Háború: az ukrán front bedőlésével borult az amerikai hadiipar is

Az elmúlt három hétben mióta az oroszok bevették a keleti fronton Avdijivkát, a háború még a szokottnál is intenzívebb lett. Az ukránok sorra több faluból is kénytelenek voltak kivonulni, mivel a védelmi állásaikat nem tudták megerősíteni.

A támadók előrenyomulása viszont azzal járt, hogy az oroszok veszteségei kilőttek: az utóbbi időben naponta átlagosan közel ezer katonát vesztettek el.

Az, hogy az állóháború felbolydult jelentős részben annak köszönhető, hogy az amerikai támogatás elsorvadt. Mivel Washington nem ad hadi anyagot az ukránoknál több helyen lőszerhiány lépett fel.

Annak, hogy a republikánus blokkolják azt a 61 milliárdos segélyt, amelyet a Fehér Ház szán Kijevnek, nem csak a fronton vannak látható következményei.

Az amerikai hadi ipar felett is elkezdtek gyülekezni a fellegek. Ugyanis amikor az USA bejelenti, hogy százmilliókkal támogatja Ukrajnát, a belengetett összeg túlnyomó részét Amerika valójában otthon a saját védelmi cégeinél költi el.

A társaságok a megítélt pénzekből új fegyvereket készítenek vagy a kisöpört készletek pótlására használják a támogatást. Mióta megindult az orosz invázió az Ukrajnának szánt amerikai katonai támogatások közel 90 százaléka helyben, vagyis az USA-ban lett elköltve.

Most, hogy a pénzcsapok a republikánusok miatt elzárultak, a politikai vitát a védelmi vállalatok is alaposan megérzik. Mindez már a részvény-árfolyamokon is látszik.

Ahogy arról a Financial Times is beszámolt a Lockheed Martin részvényei az elmúlt egy évben 10 százalékot estek. Az RTX-nél vagyis a korábbi Raytheon-nál 9 százalékos volt az esés.

A Lockheed Martin a világ egyik legnagyobb védelmi beszállítója. Hozzájuk kötődik a háború két „ikonikus” fegyverének a gyártása is. A HIMARS rakéta-rendszerekről és a Javelin páncéltörő rakétákról van szó. Utóbbiaknak kulcsszerepe volt abban, hogy a háború elején az orosz előre nyomulást az ukránok meg tudták fogni.

Beszédes, hogy a háború kipattanása után 2022 végére a Lockheed-nél a HIMARS-ok gyártása évi 48-ról felkúszott évi 60-ra.

A mostani helyzet azért is kaotikus, mert az amerikai Kongresszus még a 2024-es védelmi büdzsét se fogadta el. Erre március 22-éig sort kéne keríteni. A hadseregnél, a haditengerészetnél és a légierőnél a napokban figyelmeztettek rá, hogy a folyamatban lévő katonai modernizációs erőfeszítések károsodnak, ha a kongresszus nem állapodik meg a védelmi kiadásokról.

"Bármennyire is visszatért a mantra, hogy 'a világ egy veszélyesebb hely' - nos, a kongresszusban ezt nem hallják meg" - mondta Byron Callan, a Capital Alpha Partners elemzőcég egyik vezetője.

Hosszútávon nincs mitől tartaniuk

Hogy mikor az nem világos, de a politikai viharok a tengerentúlon minden bizonnyal elfognak vonulni.

Az emlegetett Lockheed Martin nemrég be is jelentette, hogy a HIMARS rakéta-rendszerek gyártását fel akarják pörgetni. Mivel ezek a modern katonai arzenálok kulcsfontosságú elemei lettek.

Az előrejelzések szerint az egész amerikai hadi ipar fel fog pörögni. Csak egy példa: az USA jelenleg havonta 24 ezer tüzérségi lövedéket gyárt, jövőre viszont várhatóan több mint 80 ezer lövedéket fog készíteni havonta.

A Pentagon beszerzési vezetője, William LaPlante szerint az Egyesült Államok 2025-re akár havi 100 ezer lövedéket is gyárthat, ha ennek támogatásába a kongresszus is belemegy.