Aggasztóak a legújabb számok - A fejéről a talpára kellene állítani a magyar ipart

Folytatódott az ipari termelés csökkenése a KSH legfrissebb, január 12-i gyorsjelentése szerint. A visszaesés éves szinten 5,4, havi szinten 2 százalék volt tavaly novemberben.

Az ipari termelés volumenváltozása

(az előző év azonos időszakához képest)

Forrás: KSH 2026. január 12.

Az ábra hosszabb távon mutatja az ipari teljesítmény drámai romlását. Gyakorlatilag 2022 szeptembere óta a hazai ipar leszálló ágban van. Csupán 2024 februárban és áprilisban, valamint 2025 márciusban és szeptemberben volt éves szinten némi növekedés. Az év kezdetétől mért teljesítmény éves összehasonlításban szintén 2023 óta csökken. Ez jellemzi a belföldi és az exportértékesítést egyaránt.

Hajszálnyi előny a kisebb cégeknél

Eközben az ipar részesedése a bruttó hozzáadott értékből szintén kisebb lett: 2024-ben 20,9 százalék volt. Ez 2023-hoz viszonyítva 1,7 százalékos csökkenést jelent. A vállalkozások méretét tekintve az ipari termelés megoszlása 2023-ról 2024-re a kisebb cégek előnyére változott.

Az 5-249 főt foglalkoztató cégek aránya enyhén nőtt, a 250 és ennék több főt foglalkoztató nagyvállalkozások aránya csökkent, de így sem éri el a kicsik aránya a korábbi, ennél magasabb arányt. 2012-ben például az 5–49 főt foglalkoztató vállalkozások az ipari termelés 9,7, az 50–249 főt foglalkoztatók pedig 18,5 százalékát adták. Ezek az értékek 2024-re 9 és 17,6 százalékra csökkentek. Az adatokból azt is láthatjuk, hogy az iparban a nagyvállalkozások aránya jelentős, és 2021-ről 2024-re még növekedett is. (71,9 százalékról 73,4 százalékra).

Alágazati szinten vizsgálva az adatokat, folyó áron 2023-hoz mérve, 2024-ben növekedést látunk például a gyógyszergyártásban (2,4 százalék) és az élelmiszeriparban (3 százalék). Viszont jelentős a csökkenés a járműgyártásban (4,8 százalék), a villamosberendezés gyártásban (12,8 százalék) – ami tartalmazza az akkumulátorgyártást –, a gép, gépi berendezés gyártásában (3,6 százalék) és enyhe csökkenés tapasztalható a számítógép, az elektronika és az optika alágazatban (0,4 százalék). A növekedés és a csökkenés gazdaságra gyakorolt hatását akkor tudjuk jól felmérni, ha ezeknek az alágazatoknak a hazai iparban betöltött súlyát is megvizsgáljuk.

Gyengélkedik a húzó alágazat

A vizsgált alágazatok aránya a teljes ipari termelési értéken belül 2010-ben és 2024-ben (%)

  Forrás: KSH 2026. január 12.

A számok világosan tükrözik a fő gazdaságpolitikai irányt: a külföldi tulajdonú, termelékenységi és innovációs gondokkal küzdő járműipar és akkumulátor-gyártás jelentős állami támogatását, ezáltal az iparban játszott szerepük erőteljes növelését. Ráadásul ezekben az alágazatokban tipikusan a változásokhoz nehezen alkalmazkodó nagyvállalatok játszák a döntő szerepet. Ismert ugyanakkor, hogy a gyorsan változó, kiszámíthatatlan gazdasági környezethez a gyorsan mozgó, rugalmas kisebb cégek tudnak jobban alkalmazkodni.

A mostani gondokat ezért nem lehet csupán a „külső környezetre” vagy a „német gazdaság nehézségeire” hárítani. A magyar gazdaságpolitika tudatos döntése, gazdasági útválasztása volt ezeknek az alágazatoknak és oda tartozó nagyvállalatoknak a felfejlesztése, vállalva ezzel a nemzetközi kitettség és függőség esetleges növekedését is.

Rossz hír ugyanakkor a leginnovatívabb és legtermelékenyebb alágazat, a gyógyszeripar korábban is alacsony arányának további csökkenése. Ebben az alágazatban ugyanis jellemzőbb a magyar tulajdon. A méretszerkezet is színes, hiszen kis- és közepes méretű cégek egyaránt működnek itt. Az élelmiszeripar arányának emelkedése viszont jó hír, bár tudjuk, hogy ez az alágazat is jelentős termelékenységi problémákkal küzd.

Korlátot jelent a túlkoncentráltság

A számítógép, elektronika, optika alágazat sokszínű, de mindig jelentős volt benne az összeszerelő tevékenység. Iparon belüli arányának csökkenését valószínűleg általában piaci okok idézhették elő, de voltak cégbezárások is. A mélyebb okok felderítése azonban további elemzéseket igényelne.

Érdemes még egy fontos adatra felfigyelni. A magyar gazdaságban az export nagy szerepet játszik. 2023-ról 2024-re csupán 5 alágazat tudta növelni exportját. Közöttük a legjobban, 5 százalékkal az élelmiszeripar. De kissé emelkedett a gyógyszeripari export is.

A járműipar exportja 9,5, az akkumulátorgyártásé pedig 13,4 százalékkal csökkent éves szinten. A jelentős iparon belüli arány következtében ezeknek az alágazatoknak köszönhetően az ipari export is 3,6 százalékkal kevesebb lett.

Összességében arra kell felfigyelnünk, hogy a gazdaságban az ipar magas aránya, továbbá az ipari tevékenység túlkoncentrált szerkezete nagymértékben hozzájárul a magyar gazdaság gyengélkedéséhez, gátolva egyben a gazdasági növekedést is.

A külföldiekkel kapcsolatos függőség és általában a környezeti változások miatt nehéz rövid időn belül jelentős elmozdulásra számítani. Viszont mielőbb érdemi szerkezetjavító stratégiai döntésekre lenne szükség az ágazati diverzifikáltság növelése és a nagyvállalati dominancia enyhítése érdekében.