Virológus: Az iskolában nem kell végig maszkban ülniük a gyerekeknek

Ki kell mondani, hogy a szülők, az óvónők, a pedagógusok, a gyermekorvosok és a gyerekek is nehéz ősz elé néznek. Az, hogy a koronavírus fenyegetése közepette és az amúgy nehezen betartható korlátozó intézkedések és szabályok között kell megpróbálni élni az életünket, mindenkitől sok türelmet, együttérzést és felelősségteljes magatartást igényel – fogalmazott a beszélgetés kezdeményezője, Constantin Tamás gyermektreumatológus, egyetemi docens.

Miközben ugyanis komoly előírások vannak arra vonatkozóan, mik a teendők a koronavírus-gyanús gyerekek esetében, már most sok a felső légúti hurutos megbetegedés, ami igencsak megnehezíti a szülők és az orvosok dolgát. Most senki nem legyinthet azokra a tünetekre, amelyekkel egy nem pandémiás időszakban egyébként minden gond nélkül közösségbe engednék a gyerekeket.

Kiemelte: az új típusú koronavírus a legtöbb esetben tüneteket sem okoz a gyerekeknél, meglehetősen ritkán okoz súlyos megbetegedést, és extrém ritka a halálozás.

A náluk sokkal nagyobb lélekszámú Nagy-Britanniából július végéig mindössze 5 ilyen esetet jelentettek, és minden érintettnek súlyos szervi baja volt.

Ki lehet tehát jelenteni, hogy a legtöbb kezelt krónikus betegséggel nyugodtan lehet iskolába járni

– mondta.

Ugyanakkor, tette hozzá Tordas Dániel gyermek háziorvos, azt a gyereket, akinél a koronavírus-fertőzés legenyhébb gyanúja is felmerül, nem szabad közösségbe engedni. Amelyik gyerek lázas, köhög, nehezebben veszi a levegőt, nem érzi a szagokat vagy az ízeket (ez az eseteknek csak a 15-20 százalékban fordul elő), illetve hány, hasmenése, izom- vagy fejfájásra, hidegrázásra panaszkodik, azt otthon kell tartani, és azonnal jelezni kell a háziorvosoknak. Mivel a tünetek nem specifikusak, a gyermek háziorvosoknak a Covid-19 gyanúja esetén minden esetben tesztet kell kérniük, és a gyerek tíz napig nem mehet közösségbe.

A szakember azt mondta: ez nem egy hatósági karantén, és amíg nem lesz esetleg pozitív a teszt eredménye, a testvér járhat iskolába és a szülő is dolgozni, ugyanakkor aki megengedheti, maradjon otthon.

Ha a teszt eredménye pozitív, akkor már hatósági karanténba kerül a gyermek – és a családja – onnantól 14 napig senki nem mehet sehová.

Ha a tüneteket a nevelő, pedagógus észleli a gyereken, akkor a jelenleg érvényes eljárásrend szerint azonnal el kell különíteni, a szülőnek pedig minél hamarabb haza kell őt vinni, és a házi gyermekorvost értesíteni, aki az előbbiek szerint intézkedik. A tíznapos karantén csak akkor jár le tíz nap után, ha a gyerek három napja már láztalan, nincsenek tünetei.

A legenyhébb tünetekkel sem szabad közösségbe menni, még egy egy napig tartó hasmenéssel sem

– húzta alá Tordas Dániel.

 A beszélgetésbe meghívott virológus, Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának víruslaborjának vezetője elsőként arra hívta fel a figyelmet, hogy a híresztelések ellenére a gyerekek semmivel sem nagyobb mozgatórugói a járványnak. A tanulmányok alapján a járványok kevesebb, mint 10 százalékában okozták eddig gyermekek a fertőzést a családokban, a pedagógusokat, óvónőket sem veszélyeztetik komolyabban, mint a saját kollégáik. Mivel azonban ők is fertőzőképesek, bármennyire is nem tetszik, az óvintézkedéseknek rájuk ugyanúgy kell vonatkozniuk.

Nem kell végig az órán maszkban ülniük, de ahol sűrűbben vannak együtt, ahol játszanak, kiabálnak, ott igen is maszkot kell hordaniuk, és gyakrabban kell kezet mosniuk, kézfertőtlenítőt használniuk.

Kérdésre válaszolva közölte: nincs tudományos alapja annak, hogy a gyerekek több vírust ürítenének, vagyis fertőzőképesebbek, annak viszont igen, hogy felesleges kínozni a gyerekeket az orrváladék-vétellel, mert ez egy nyállal ürülő vírus, aminek a kimutatására a torokkenet bőven elegendő, tehát ki lehet mutatni drasztikus és durva beavatkozások nélkül is.

Jakab Ferenc a vértesztet a gyerekeknél feleslegesnek nevezte, a lázméregetést pedig virológiai szempontból teljesen értelmetlennek.