A világ legnagyobb IMF hitelével is csődbe mehet Argentína?

Elemzések2019. aug 15.Szabó Anna

Túl sokszor ment csődbe Argentína ahhoz, hogy a befektetők ne pánikoljanak, még a valutaalap történetének legnagyobb mentőcsomagja ellenére is. A tangó-kötvények 2001-es botrányát nehezen felejtik, és elvileg akkor is volt IMF-biztonsági háló az ország alatt.

Óriási tőzsdepánik söpört végig Argentínán arra a hírre, hogy a vasárnap tartott előválasztásokon nem a kiegyensúlyozott költségvetés pártján álló Mauricio Macri köztársasági elnök nyert, hanem a populista-peronista korábbi kormányfő, Alberto Fernandez.

A helyzetet úgymond súlyosbítja, hogy Fernandez alelnök-jelöltje az a Cristina Fernandez de Kirchner korábbi elnök, aki alatt 2014-ben egy Wall Street-i perben az ország a fizetésképtelenséget választotta, ahelyett, hogy az államkötvényeiért jótállt volna.

Hétfőn az argentin tőzsdeindex 37 százalékot zuhant, a peso pedig elvesztette értékének harmadát, a központi banknak kellett azonnali kamatemeléssel és peso-vásárlással közbeavatkoznia, hogy részben visszaerősödhessen.

Mauricio Macri kormányfő új élénkítőcsomag bejelentésével reagált a vereségre, adócsökkentést és az egészségügyi támogatások emelését helyezte kilátásba egy televíziós beszédben.

A dél-amerikai ország ugyan ásványkincsekben gazdag, pénzügyek terén azonban sokszor jellemezték óriási kilengések, elszabadult infláció, tőkekivitel-korlátozás és államcsőd.

A Nemzetközi Valutaalap a történetének legnagyobb hiteléről, 57 milliárd dollár kölcsönről tavaly írt alá három éves szerződést az argentin vezetés Christine Lagarde-dal, az IMF vezérigazgatójával, most mégis veszni látszik minden eddig megtett reform a befektetők szemében.

Ennek egyik oka, hogy az előválasztásokon diadalmaskodó Fernandez nem ért egyet az IMF-fel kötött megállapodással, márpedig jelenleg a peso árfolyamát gyakorlatilag ez a mentőcsomag védi az összeomlástól. Kétségtelen az is, hogy az ország eddig már többször ment csődbe, és a gazdaságtörténet legnagyobb volumenű államkötvény csődjébe (82 milliárd dollár értékben) futott bele 2001 legvégén. Ráadásul úgy, hogy nem sokkal előtte kaptak az IMF-től egy gigakölcsönt, aminek később felfüggesztették a folyósítását. Argentína fizetésképtelenné vált, és az úgynevezett tangó-kötvények (az argentin államkötvényeket hívták így) botránya a kisbefektetőket tépázta meg, akik kénytelenek voltak belemenni egy nagy mértékű adósságelengedésbe.

A gazdaság ráadásul most is rossz bőrben van: az infláció 50 százalék körüli és a GDP 5,8 százalékos visszaesést mutatott az első negyedévben, tavaly közel 3 százalék volt a zsugorodás.

A folyó fizetési mérleg negatív, és az államadósság már most a GDP 86 százaléka, az IMF hitele pedig gigantikus összegű, ennyi hitelt még egyetlen országnak sem ítélt meg a szervezet. Argentína a G20-ak tagja, és Dél-Amerika második legnagyobb gazdasága, nagyon nem mindegy tehát, milyen gazdaságpolitikát folytat az október 27-re kiírt elnökválasztás nyertese.

Macri elnök mindenesetre a 2015-ös megválasztása után sokat tett azért, hogy az argentin befektetésekbe és az országba vetett megrendült bizalmat helyreállítsa. Csökkentette az állami kiadásokat, megnyirbálta a központi ártámogatások rendszerét, és több megszorító intézkedést hozott, részben az IMF kérésére is. Népszerűsége azonban sokat esett, amióta egy évvel ezelőtt a valutaalaphoz fordult pénzügyi segítségért.

- Argentína igen nehéz gazdasági helyzetben van, az infláció már több mint 50 százaléknál jár, a munkanélküliség 10 százalékon áll, és a fizetések vásárlóereje is csökkenő tendenciát mutat: összességében szükség lenne egy hosszú távú politikai tervre – írja véleménycikkében a Financial Times. Felidézték, hogy a korábbi miniszterelnök, Alberto Fernandez négy évvel ezelőtt milyen gazdasági állapotban adta át az országot Macrinak, a jelenlegi kormányfőnek, aki

egy instabil gazdaságot örökölt hatalmas államadóssággal.

Habár Macri elnök kísérletei az ország gazdaságának megreformálására dicséretesek, az intézkedések életbeléptetésének időpontja- mely a négyéves megbízásának második felére csúszott- hibásnak bizonyult – véli a brit lap.

A választások közeledtével egyre csökken Macri mozgástere, a megszorítások rövidtávú költsége pedig a legtöbb választó számára túl soknak bizonyulhat. Felmerülhet a kérdés, hogy mi lett az IMF rekordnagyságú mentőcsomagjával, mely Argentína gazdaságát hivatott talpra állítani. A valutaalapnak az eddigiekben nem igazán sikerült elérni a célját, mivel a szankciókról ugyan megegyeztek az országgal, de ezek közül a legtöbb nem valósult meg. A mentőcsomag 50 milliárd dollárról indult tavaly júniusban, és három hónappal később 57 milliárd dollárra emelték.

Az IMF biztosította a program kritikusait, hogy tanultak az elmúlt hibáiból, így a mentőcsomaguk enyhítené a megszorításokat Argentína instabil gazdasági helyzetére való tekintettel.

A legfontosabb, hogy elkerüljék az ország valutájának bedőlését, ezt igyekszik megelőzni a valutaalap Argentínával együttműködve, a program kezdeti jelei azonban nem túl bíztatóak.

Az előválasztás eredménye azt is mutatja, hogy Alberto Fernándezre, és Cristina Fernandez de Kirchner azóta elhunyt férjére, Néstor Kirchnerre mindenesetre továbbra is sokan nosztalgiával gondolnak Argentínában.