Amerikának ebbe a háborúba beletörhet a bicskája

Az Egyesült Államok politikáját tekintve megállapítható, hogy megszűnt a külpolitikai konszenzus, beleértve a Közel-Kelettel szembeni magatartását is.

Az olyan külpolitikai feszültségek mellett, mint az Ukrajnában és a Közel-Keleten dúló háborúk, a belpolitikai érdekek is szerepet játszanak az Egyesült Állomok szerepvállalásában. Hiszen az egyre közeledő választások miatt, Joe Biden legfőképp a saját népszerűségének növelésére törekszik.

Erős a belső zűrzavar és a két pólus nagy távol áll egymástól. Nem látok arra esélyt, hogy egy iraki konfliktushoz hasonló helyzet álljon elő. Ha az érdekeket vizsgáljuk, akkor szembetűnő, hogy ez a régió nem fontos az Egyesült Államok számára, hiszen elegendő olaj és gáz áll rendelkezésükre a saját területeiken is.

-nyilatkozott az Egyesült Államok szerepvállalásáról Demkó Attila, a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője.

Az amerikai társadalomban hatalmas ellenállás figyelhető meg a hasonló fegyveres konfliktusokkal szemben, így nem engedheti meg magának a kormány, hogy újra háborúkban vegyen részt.

Ezzel együtt Biden kormányzatára egyre nagyobb nyomás nehezedik az erkölcsi elvek érvényesítése miatt. Ezt az a fajta demonstráció erősíti meg, aminek érvényében korlátozták a Szaúd-Arábiának eladott fegyvereiket.

A bombázások leállításán kívül nem érvényesült más stratégia célja az Egyesült Államoknak

- tette hozzá Demkó Attila.

Az amerikai vezetés megpróbált kihátrálni a jemeni háborúból, és biztosak voltak abban is, hogy a huszik nem tudják tovább fenntartani a kampányukat. Azonban a konfliktus eszkalációja során precíziós támadásokat hajtottak végre Közel-Keleten, csakúgy, mint a Bush-kormányzat idején.

A mostani helyzetben azonban Amerika már nem lesz képes légibombázásokkal véget vetni ennek a konfliktusnak,mert a háborúk természete is teljesen megváltozott 2013 óta. Így a huszi mozgalom megdöntéséhez is más eszköztárat kell bevetnie az Egyesült Államoknak.

A háborúban az nyer, aki helyben van. Ez a gondolat a Közel-Keleten kifejezetten érvényesül, és a húszik helyben vannak.

-vonta fel a húszik előnyére a figyelmet Baranyi Tamás, a Magyar Külügyi Intézet stratégiai igazgatója.

Kína hosszú éveken keresztül a csendes felemelkedés politikáját képviselte, tehát nem vállalt nyílt konfliktust és nem határolódott el a háborút kirobbantó államoktól sem. Azonban ez a magatartás kezdi elérni a határát, hiszen Kína mára globális szereplő lett, így a magatartása is számonkérhetővé vált.

Kína alapvetően tartózkodó magatartást mutat a közel-keleti konfliktus felé. Igaz, hogy a Vörös-tengeren áthaladó konténerhajók 40 százaléka kínai, de a világtengerek biztonságát az Egyesült Államok tartja fenn. Ebből a fennállásból Kína jelentősen profitál is.

-magyarázta Kína magatartását a közel-keleti konfliktus kapcsán Baranyi Tamás.

Emellett Kína az évek során sokkal fontosabb szereplője lett a közel-keleti térségnek, hiszen Szaúd-Arábia olaj exportjának is ő a legnagyobb vásárlója. Azonban a Vörös-tengeren zajló válsággal Kína egy kiemelkedő alkalmat kapott arra, hogy a nyugati országok ellen kommunikációs hadjáratot indítson.

Kína számára ez az egész konfliktus egy lehetőség, hogy a nyugati világot kolonizáló és agresszor szerepben tüntessék fel.

-számolt be a kétpólusú világrend újabb ütközetéről Demkó Attila.

Kínával párhuzamosan Oroszország is igyekszik a Nyugattal szemben felhasználni a közel-keleti konfliktust. Az orosz propagandában azonban harsányabban jelennek meg a nyugati világ befeketítése és a nyugati morális felsőbbrendűség megdöntésére irányuló törekvések. Oroszországban a sajtó már a Gázát és Jement érintő nyugati terrorról számolnak be, és ezt a narratívát sikeresen képesek is elültetni az emberek fejében.

A palesztin-izraeli konfliktus biztonságos terepet nyújt a politikai véleménykülönbségek lebonyolítására az arab országok számára.

-vizsgálta az arab államok magatartását Sayfo Omar.

A térségben Egyiptom kötéltáncot játszik a közel-keleti konfliktusban való szerepvállalásával. A dilemmát tovább nehezíti, hogy az ország hiperinflációval küzd, emellet Egyiptom gazdasága is egy negatív spirálba került.

Egyiptom évente 10-12 milliárd dollárnyi bevételt szerez a Szuezi-csatorna tranzitdíjaiból. Ha ezek a részesedései megszűnnek, Egyiptom két hónap múlva csődbe fog menni.

-vizsgálta Egyiptom szerepét Byrappa Ramachandra a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

Európa elenyésző szerepet tölt be a közel-keleti konfliktus előmozdításában. Igaz, hogy létezik egységes európai külpolitika, de a tagállamok különböző álláspontjai miatt, szinte lehetetlen a megfelelő magatartást megtalálni. Ezért a jelenlegi konfliktusban is szimbolikus gesztusokkal próbálja Európa vezetősége helyettesíteni a külpolitika hiányosságait.Ahogy korábbi elemzésünkben is megírtuk: sajátos helyzetbe került a nyugati világ. Bár nagy a fegyverkezési láz, de nincs elég gyártókapacitás.

A nyugati országok az elmúlt a hidegháború vége óta a békére készültek, ami a gyártókapacitások kritikus lecsökkenését és a készletek felélését jelentette.