A világ első keresztény országa csatlakozna az EU-hoz

Elemzések2024. márc. 10.F. P.

Egy kis kaukázusi ország, Európa földrajzi határa mellett most megszabadul a kényszerű orosz gyámságtól és Európa felé tekint. A sokat szenvedett Örményország méltó tag lehetne, 3 milliós népességével akár gyors felzárkózóvá is válhatna.

Örményország amilyen kicsi, olyan nagy szerepe volt a történelemben. Az ókori örmény állam

elsőként, 301-ben tette államvallássá a kereszténységet,

korábban, mint a második Etiópia, majd a harmadik Római Birodalom, amely azt a középkorra szinte kizárólagos európai vallássá tette. A Kaukázus akkoriban sem volt egy nyugodt környék, de még nem voltak ott a törökök, az oroszok pláne nem, hisz éppcsak kezdtek szétválni a szláv törzsek. 

Ősi nép, viharos történelemmel

Az ország időnként perzsa fennhatóság alá került, majd a Római Birodalom is elért oda rövid ideig, végül az első évezred vége körül megérkeztek a törökök, és innen hol török, hol perzsa uralom alatt állt, míg aztán a 19. században az Orosz Birodalom is eljutott a Kaukázusba, és Örményország egy része uralma alá került.

Az első világháború idején, 1915-ben a török területen népirtást követtek el ellenük, a túlélők szétszóródtak más országokban. Így csak az orosz uralom alatt maradó örmények érték meg 1918-ban a felszabadulást, amikor önálló köztársaságot hoztak létre, ezt azonban 1920-ban Lenin szovjet-orosz birodalma újra magához csatolta.

A létrehozott Szovjetunión belül először volt egy Kaukázusontúli Szovjet Szocialista Köztársaság, amely az örményeket, grúzokat és azerieket foglalta magába, majd 1936-ban mégis létrehozték a három nép külön köztársaságát.

A Szovjetunió lebontói

Ennek során a határok problémásak lettek, nem estek egybe az azeri és örmény nemzetiségi határral: az örmények által lakott Karabah Azerbajdzsánhoz került. Ebből aztán a Szovjetunió hanyatlásakor, 1988 elején véres polgárháború lett az örmények és azeriek között, melynek során Karabah és azt Örményországtól elválasztó terület örmény fennhatóság alá került.Ez a konfliktus gyorsította a Szovjetunió felbomlását, hisz Moszkva már képtelen volt véget vetni a harcoknak. A szovjet birodalom megszűnése után létre jött az önálló Örményország és Azerbajdzsán. Időnként kísérletek történtek a válság békés rendezésére, de ezek nem vezettek eredményre.

Megint az oroszok

Putyin hatalomra jutása után az orosz befolyás ismét megnőtt, 2006-ban az orosz elnök még csak sürgette a feleket, hogy egyezzenek meg, aztán orosz békefenntartókat küldött, akik védték a kialakult status quot, ezzel Örményországot teljesen függésbe vonva, és szorosan Oroszországhoz kötve. Az azeriek megerősödtek, orosz védelem nélkül nem lehetett volna fenntartani a helyzetet.2018-ban forradalom döntötte meg az oroszbarát rendszert (akárcsak 2014-ben Ukrajnában), ekkor választották meg Nikol Pasinjan és erre Oroszország úgy reagált, hogy 2020-ban engedte az azeriek támadását, és azt, hogy a Karabah körüli területek visszakerüljenek Azerbajdzsánhoz.

Tavaly aztán az oroszok hagyták, hogy Azerbajdzsán elfoglalja egész Karabaht, ahonnan a lakosság Örményországb menekült, így gyakorlatilag etnikai tisztogatás történt.

Beférne az Unióba

Innentől kezdve nem maradt oka Örményországnak, hogy fenntartsa Oroszországgal a szoros szövetséget. Azóta fokozatosan távolodnak Oroszországtól (mellyel nem is határos az ország), közelednek a nyugathoz, és most vetette fel az örmény külügyminiszter, hogy az ország felvételét kérhetné az Európai Unióba.

Az ország lakossága mindössze 2,8 milliós amit valamelyest növelnek a háború és a besorozás elől odamenekült oroszok, akik tavaly nagy lökést adtak az örmény gazdaságnak (elsősorban jól képzett szakemberek érkeztek, akik egy része, ha tud, eleve Európába jön tovább).

A Litvániával megegyező lakosságszámú ország így nem terhelné meg az Uniót gazdaságilag, sőt, hasonlóan a balti államokhoz, esélye lenne a gyors felzárkózásjoz. Az Unióval nem lenne közös határa, a kereskedelem Törökországon, vagy Grúzián és a Fekete-tengeren keresztül bonyolódna. Örményország szigorúan földrajzi értelmben Európán kívül van, ha kevéssel is, de ez a 20 éve tag Ciprusra is igaz. Hogy az Unió mennyire fogadókész a kaukázusi ország iránt, és hogy komolyabb tárgyalások indulhatnak-e a csatlakozásról, az még a jövő kérdése.