Akikkel szemben csatát vesztett a MÁP Plusz

Így könnyű volt

A befektetési alapok nagyon erős évet tudhatnak magukénak, azonban érdemes megvizsgálni a mögöttes okokat. Az év elején ugyanis az a ritka állapot állt fenn, hogy gyakorlatilag pont ekkor voltak mélyponton a nemzetközi fejlett és fejlődő részvénypiacok, illetve ekkortájt fordított a Fed is a kormánykeréken.

A kereskedelmi háború elmélyülésével párhuzamosan folyamatosan elkezdett romlani a makrogazdasági környezet, ami miatt megállt a Fed a kamatemelési ciklussal. Emellett nem sokkal később az Európai Központi Bank is elkezdte felkészíteni a piacokat a közelgő monetáris lazításra.

A 2018 végén még hatalmas mínuszokban lévő részvénypiacok a lazább jegybanki irányvonalnak és az olcsóbb árazásnak köszönhetően egy nagyon dinamikus emelkedésbe kezdtek. Elsősorban tehát az alacsony év eleji bázisnak köszönhetők a kedvező idei részvénypiaci hozamok.

A hazai hosszú kötvényalapok is jól teljesítettek, miután az év elején számottevően lazult a nemzetközi jegybanki kommunikáció, valamint ezzel egyidejűleg süllyedni kezdtek az inflációs várakozások is. A csökkenő hozamkörnyezet az államkötvények és a vállalati kötvények árfolyam emelkedését eredményezte.

A szabadabb befektetési politikával rendelkező abszolút hozamú alapok – melyek jellemzően megfelelő időzítéssel részvényekbe, kötvényekbe, devizákba, és nyersanyagokba fektetnek – hasonlóképpen jól indították az évet. Ez leginkább a mögöttes befektetett eszközök erős idei teljesítményével magyarázható.

Az ingatlanalapok is nagyot mentek idén, ami az ingatlanpiaci szárnyalás utolsó gyors fázisával magyarázható. Emellett jellemzően magasabb töltöttségi szinttel, vagyis a magasabb ingatlanállománnyal rendelkező alapok teljesítettek jól.

Nehéz lesz megismételni

Az idei erős teljesítményt feltehetően már nem fogják tudni megismételni az egyes alapok, amely az alábbi okokra vezethető vissza.

Már 10 éve emelkednek a részvénypiacok, aminek hatására meglehetősen drágává váltak a részvények, miközben a nemzetközi kockázatok egyre nagyobbak. Ezenfelül a makrogazdasági kilátások egyre borúsabbak, a vállalati profit marzsok jellemzően historikus csúcsokon vannak. A piaci szereplők ráadásul már beárazták az elkövetkezendő jó néhány év növekedését is.

Az Egyesült Államok és Kína GDP növekedése ezzel szemben folyamatosan lassul, az eurózóna már szinte stagnál.

A részvénypiaci kilátások tehát nem a legrózsásabbak, inkább egy 10-20 százalékkal olcsóbb szintekről lenne érdemes elkezdeni jobban bevásárolni a nemzetközi fejlett és fejlődő piacokon.

Nagyon hosszú távon vagy megfelelő időzítéssel a részvénypiacok magasabb hozamot biztosíthatnak, mint a MÁP Plusz, viszont a kockázatok teljesen mások. A befektetési időtáv legalább 5 év, bár inkább egy jó 10 évet érdemes megcélozni. Ezalatt az időszak alatt pedig akár több évig is jelentős mínuszban lehetnek a befektetéseink egy-egy piaci sokk esetén.

A részvényalapok, de egyébként az összes többi befektetési alap teljesítményét rontják továbbá az évről évre felszámított díjak. Emellett ráadásul csak elvétve találni olyan befektetési alapot, amely nem teljesíti alul az általa lekövetett piacot 5-10 éves időtávon. Erről az oldalról is keletkezik tehát egy igen tekintélyes „veszteség”.

A hosszú kötvényalapok esetében pedig az korlátozhatja a jövőbeli teljesítményt, hogy historikus mélypontra esett a hozamgörbe. Innen már csak minimális hozamsüllyedés képzelhető el, míg egy esetleges hozamemelkedés előtt azért több tér van. A hozamok süllyedése tehát már nem fogja tudni érdemben felturbózni a kötvényalapok eredményét.

Az abszolúthozamú alapok a fent felsorolt okok miatt szintén lemaradók lehetnek a jövőben a MÁP Pluszhoz képest, főleg ha a kockázatokkal is korrigálunk, azaz magasabb elvárt hozammal számolunk.

Az ingatlanalapok két ok miatt nem tudják majd fenntartani a kiugró hozamokat. Egyrészről fokozatosan véget érhet a kétszámjegyű áremelkedés az ingatlanpiacon. Ezt követően pedig egy jóval mérsékeltebb emelkedés, esetenként oldalazás valószínűsíthető.

Az ingatlanpiaci áremelkedés ütemét mellesleg a MÁP Plusz megjelenése is mérsékli. A szuperállamkötvény egy jelentős űrt töltött ugyanis be, így számos befektetésre szánt pénzt elszívott az ingatlanpiacról.

Másrészről a jó hozammal rendelkező ingatlanalapokba beömlő pénzeket nem lehet hatékonyan elkölteni, kevés a jó befektetési célpont. Ennek hatására jó eséllyel az ingatlanalapokkal sem lehet majd megverni a MÁP Pluszt az elkövetkezendő években.

Rövid vagy hosszú táv

Az is fontos szempont, hogy 5 éves vagy annál hosszabb időtávon hogy teljesítenek az alapok. Az idei kedvező piaci környezetnek köszönhetően ugyan magasak az év eleje óta elért hozamok, de 5 éves időtávon jellemzően már lemaradók lesznek az alapok a MÁP Plusz évi 5 százalékos hozamával szemben.

Sőt, valójában ennél legalább 2-3 százalékponttal magasabb hozamot kellene elérniük a portfólió menedzsereknek, hiszen a MÁP Plusz 5 százalékos átlaghozama kockázatmentes.

A jelenlegi realitásokat figyelembe véve tehát a MÁP Plusz, és az infláció ellen védő PMÁP lakossági állampapírok kombinációja kecsegtet a legkedvezőbb kilátásokkal. (Megjegyzés: a MÁP Plusz június elejétől volt kapható.)

Lombardhitelek korlátozása

Az elmúlt időszakban jellemzően privátbanki ügyfelek alacsony (változó) kamatozás mellett lombardhitelt vettek fel, aminek a fedezete a lakossági értékpapírok voltak. A kapott hitelből még több magasabb kamatozású lakossági állampapírt, MÁP Pluszt vásároltak az ügyeskedők, azaz egyfajta spekulatív többletállomány épült ki. Az ÁKK az október közepétől életbe lépő új szabályozással az ilyen jellegű spekulációkat szűri ki. Ezáltal a MÁP Plusz állománya a valós befektetéseket és megtakarításokat fogja tükrözni.

Az ÁKK új szabálya értelmében 2019. október 14-től a forgalmazók lakossági állampapírt nem fogadhatnak el fedezetként semmilyen hitel-, kölcsön- vagy egyéb ügylethez (pl. lombardhitel, derivatív ügyletek).

Hosszú kötvényalapok

Az alábbiakban felsoroljuk az idei év 10 legmagasabb hozamot elérő hosszú (forint) kötvényalapját. A táblázat alsó sorában pedig feltüntetjük az összes hosszú kötvényalap átlaghozamát.

Ez alapján látható, hogy a hosszú kötvényalapok rendre elmaradnak 5 éves időtávon a MÁP Plusz által kínált 5 százalékos kockázatmentes átlaghozamtól.

A táblázatból az is látszik, hogy az idei győztes alapok hosszabb távon gyengébben szerepelnek.

Forrás: BAMOSZ

Részvényalapok

A továbbiakban felsoroljuk az idei 10 legmagasabb hozamot elérő részvényalapot. A táblázat alsó sorában pedig hasonlóképpen feltüntetjük az összes részvényalap átlaghozamát.

Forrás: BAMOSZ

Abszolút hozamú alapok

A lenti alapok többsége nem rendelkezik 5 éves visszatekintő hozammal, azaz néhány kivételtől eltekintve nem lehet következtetést levonni a mostani győztesek hosszabb távú teljesítményéről.

Forrás: BAMOSZ

Ingatlanalapok

Az ingatlanalapok esetében csalóka az átlaghozam, ugyanis néhány relatíve kisebb befektetési alap kiugró extrém értéke jobban elrántja felfelé az átlaghozamot.

Forrás: BAMOSZ