A világ katonai költségvetéseinek egy hányada mindig titkosított

Elemzések2019. jún 17.D. P.

A költségvetések egy része szinte minden országban titkosított. Ez elsősorban a katonai kiadásokat, a biztonságot érinti.

Jelentősen befolyásolja a közzétett költségvetési információk mennyiséget a mindenkori nemzetközi biztonsági helyzet. Feszült nemzetközi viszonyok közepette az államok titkolózása megerősödik.

Amerikában „fekete költségvetésnek” (black budget) hívják a titkosított részt.

Donald Trump elnök mintegy 81 milliárd dollárt kért a 2019/2020-as pénzügyi évben a fekete költségvetésre.

Ez a teljes amerikai szövetségi költségvetés körülbelül 2 százaléka, az USA bruttó hazai terméke (GDP-je) kevesebb, mint fél százaléka. Idén az Orosz Föderáció költségvetésének 17 százaléka, amely megfelel a bruttó hazai termék 2,9 százalékának, titkosított. Kína a titkosítás másik nagy bajnoka, elemzések szerint a világ összes katonai költségvetése titkosított részének mintegy harmadát a kínai teszi ki. A kínai katonai büdzsé titkosított részébe tartoznak például a külföldi katonai segélyprogramok, a kutatási-fejlesztési költségek, a félkatonai szervezetek támogatása.

Maga a katonai kiadások titkosítása is titokfelhőbe borul. A Business Insider csak óvatosan annyit ír, hogy ezelőtt húsz esztendővel titoktartással fedezték Kínában a hadsereg saját jövedelem-teremtő vállalkozásait,

amelyek közé tartozott a csempészet, a prostitúció és a sehol sem bejegyzett vállalkozások serege.

A helyzet, sejteti a cikkíró, máig sem változhatott meg lényegesen, noha Hszi Csinping államelnök, egyben hadseregfőparancsnok több tisztogatási hullámot indított el a hadseregben.

Megjegyzendő, az amerikai hadseregben is ismeretesek a múltból hatalmas, milliárd-dolláros titkosítások, amelyek a legtöbbször kínos, a hadsereg számára leleplező ügyekre vonatkoztak.

Ilyen volt például a múlt század nyolcvanas évei közepén az Irán-Contra ügy. Washington titokban fegyvereket szállított az ősellenség Iránnak, hogy a befolyt pénzből támogatást nyújthasson a Nicaraguában az akkori rezsim ellen támadó erőknek, a Contráknak – amit az amerikai törvényhozás külön törvénykiegészítéssel (Boland-módosítás) tiltott meg. Az ügy valamennyi részlete máig nem került napvilágra.

Az Orosz Föderációban a titkos és szigorúan titkos rész nemcsak a katonai-nemzetbiztonsági szféra sajátja. A titkos részek 2021-ig a költségvetés 21 százalékáig emelkednek. A Kremlhez közelálló szakértők is azt állítják, hogy ez törvényellenes, írja a tekintélyes orosz napilap, a Vedomosztyi. A Nemzetgazdaság és Közigazgatás Orosz Elnöki Akadémiája (RANHiGSz)és a Gajdar Intézet (IG) elemzői kiemelik, hogy ilyen nagymérvű titkolózás az államtitok-törvény megsértése. Szó szerint idézik az államtitokról szóló törvény ötödik cikkelyét, amely csak abban az esetben engedi meg az állami költségvetésben szereplő kiadások titkosítását, ha az „a hírszerzésre, kémelhárításra, az operatív bűnüldözési tevékenységre, valamint a terrorizmus elleni intézkedésekre vonatkozik”. Figyelemre méltó, hogy a fentemlített orosz elnöki akadémia az ország és Európa legnagyobb ilyen jellegű intézménye, 22 fakultással működik Vlagyimir Putyin elnöki apparátusának felügyelete alatt.

A 2019-es orosz költségvetési tervezetben a védelmi kiadások kétharmadát titkosították. A titkosított tételekhez tartozik a nemzetközi haditechnikai együttműködés, vagy a katonai jellegű kutatások. Teljes mértékben titkosítva vannak a gazdaság mozgósítására és az atomfegyveripari komplexumra vonatkozó kiadások. A titkosítás a békésebb szférákra is kiterjed. Például a testneveléssel kapcsolatos kiadások 6, az időszaki sajtóval és kiadványokkal ugyancsak 6, a szanatóriumi-egészségügyi kezelések 16, a lakásgazdálkodással kapcsolatos kiadások 7 százaléka titkosított. Ez a titkolózás mind a szférákat, mind a méretét tekintve messze meghaladja a más országokban követett gyakorlatot, hangoztatják az elemzők.

Németországban a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) idei költségvetése 422 millió euró, a Szövetségi Hírszerző Szolgálaté (BND) 966,5 millió euró. Több mint egyévi teljes költségvetésükbe került volna, ha csak önerőből kellett volna finanszírozniuk Berlinben, nem messze a Reichstagtól és a kancellári hivataltól felépített BND-székházat, amely állítólag a világ legnagyobb ilyen intézménye. Idén télutón adták át. Azon túl, hogy mekkorák az építési költségek és, hogy nagyjából a BND-munkatársak kétharmada, 4000 ember fog itt dolgozni, vége a nyílt információknak.

A legszigorúbb titkok közé tartozik a BND-központ működésével kapcsolatos pénzügyi információk kiadása, a szupertitkos belépési-ügykezelési rendszer ára.

Magyarországon az európai gyakorlatnak megfelelően a hadsereg, a titkosszolgálatok költségvetését nyilvánosságra hozzák a működési és a felhalmozási költségvetés-részekkel együtt. Németh Szilárd HM-államtitkár bejelentette, a 2020-ra tervezett 616 milliárd forintos honvédelmi költségvetésből folytatják a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program megkezdett fejlesztéseit. A honvédelmi költségvetés 103 milliárd forinttal, mintegy 20 százalékkal nő az ez évihez képest.

Az Információs Hivatal például 2019-ben 13,991 milliárd forintból gazdálkodik, ebből 5,755 milliárd személyi kiadásokra, 1,605 milliárd pedig beruházásokra fordítandó.

Magyarországon a katonai-nemzetbiztonsági költségvetés titkosított tételeinek aránya nem kiugróan magas, megfelel a régióban tapasztalt átlagnak.

Valamennyi, a nemzetbiztonsággal összefüggő szervezetről közzétett információk közlik a költségvetés a legfontosabb területek közti felosztását (például fizetések, beruházás/karbantartás, stb.). A Katonai Nemzetbiztonsági Szervezet (KNBSz) költségvetése – amely a felügyeleti testület, a Honvédelmi Minisztérium költségvetésében szerepel - a 2018. évben hozzávetőlegesen 18 milliárd forintot tett ki.

A polgári elhárítás szervezete, az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) 2018-ban mintegy 14 milliárd forintból gazdálkodott.