Az állásunkat most féltenünk kell? Kiderült, mi történik a munkaerőpiacon
ElemzésekMagyarország régióit jelentősen meghatározzák a munkaerőpiaci egyenlőtlenségek, amiket a gazdasági fejlettség, a demográfiai folyamatok, és a technológiai változások alakítanak. Miközben Budapestet Európa egyik legfejlettebb területeként tartják számon, addig több magyar régió az unió legszegényebbjei között szerepel. A szakértők a jövő munkaerőpiaci trendjeit és a régiók sajátos helyzetét elemezték a Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztályának konferenciáján.
Magyarországon a munkaerőpiaci különbségek szorosan összefüggnek a gazdasági fejlettséggel. Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Dunántúl és Dél-Alföld az EU legelmaradottabb régiói közé tartoznak. Az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritása ezekben a régiókban nem éri el a 70 százalékot, miközben Budapest az uniós fejlettségi rangsor élvonalában áll.
A gazdasági központokban, mint például Székesfehérváron, nagyobb szerepet kapnak a munkaerő minőségéhez, a szakképzéshez, és a munkaerő fejlesztési lehetőségeihez kapcsolódó kérdések. Míg más régiókban, különösen a Dél-Dunántúlon, a szociális problémák, a mobilitás hiánya és a szegénység dominálnak.
-emelte ki a régiók közötti különbségeket Bálint Adrienn, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős igazgatója.
Meghatározó trendek a munkaerőpiacon
A gyorsuló automatizáció kapcsán sokszor felmerült a kérdés, hogy veszélyben vannak-e a magyarországi munkahelyek. Mára azonban elmondható, hogy a munkaerőhiány olyan erős, hogy a munkahelyeken egyfajta automatizációs kényszer jelent meg. Igaz, hogy központi kihívást jelent az időbeli átmenet, amíg a megszűnő munkahelyek helyett más lehetőségek alakulnak ki. Az automatizáció hatása leginkább az ipar, a közlekedés és a szállítás területén lesz érzékelhető.
Nem biztos, hogy a nagyvállalatok szívesen automatizálnának a jövőben Magyarországon. Mert a globális vállalatok általában ott kezdik meg az automatizációs folyamatokat, ahol nagyobb bérköltséget tudnak megspórolni.
-számolt be a globális nagyvállalatok automatizációs stratégiájáról Bálint Adrienn.
A növekvő munkaerő- és készséghiány főként a fejlett nyugati régiókban tölt be kulcsfontosságú szerepet. Ezekben a régiókban már a vendégmunkások integrálásával és a szakképzésbe való bekapcsolásukkal próbáljak orvosolni a problémát.
2035-re Magyarországon valószínűleg egy kisebb, állandó munkaerő fog rendelkezésünkre állni, amelynek termelékenységét minél hamarabb el kell kezdenünk javítani. Hosszú távon a harmadik országbeli bevándorlók foglalkoztatása nem lesz elégséges a demográfiai problémákból fakadó munkaerőhiány megoldására.
Országos szinten a 2025-re létszámbővítést tervező vállalkozások 21 százalékponttal vannak többen, mint a létszámcsökkentést tervezők. Ez az arány kedvezőtlenebb, mint az egy évvel korábbi, amikor még 26 százalékpontos többséget jeleztek.
-ismertette a munkaerőpiaci kilátásokat Nábelek Fruzsina, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének szakmai igazgatója.
A gazdasági szereplők számára egyértelmű, hogy a kis- és középvállalkozások elengedhetetlenek ahhoz, hogy megfelelően tudjon működni a munkaerőpiac. Azonban a munkahelyteremtés nagyrészben még mindig a nagyvállalatok beruházásaira vár. Mert a magyar KKV-k nem tudnak akkora jövedelmet termelni, hogy megfelelő bért tudjanak biztosítani, így egyre romlik a versenyképességük is.
A magyar régiók munkaerőpiacáról szóló teljes konferenciát az alábbi linken tekintheti meg.
