenése után Európa jó része bezárkózott, Svédország inkább a saját útját járta. Az 50 fő feletti összejöveteleket ugyan betiltották, az idősotthonokban pedig látogatási tilalmat rendeltek el, és kérték, hogy aki teheti maradjon otthon, de ezen túl semmit nem kényszerítettek az emberekre. A bárok, éttermek, játszóterek és bevásárlóközpontok korlátozások nélkül nyitva maradhattak.

Az hamar kiderült, hogy a gazdaságukat hiába próbálták megvédeni a laza szabályokkal. Már a nyár elején világos volt, hogy a GDP-jük semmivel nem fog kisebbet esni, mint a szomszédos országokban.

A nyájimmunitást sem tudták elérni.

A kormányzat hivatalos álláspontja szerint ez nem is szerepelt a céljaik között. A helyi tudósok egy csoportja ebben azonban kételkedik. Közülük 23 egy nyílt levelet is írt a témában. Mint kifejtik: szerintük arra számított a politikai vezetés, hogy a vírus egy idő után annyi mindenkin megy át, hogy a lakosságban emiatt kialakul a védettség. A becslések szerint a nyájimmunitáshoz az emberek 70 százalékának kellene elkapnia a vírust.

Mindettől még Svédország is igen messze van. Egy hónapja a helyi gócpontban Stockholmban és a közvetlen környezetében készült egy kutatás, amely szerint a helyiek 14 százalékát fertőzte meg a COVID-19. Azóta ez az arány nem sokat nőtt. Az elmúlt hetekben ugyanis a fővárosban és az agglomerációban a tesztek 17 százaléka lett pozitív. Eleve most úgy néz ki, hogy a koronavírusnál nehezen alakul ki tartós védettség. Vannak olyan kísérletek, amelyek szerint, akik túlesnek rajta három hónapig immunisak a betegséggel szemben. Utána a szervezetükben az ellenanyag-termelés drasztikusan visszaesik.

A sok rossz hír után azonban Svédországban nemrég roppant biztató adatok láttak napvilágot.

A járvány elején még volt, hogy 24 óra leforgása alatt az országban több mint 100 ember hunyt el a vírus miatt. Ebben a hónapban viszont a napi halálozás már nem ment 16 fölé. Közben az új fertőzések száma június óta napi 1800-ról 100 környékére esett le. Akkor mégis csak bevált a módszerük?

Nos, nehéz lenne úgy sikerről beszélni, hogy közben a 10 milliós Svédországban az elmúlt hónapokban több mint 5600 ember halt meg a koronavírus miatt a laza korlátozások miatt. Csak összehasonlításul: az 5 milliós Finnországban a kór kevesebb mint tizedennyi emberrel végzett.

Egy svéd orvos, Jon Tallinger is igyekszik mindenkit lebeszélni az ünneplésről. Mint felhívta rá a figyelmet, a járvány hasonló utat járt be náluk, mint azokban az országokban, amelyek kifejezetten nehezen bírták a küzdelmet a vírussal. Az ugyan örömteli, hogy Svédország végül vissza tudta szorítani a betegség terjedését, de a példájuk már csak azért sem lehet követendő, mert a helyzetük roppant sajátos. A népsűrűségük alacsony, viszonylag sokan élnek egyedül, a svédek pedig roppant szabálykövetőek, ami segített a védekezésben.

Ráadásul senki nem tudja, meddig fog tartani a mostani esés.

Könnyen lehet, hogy ősszel, ahogy jön a hideg, és az emberek egyre többet fognak zárt térben tartózkodni, Svédországra egy kemény második hullám vár. Lena Hallengren egészségügyi miniszter is figyelmeztetett: a veszély még nem ért véget.