Elindult a harc a kenyérért és a húsért - Maximálják a búza és a kukorica árát is?

Példa nélküli döntést hozott Nagy István agrárminiszter március 4-i bejelentése szerint a kormány azzal, hogy jelentősen szigorította a hazai gabonafélék kiszállítását.

Az uniós tagság 2004-es elnyerése óta nem volt rá precedens, hogy – főként drasztikus eszközökkel – korlátozni kellett volna a gabonakivitelt. Most azonban az orosz-ukrán háború miatti terménypiaci árrobbanás ahhoz vezetett, hogy a kormány a kiszállítások megfékezése mellett határozott.

Az intézkedésről szóló kormányrendelet március 5-én jelent meg, a szabályozás pedig egy nappal később, március 6-tól lépett hatályba.

Bár az agrárminiszter a gabonakivitel betiltásáról beszélt, az új rendelkezések szerint nincs szó totális stopról. Ehelyett bejelentési kötelezettséget írtak elő a kiszállító cégeknek, az állam pedig mérlegelheti, hogy megvásárolja-e a terményeket vagy sem.

A tervezett kivitelt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (Nébih) kell bejelenteni, amely után az államnak harminc napja van arra, hogy eldöntse, él-e elővásárlási vagy vételi jogával. A vásárlással kapcsolatban a döntő szót az agrárminiszter mondja ki.

Ha a tárcavezető a vétel mellett foglal állást, a külpiacra szánt árukészletek állami tulajdonba kerülnek, ha nem, a kereskedők külföldön értékesíthetik azokat. Ha tehát az állam minden bejelentett tételt megvesz, az intézkedés a kivitel teljes leállásához vezethet, de kiszállítási tilalmat nem írnak elő az új kormányrendelettel.

A szigorító előírások valamennyi fontos gabonafélére – a búzára, a takarmánykukoricára, az árpára, a rozsra és a zabra – kiterjednek, illetve vonatkoznak az ipari növényként számon tartott napraforgóra és a fehérjenövények közé sorolt szójára is, de például a vetőmagok nem esnek korlátozás alá.

Az intézkedés első lépésként több mint két hónapig, május 15-ig lesz érvényben, betartását pedig a rendőrség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzi. Akik az exportot nem jelentik be, az érintett áruk nettó értékének 40 százalékáig terjedő közigazgatási bírságot kaphatnak.

Az ágazati szereplőket meglepte a döntés, amelyet nem előztek meg szakmai egyeztetések. A Növekedés.hu  információi szerint az agrártárca e hét csütörtökre hívott össze gabonapiaci tárgyalásokat, de az exportstop életbe léptetése nem szerepelt az előzetes napirendben.

A bejelentett intézkedés mennyiségi értelemben megnyugtathatja a hazai gabona-feldolgozókat és -felhasználókat, mert garantálhatja, hogy továbbra is lesz elegendő árualap - elsősorban az ellátást leginkább meghatározó búza és kukorica - az országban.

Így főként a búzát őrlő malmok, illetve a takarmányipari végek és az állattenyésztők kaphatnak pluszbiztosítékot arra, hogy a szükséges készletek nem apadnak ki.

A minisztérium nem is elsősorban a kenyérellátás, hanem a takarmányigények biztosításával indokolja a korlátozás bevezetését, mert itt látja veszélyesebbnek a helyzetet a szokásosnál kisebb tavalyi kukoricatermés miatt.

Valójában azonban egyelőre nem áll fenn a veszélye annak, hogy az orosz-ukrán háború miatti piaci pánik és felvásárlási hullám eltünteti az országból a meglévő készleteket.

Búzából az 5,3 millió tonnás múlt évi terméssel a kiszállítható árualap 2,5-3 millió tonnára nőtt, mivel a belföldi éves szükséglet 2,5 millió tonnára tehető. A kukoricát ugyan valóban megviselte az aszály, de a 2021-ben betakarított árumennyiség végül 6,3 millió tonna lett, szemben a 4 millió tonna körüli belföldi igénnyel. Ez ugyan kisebb exportot tesz lehetővé az utóbbi időszakban megszokott, évi 2,7-3 millió tonnánál, de az ágazati szereplők így is mintegy 1,9 millió tonnás kiviteli lehetőséggel számoltak a most futó szezonban.

Ráadásul a tapasztalatok szerint mind a búzánál, mind a kukoricánál a kiszállítások lassabban haladtak az utóbbi időszakban, mert a tartósan magas világpiaci árak meggondoltabb vásárlásokra késztettek egyes vevőket.

A legutolsó, múlt év végi kimutatások szerint a tavaly nyári betakarítás óta búzából mintegy 1,5 millió tonna, kukoricából 850 ezer tonna hagyta el az országot, míg utóbbiból a feleslegek ellenére csaknem 400 ezer tonnányi import is érkezett. Annak ellenére, hogy a kivitel azóta is folyamatos volt, ma az valószínűsíthető, hogy mindkét meghatározó terményből milliós nagyságrendű áru lehet még a raktárakban a hazai igényeken felül.

Bár a búza vetésterülete az utóbbi időszakban egymillió hektár alá csökkent, a tavaly őszi vetések is akkora termést vetítenek előre, amely a nyári betakarítástól induló új szezonban is bőségesen fedezheti a hazai igényeket.

A kukoricánál ugyanakkor még csak most következnek a tavaszi vetések, de a terület egymillió hektár körül mozog, és jó években a 8-9 millió tonnás összetermés sem kizárt.

Igaz, a gáz áremelkedése miatti műtrágydrágulás visszafoghatja a gazdálkodók idei műtrágyafelhasználásait, és ez a várható hozamokra is negatív hatással lehet, de ezzel együtt is elképzelhetetlenül szélsőséges és súlyos időjárási katasztrófának kellene bekövetkeznie ahhoz, hogy Magyarország gabonaellátása a 2022-2023-as új gabonaszezonban veszélybe kerüljön.

Ezt figyelembe véve a most bejelentett exportkorlátozás inkább olyan lépésnek tekinthető, amely pszichésen próbálja megnyugtatni a gabonaágazati szereplőket és igyekszik elejét venni a további drágulásnak. Ennek esélye kétségtelenül rendkívül nagy, mivel az orosz-ukrán konfliktus hatására az egyébként is magas világpiaci árak most végképp elszabadulni látszanak.

A háború február 24-i kitörése óta a búza tonnánkénti ára a chicagói árutőzsdén több mint 50 százalékkal nőtt, és megközelítette a csillagászatinak számító 500 dollárt, a kukoricánál pedig 300 dollárhoz tendáló árakkal eddig 10 százalék körüli drágulás következett be. A párizsi árutőzsdén hasonló tendencia érvényesült, mivel a búzánál csaknem 25 százalékkal, a kukoricánál 30 százalékkal emelkedtek az árak, és mára túllépték a tonnánkénti 390 eurós, illetve 350 eurós szintet.

Ilyen árviszonyok közepette kétséges, hogy a most hatálybe léptetett kiviteli korlátozások mennyire védhetnek a további tényleges áremelkedések ellen, hiszen a hazai árutulajdonosok figyelhetik az importárakat, és a további belföldi értékesítéseknél is addig növelhetik terményeik belföldi árait, amíg azok el nem érik az importárszintet.

Ez pedig azt vetíti előre, hogy a világpiaci árváltozások az export leállítása ellenére is begyűrűznek, és a korlátozásoktól függetlenül tovább növelhetik a belföldi gabonaárakat.

A folyamatos áremelkedés azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a malmok és a takarmánygyártók egyre drágábban szerezhetik be alapanyagaikat, amely további kenyér- és húsdrágulást okozhat és elviselhetetlenné válhat a fogyasztók számára.

Bár a kormány több alapvető élelmiszernél február elsejétől árstopot vezetett be, ez például nem vonatkozik a sütőiparban felhasznált lisztre, és a húsoknál is csak a csirkemellre és a sertéscombra terjed ki. Így az eddigi intézkedések a többi áruféleség árnövelését nem akadályozzák, miközben a maximált árú élelmiszerek előállításánál fokozódó feszültséget teremtenek, mivel a feldolgozóipari cégek egyre nehezebben érvényesíthetik pluszköltségeiket az átadási árakban.

Ezért logikus módon vetődhetne fel, hogy a mostani krízishelyzetben a búza és a kukorica árát is maximálni kellene. Most ezt viszonylag könnyen meg lehetne tenni, mivel a jelenlegi árviszonyok megfelelő hasznot nyújtanak a növénytermelőknek, és a tavaly termett, még felhasználatlan készletek jelentős része már nem is náluk, hanem a kereskedőknél van, bár sok múlna azon is, hogy az árhatárt hol állapítanák meg.

Emellett a gabonaárak maximálása kifejezetten kedvezne a malmoknak, illetve a takarmánygyártóknak és az állattenyésztőknek, rajtuk keresztül pedig végső soron a fogyasztóknak is, ha így a végtermékek áremelkedését fékezni lehetne.

Egyelőre azonban nincsenek konkrét információk arról, hogy az újabb ármaximálás kérdését komolyan napirendre tűzi-e a kormány, amelynek most azzal is foglalkoznia kell, hogy a rendkívüli kiviteli korlátozást hogyan védje meg Brüsszelben.

Az intézkedés ugyanis sértheti az áruk szabad áramlásáról szóló uniós alapjogot, amely miatt az Európai Bizottság a döntés ellen kifogást emelhet.

További aggályok merülhetnek fel amiatt, hogy mi lesz a piaci szereplők korábban megkötött exportszerződéseivel, ha azokat a kiviteli akadályok miatt nem tudják teljesíteni. Egyelőre nem tisztázott, hogy a kormány lépése e szempontból tekinthető-e vis maiornak, mert ha nem, a hazai kereskedőket akár kötbérekkel és egyéb szankciókkal is sújthatják, illetve költségesebb fedezeti vásárlásokkal is szembe kell nézniük.

Piaci információk szerint mindenesetre az agrártárca egyelőre kéthónapos - tehát hosszabbítás nélküli - stoppal számol, amely így nem „nyúlna bele” hosszabb távon és drasztikusan a kereskedelmi folyamatokba, május 15-i lejártakor viszont már láthatóvá válna, hogyan alakulnak a tavaszi vetések Magyarországon, illetve a világ gabonakereskedelmi lehetőségeit döntően befolyásoló Ukrajnában, Fehéroroszországban és Oroszországban.