Amerikának ebbe a háborúba beletörhet a bicskája
ElemzésekA Közel-Keleten zajló konfliktus hatásai már Európában is egyre inkább éreztetik a hatásukat. Az Európa és Ázsia között zajló kereskedelem 40 százaléka a Vörös-tengeren halad át, amit megnehezítenek a huszi támadások. A Magyar Külügyi Intézet eseményén szakértők Kína és az Egyesült Államok szerepvállalását vizsgálták, és a konfliktus lehetséges forgatókönyvekeit vették számba.
Az Egyesült Államok politikáját tekintve megállapítható, hogy megszűnt a külpolitikai konszenzus, beleértve a Közel-Kelettel szembeni magatartását is.
Az olyan külpolitikai feszültségek mellett, mint az Ukrajnában és a Közel-Keleten dúló háborúk, a belpolitikai érdekek is szerepet játszanak az Egyesült Állomok szerepvállalásában. Hiszen az egyre közeledő választások miatt, Joe Biden legfőképp a saját népszerűségének növelésére törekszik.
Erős a belső zűrzavar és a két pólus nagy távol áll egymástól. Nem látok arra esélyt, hogy egy iraki konfliktushoz hasonló helyzet álljon elő. Ha az érdekeket vizsgáljuk, akkor szembetűnő, hogy ez a régió nem fontos az Egyesült Államok számára, hiszen elegendő olaj és gáz áll rendelkezésükre a saját területeiken is.
-nyilatkozott az Egyesült Államok szerepvállalásáról Demkó Attila, a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője.
Az amerikai társadalomban hatalmas ellenállás figyelhető meg a hasonló fegyveres konfliktusokkal szemben, így nem engedheti meg magának a kormány, hogy újra háborúkban vegyen részt.
Ezzel együtt Biden kormányzatára egyre nagyobb nyomás nehezedik az erkölcsi elvek érvényesítése miatt. Ezt az a fajta demonstráció erősíti meg, aminek érvényében korlátozták a Szaúd-Arábiának eladott fegyvereiket.
A bombázások leállításán kívül nem érvényesült más stratégia célja az Egyesült Államoknak
- tette hozzá Demkó Attila.
Az amerikai vezetés megpróbált kihátrálni a jemeni háborúból, és biztosak voltak abban is, hogy a huszik nem tudják tovább fenntartani a kampányukat. Azonban a konfliktus eszkalációja során precíziós támadásokat hajtottak végre Közel-Keleten, csakúgy, mint a Bush-kormányzat idején.
A mostani helyzetben azonban Amerika már nem lesz képes légibombázásokkal véget vetni ennek a konfliktusnak,mert a háborúk természete is teljesen megváltozott 2013 óta. Így a huszi mozgalom megdöntéséhez is más eszköztárat kell bevetnie az Egyesült Államoknak.
A háborúban az nyer, aki helyben van. Ez a gondolat a Közel-Keleten kifejezetten érvényesül, és a húszik helyben vannak.
-vonta fel a húszik előnyére a figyelmet Baranyi Tamás, a Magyar Külügyi Intézet stratégiai igazgatója.
Kína hosszú éveken keresztül a csendes felemelkedés politikáját képviselte, tehát nem vállalt nyílt konfliktust és nem határolódott el a háborút kirobbantó államoktól sem. Azonban ez a magatartás kezdi elérni a határát, hiszen Kína mára globális szereplő lett, így a magatartása is számonkérhetővé vált.
Kína alapvetően tartózkodó magatartást mutat a közel-keleti konfliktus felé. Igaz, hogy a Vörös-tengeren áthaladó konténerhajók 40 százaléka kínai, de a világtengerek biztonságát az Egyesült Államok tartja fenn. Ebből a fennállásból Kína jelentősen profitál is.
-magyarázta Kína magatartását a közel-keleti konfliktus kapcsán Baranyi Tamás.
Emellett Kína az évek során sokkal fontosabb szereplője lett a közel-keleti térségnek, hiszen Szaúd-Arábia olaj exportjának is ő a legnagyobb vásárlója. Azonban a Vörös-tengeren zajló válsággal Kína egy kiemelkedő alkalmat kapott arra, hogy a nyugati országok ellen kommunikációs hadjáratot indítson.
Kína számára ez az egész konfliktus egy lehetőség, hogy a nyugati világot kolonizáló és agresszor szerepben tüntessék fel.
-számolt be a kétpólusú világrend újabb ütközetéről Demkó Attila.
Kínával párhuzamosan Oroszország is igyekszik a Nyugattal szemben felhasználni a közel-keleti konfliktust. Az orosz propagandában azonban harsányabban jelennek meg a nyugati világ befeketítése és a nyugati morális felsőbbrendűség megdöntésére irányuló törekvések. Oroszországban a sajtó már a Gázát és Jement érintő nyugati terrorról számolnak be, és ezt a narratívát sikeresen képesek is elültetni az emberek fejében.
A palesztin-izraeli konfliktus biztonságos terepet nyújt a politikai véleménykülönbségek lebonyolítására az arab országok számára.
-vizsgálta az arab államok magatartását Sayfo Omar.
A térségben Egyiptom kötéltáncot játszik a közel-keleti konfliktusban való szerepvállalásával. A dilemmát tovább nehezíti, hogy az ország hiperinflációval küzd, emellet Egyiptom gazdasága is egy negatív spirálba került.
Egyiptom évente 10-12 milliárd dollárnyi bevételt szerez a Szuezi-csatorna tranzitdíjaiból. Ha ezek a részesedései megszűnnek, Egyiptom két hónap múlva csődbe fog menni.
-vizsgálta Egyiptom szerepét Byrappa Ramachandra a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.
Európa elenyésző szerepet tölt be a közel-keleti konfliktus előmozdításában. Igaz, hogy létezik egységes európai külpolitika, de a tagállamok különböző álláspontjai miatt, szinte lehetetlen a megfelelő magatartást megtalálni. Ezért a jelenlegi konfliktusban is szimbolikus gesztusokkal próbálja Európa vezetősége helyettesíteni a külpolitika hiányosságait.Ahogy korábbi elemzésünkben is megírtuk: sajátos helyzetbe került a nyugati világ. Bár nagy a fegyverkezési láz, de nincs elég gyártókapacitás.
A nyugati országok az elmúlt a hidegháború vége óta a békére készültek, ami a gyártókapacitások kritikus lecsökkenését és a készletek felélését jelentette.
