Az árrésstopnak mekkora hatása volt valójában az árakra? Grafikonon mutatjuk a számokat
ElemzésekJelenleg kedvező folyamatok figyelhetők meg: a háztartások által érzékelt és várt infláció kismértékben csökkent.
A március közepétől bevezetett árkorlátozó intézkedések az MNB becslése alapján éves átlagban 0,8 százalékponttal mérsékelhetik az idei inflációt.
Ennek a 0,8 százalékpontnak a túlnyomó része az élelmiszerek árréskorlátozásából fakad, ami magába foglalja az intézkedés augusztus végéig tartó meghosszabbítását is.
A háztartási termékek árrésének korlátozása, valamint a banki és telekommunikációs szolgáltatások önkéntes árplafonjai egyenként körülbelül 0,1 százalékponttal csökkenthetik a 2025-ös infláció mértékét. Ezen intézkedések hatása várhatóan elsősorban a nyári hónapokban lesz érezhető.
Az élelmiszer-árréskorlátozás által érintett és nem érintett termékek havi árváltozása
Megjegyzés: A júniusi értékek az MNB online élelmiszerár-felmérése alapján; Forrás: KSH, Árfigyelő, MNB-számítás; MNB Inflációs Jelentés
Mint az MNB Inflációs Jelentéséből kiderül: az élelmiszerekre és a háztartási termékekre vonatkozó árréskorlátozások eredményességét jelentősen befolyásolhatja, hogy megjelenik-e a kereskedők körében az úgynevezett keresztárazás.
Ez azt jelenti, hogy a kereskedők megpróbálják a korlátozások alá eső termékeken elszenvedett veszteségeket más termékek árrésének növelésével ellensúlyozni, ami csökkentheti a dezinflációs hatást. Ugyanakkor a jelenlegi adatok alapján nem látszanak erre utaló jelek. Azoknál a termékeknél, amelyek nem esnek az élelmiszer-árréskorlátozás hatálya alá, a havi áremelkedés a korábbi hónapok szintjén maradt.
De nem könnyű pontosan megítélni, hogyan hatnak az árkorlátozások az inflációra, mert nem egyértelmű, meddig maradnak érvényben ezek az intézkedések. Az élelmiszerekre vonatkozó árréskorlátozást például május végéről augusztus végéig meghosszabbították. Ez önmagában körülbelül 0,2 százalékponttal csökkentheti a 2025-ös évre számított inflációt.
A hosszabbítás azonban azt is jelentheti, hogy a boltok megpróbálják kompenzálni a veszteségeiket – amelyeket negyedévente 50–60 milliárd forintra becsülnek – például úgy, hogy más termékek árát emelik. Ez pedig gyengítheti az árkorlátozás inflációcsökkentő hatását.
Egy másik következmény, hogy kevesebb lehet az akció. Az Árfigyelő adatai szerint az érintett termékeknél esett az akciós áruk aránya és az akciók mértéke is, mióta életbe lépett a korlátozás.
Az akciós termékek arányának alakulása
Forrás: Árfigyelő, MNB-számítás; MNB Inflációs Jelentés
A háztartási cikkek árrésének korlátozása gyorsan megjelent a drogériák áraiban: az MNB adatai szerint az intézkedés első hetében átlagosan 23,1%-kal estek az árak az előző héthez képest. Ezzel szemben azokban az üzletekben, amelyekre nem vonatkozik a szabályozás – például más típusú boltokban, amelyek szintén árusítanak háztartási cikkeket –, csak kisebb, 2,1%-os árcsökkenés történt.
A Nemzetgazdasági Minisztérium tárgyalásai után a gyógyszergyártók, nagykereskedők és a patikák is önként vállalták bizonyos gyógyszereknél az árak korlátozását. Ennek keretében 25 készítmény árát visszaviszik a 2024. december 31-i szintre.Ezek az árkorlátozások júniusban és júliusban lépnek életbe, de még nem született végleges döntés arról, meddig maradnak érvényben. Egyes szakmai szervezetek körülbelül egyéves időtartamot említettek.
2025 májusában a nem támogatott gyógyszerek ára 6,7%-kal, míg a támogatottaké 4,1%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A gyógyszerek árának önkéntes korlátozása – hasonlóan a lakásbiztosításokra vonatkozó intézkedésekhez – csak kis mértékben, kevesebb mint 0,1 százalékponttal csökkenti az inflációt.
Az ilyen árkorlátozások alapvetően ideiglenesek, és akkor tudnak tartósabb hatást gyakorolni az inflációra, ha a vállalatok hosszabb távon is változtatnak az árazási gyakorlatukon. Jelenleg kedvező folyamatok figyelhetők meg: a háztartások által érzékelt és várt infláció kismértékben csökkent, míg a vállalatok árnövekedési várakozásai még erőteljesebben mérséklődtek.
A lakossági (bal panel) és a vállalati árvárakozások (jobb panel) alakulása
Megjegyzés: A lakossági várakozások a GKI fogyasztói kérdőívében rögzített kvantitatív adatok alapján. A vállalati árvárakozások esetében a következő 3 hónapra vonatkozó árvárakozások háromhavi mozgóátlaga. Forrás: GKI, Európai Bizottság adatai alapján MNB-számítás; MNB Inflációs Jelentés