Eddig soha nem tapasztalt ütemben emelkedik Magyarországon a koronavírus-fertőzöttek napi száma: a Covid-tesztek már majdnem 6 százaléka pozitív. A WHO kritériuma szerint csak az az ország tudja ellenőrzése alatt tartani a vírus terjedését, ahol 5 százaléknál alacsonyabb a pozitív esetek aránya. De vajon miért és mennyire fontos a tesztelés?
Utoljára idén áprilisban a koronavírus-járvány elején volt a mostanihoz hasonlóan magas a fertőzöttek aránya hazánkban. A World in Data tudományos online kiadvány adatai szerint a teszteltek arányát tekintve a legmagasabb érték 6,3 százalék volt április 16-án, most a legutóbbi, szeptember 14-i adatok szerint ez 5,8, és szinte megszakítás nélkül emelkedik. Miközben május 10. és augusztus 10. között még 1 százalék alatti értékeket produkáltunk.
Az is igaz, hogy a világjárvány kihirdetése óta soha annyi koronavírus-tesztet nem végeztek Magyarországon, mint most: a World in Data tudományos online kiadvány hétvégi adatai szerint egy millió emberből ezernél csináltak PCR-t.
Ez nagyjából kétszer annyi, mint tavasszal, ugyanakkor Európán belül a lakosságszámhoz viszonyítva még így is a keveset tesztelő országok közé tartozunk, hiszen ezer emberből még az egyet sem érte el a vizsgálat alá vontak száma. A britek kétszer ennyi embert tesztelnek, a dánok pedig, akik igyekeznek a legtöbb esetet még az előtt felfedezni, hogy tünetet produkálna, 5,67-et.
Az Oxfordi Egyetemmel együttműködésben dolgozó World in Data kutatói, akik folyamatosan és részletesen elemzik az egyes országok tesztelési gyakorlatát, valamint közzéteszik az ezekből kapott, hivatalosan nyilvánossgára hozott adatokat, emlékeztetnek: a koronavírus-fertőzöttek pontos számát lehetetlen megmondani. Csak annyit tudhatunk, hogy mennyien pozitívak azok közül, akiket tesztelnek.
A pozitív tesztek aránya a pandémia megértésének kulcsfontosságú mutatója. A WHO májusban közzétett kritériumai szerint ugyanis ahol 5 százalék alatt van a pozitív tesztek aránya, abban az országban kontroll alatt áll a járvány. Magyarország a hétvégén lépte át az 5 százalékos határt, és a járvány terjedésének rendkívüli ütemét igazolja, hogy mindössze néhány nap alatt már a 6 százalékot közelíti. Európán belül ebben a sávban van most Franciaország, Csehország és Románia is. 3 és 5 százalék között van a teszteltek között a fertőzöttek aránya Svájc, Ausztria, Szlovákia, Horvátország és Bulgária, míg 1 és 3 százalék közé esik a pozitív tesztek aránya a briteknél, az olaszoknál, a lengyeleknél, a hollandoknál és a belgáknál.
Ukrajnában és Spanyolországban viszont 11 százalék feletti a fertőzöttek aránya, ami a kontinensen a legmagasabb. 20 százalék felett még egyetlen európai országban sem volt a teszteltek között a fertőzöttek aránya. A legnagyobb biztonságban ebben a pillanatban a németek, a svédek, az izlandiak, a morvégok, a dánok, a lettek, a litvánok, a finnek és a montengeróiak érezhetik magukat, ahol 1 százalék alatti arányban találtak csupán fertőzötteket.
Ugyanakkor valószínűleg a magas pozitív arányú országokban is csak a fertőzések valódi számának csak kis hányadát képviseli a megerősített esetek száma. Ahol pedig a megerősített esetek száma emelkedik, az valószínűsíti, hogy a vírus valójában még annál is gyorsabban terjed, mint azt a pozitív tesztek mutatják. Ahol a megerősített esetek száma magas a vizsgálatok mértékéhez képest, ott nem biztos, hogy elegendő vizsgálatot végeznek a járvány megfelelő figyelemmel kísérésére. Ilyen országokban a fertőzések valódi száma jóval magasabb lehet, mint a megerősített esetek száma – hívják fel a figyelmet a kutatók.
Az egyes országokban eltérő tesztelési politikát folytatnak. Vannak, akik csak azokat tesztelik, akiknek (a) tünetei vannak, és (b) megfelelnek a meghatározott kritériumoknak (például kórházi dolgozók, kontakt személyek, külföldről hazaérkezettek). Mások kizárólag a tüneteseket vizsgálják, megint mások pedig bárki számára hozzáférhetővé teszik a Covid-szűrést. És persze a tesztelési aktivitásra, főleg ott, ahol vastagabb pénztárcával bír a lakosság, nagyon is hatással vannak a magánszolgálatók kínálta koronavírus-vizsgálatok.
Európán belül a hivatalos eljárás szerint mindössze öt ország, Magyarország, Szerbia, Macedónia, Bulgária és Koszovó teszteli a tüneteseket és kontatkjaikat, a legtöbb helyen mindenkit tesztelnek, aki bármilyen tünetet mutat. Itt is van néhány ország, ahol bárki kérhet Covid-vizsgálatot, akár van tünete, akár nincs. Ilyen Izland, Németország, Svájc, Ausztria, Portugália, Oroszország, Ciprus és Görögország is.
A Covid-19 elfogadott szűrési módszere a WHO által is ajánlott PRC-vizsgálat. A szakértők véleménye itthon és külföldön is megoszlik azonban arról, hogy érdemes, illetve szükséges-e a tünetmentesek tesztelése, hiszen aki ma negatív, holnap már lehet fertőzött. Sok országban ezért nem is negatív tesztet szabnak a határon átlépés, illetve a munkába vagy az egyetemre való visszatérés feltételéül, hanem 10 vagy 14 napos karantént. A tesztek tehát nem csodafegyverek, nem állítják meg a járványt, de - mint a World in Data kutatói fogalmaznak - tesztelés nélkül tehát nincs adat, a teszteléssel viszont ablakot nyithatunk a világjárványra és annak terjedésére.
Az MTA tavasszal kiadott ajánlása szerint a járvány rövid és hosszú távú kezeléséhez is alapvető feltétel a megfelelő mennyiségű és minőségű teszt folyamatos alkalmazása, különösen a veszélyeztetett csoportokban (egészségügyi dolgozók, idősotthonok lakói, minden kórházba kerülő beteg) és környezetükben. Az őszi iskolakezdésre kiadott eljárásrend szerint azonban lényegesen megnövelte a szűrési igényeket, már naponta több mint 7 ezer tesztet kérnek a háziorvosok.
Mint lapunk is megírta, a hatályos előírások szerint amelyik gyerek ugyanis lázas, köhög, nehezebben veszi a levegőt, nem érzi a szagokat vagy az ízeket (ez az eseteknek csak a 15-20 százalékban fordul elő), illetve hány, hasmenése, izom- vagy fejfájásra, hidegrázásra panaszkodik, azt otthon kell tartani, és azonnal jelezni kell a háziorvosoknak. Mivel a tünetek nem specifikusak, a gyermek háziorvosoknak a Covid-19 gyanúja esetén minden esetben tesztet kell kérniük, és a gyerek tíz napig nem mehet közösségbe.
