Nem akármennyit kerestek az amerikai fegyvergyártók

Az elmúlt húsz év során az amerikai katonai védelmi szektor megvásárlásával, tartásával, és az osztalékok újra-befektetésével a FactSet számításai alapján közel háromszor akkora hozamot lehetett elérni, mint az S&P 500 részvényekkel.

Hozamok az osztalékok újra-befektetésével:

Forrás: FactSet

Melyek a fontosabb katalizátorok, illetve mi várható az elkövetkezendő években?

Most sincs hiány a fegyverrendszerek iránti keresletből, amit a világszerte meredeken emelkedő védelmi kiadások táplálnak. Az Egyesült Államok katonai kiadásai 2018-ban elérték a 700 milliárd dollárt, míg az idei évben - 40 éve nem látott gyorsasággal - Donald Trump elnök jóváhagyta, illetve 716 milliárd dollárra emelte a védelmi büdzsét. Ez a hihetetlen összeg meghaladja Kína, Oroszország, Szaúd-Arábia, India, Japán, Franciaország és az Egyesült Királyság összesített védelmi kiadásait.

A fokozódó geopolitikai kockázatok miatt előreláthatóan 2020-ban 750 milliárd dollárra emelkedhetnek a katonai kiadások az Egyesült Államokban.

A tervek szerint ugyanis többek között:

• az elmúlt 20 év legnagyobb hadihajó építési programja kezdődhet
• 70 év óta nem látott szintekre emelkedhet a kutatás-fejlesztési kiadások aránya
• Donald Trump utasítására az Egyesült Államok gyorsabb ütemben felfejlesztheti az űrhaderejét, amely egy több mint 14 milliárd dolláros többletkiadást jelenthet jövőre

Miért fegyverkezik ilyen ütemben az Egyesült Államok?

Az elmúlt években fokozatosan elkezdett olvadni az Egyesült Államok technológiai fölénye Kínával és Oroszországgal szemben. Ezenfelül Xi Jinping kínai elnök célul tűzte ki, hogy 2035-re teljeskörű modernizációt hajt végre a hadseregen,

2050-re pedig olyan haderővel rendelkezhet Kína, amely képes lehet gyakorlatilag bármilyen háborút megnyerni.

A kínai haderő ütőképességének növekedésével párhuzamosan csökkenhet az Egyesült Államok befolyása az ázsiai régióban az elkövetkezendő évtizedekben.

Az ambiciózus terveknek megfelelően Kína évről évre növeli a védelmi kiadásait, amely idén közel 180 milliárd dollárra rúgott. A katonai kiadások növekedési üteme ugyan elmarad a korábbi években tapasztalt jellemzően kétszámjegyű növekedéstől, de még így is 7,5 százalékos lesz idén az emelkedés. Mindazonáltal egyes becslések alapján a tényleges kiadások jelentősen meghaladják a hivatalos számokat.

Emellett Kína – Oroszországgal egyetemben – az elmúlt években jelentős mértékben felfejlesztette a légierejét, illetve a támadó és védekező rakétarendszerét. Külön figyelmet érdemelnek az ötödik generációs vadászgépek esetében elért sikerek, valamint a hangsebesség ötszörösével haladó hiperszonikus rakéták terén történt előrelépések. A hiperszonikus fegyverrendszerek tekintetében az Egyesült Államok jelenleg lemaradónak számít. Napjainkban világszerte összesen 20 ország fejleszt hiperszonikus fegyvereket, köztük Észak-Korea és Irán is.

Fontos megjegyezni, hogy az USA rakétavédelmi rendszere pillanatnyilag nem alkalmas a hiperszonikus, a röppályájuk változtatására képes rakéták kivédésére.

Ennek következtében a teljes amerikai rakétavédelmi rendszer igen költséges modernizációjára és egy újfajta hadviselés kialakítására van szükség. Ezenfelül a Pentagon szerint szükséges az amerikai haderő elrettentő erejének növelése, beleértve a nukleáris kapacitások fejlesztését is.

Melyek a fontosabb lokális konfliktusok?

Jelenleg több lokális konfliktusban érintett az Egyesült Államok. Ezen konfliktusok területileg az alábbiak szerint alakulnak:

• Szíria, Irán, Közel-Kelet
• Dél-kínai tenger, Tajvan, Észak-Korea
• Ukrajna
• Venezuela

Hogyan lehet kitettséget szerezni a védelmi szektorban?

A védelmi szektorban kitettséget legkönnyebben vagy egyedi részvények, vagy passzív befektetési alapok (ETF) megvásárlásával lehet felvenni. Ilyen ETF például az „iShares U.S. Aerospace & Defense ETF”, melyben olyan nagyvállalatok kapnak helyet mint például az F-35 Lightning II típusú vadászgépeket gyártó Lockheed Martin, a Patriot rakétavédelmi rendszereket készítő Raytheon, a Boeing vagy a United Technologies.

Melyek a legfontosabb kockázatok?

Kockázatot jelent a szektor nyereségességére a szakképzett munkaerő hiánya, egy esetleges lokális vagy globális gazdasági lassulás, illetőleg a geopolitikai kockázatok mérséklődése. Emellett nagyon kinyílt az olló az elmúlt években az S&P 500 indexhez képest, a védelmi szektor masszívan felülteljesítő, aminek következtében a szektor árazása is magasabb jelenleg.

Tovább bővül a NATO büdzséje

Végezetül szintén a védelmi szektor mellett szóló érv, hogy amerikai nyomásra

a NATO tagországok fokozatosan növelhetik a védelmi kiadásaikat, melyek így 2024-re elérhetik a GDP 2 százalékát.

Ez szintén komoly többletkeresletet jelenthet az amerikai fegyvergyártóknak.

A fenti folyamatoknak, valamint a többnyire támogató makrogazdasági pályának és az alacsony hozamkörnyezetnek köszönhetően jó eséllyel folytatódhat az elkövetkezendő években a közel kétszámjegyű eredménybővülés az amerikai védelmi szektorban.