Az ÁSZ megszólalt: mi lesz a hiánnyal és az adóssággal, ha nem jönnek az uniós pénzek
ElemzésekA jelentős GDP növekedés mellett az idei államháztartási hiánycélt közel 4000 milliárd forintra kellett felemelni, és a nominális államadósság is jelentősen emelkedett, de a hiány tartható - válaszolta az Állami Számvevőszék lapunk kérdésére. Az ÁSZ szerint az uniós pénzek késése miatt sok a kockázat: az idénre tervezett összeg csak egyharmada érkezett be augusztus végéig, miközben 2500 milliárd forint előleg kifizetését tervezték.
A gazdasági környezet gyors változása esetén felértékelődik a költségvetési politika rezilienciája, vagyis képes-e a költségvetés rugalmasan alkalmazkodni a változásokhoz - válaszolta az Állami Számvevőszék a növekvő állami kiadásokról, az idei költségvetési hiányról és az államadósság növekedéséről szóló kérdéseinkre.
Hogyan alakulhat idén a hiány és az államadósság?
A költségvetési törvény tavaszi módosításában meghatározott előirányzatokból következő hiányhoz (2 288 Mrd Ft) képest az Országgyűlés magasabb, a GDP 7,5 százalékának megfelelő hiánycélt rögzített, figyelembe véve a kormánynak a veszélyhelyzetben meglévő jogkörében hozott, illetve tervezett intézkedések költségvetési vonzatait is.
Az Országgyűlés által rögzített hiánycél 3 990 milliárd forint összegű pénzforgalmi hiánynak felel meg. Ebből következően az ÁSZ ehhez a magasabb hiánycélhoz viszonyította a 2021 augusztus végéig ténylegesen bekövetkezett hiányt.
Az államháztartás központi alrendszerének (a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok és társadalombiztosítási alapok együtt) 2021. augusztus végi hiánya az előzetes adatok szerint 1 900,7 Mrd Ft volt.
A módosított költségvetési hiánycélt tekintve a 2021. augusztus végi hiány ezen tervezett összeg 47,6 százaléka, amely időarányosan kedvező értéknek minősül.
Az ÁSZ monitoring elemzése során arra a következtetésre jutott, hogy a 2021. január és szeptember 30. közötti időszakra rendelkezésre álló adatok alapján az államadósság-mutató idei évre tervezett értéke betartható. Ugyanakkor jelentős bizonytalanságot jelent a COVID-19 vírusjárvány negyedik hullámának erőssége és ennek gazdasági, illetve költségvetési folyamatokra gyakorolt hatásai.
Megállt az adósság emelkedése
Az ÁSZ monitoring elemzése szerint az államadósság-mutató tervezett alakulását alátámasztja, hogy a központi költségvetés adósságának növekedése 2021. év augusztus hónapban megállt,
az államadósság alakulása szempontjából különösen fontos tényező szerint az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya az idei évre tervezetthez képest időarányosan mérsékelten alakult, a központi költségvetés bevételei az idei év első nyolc hónapjában kedvező arányban teljesültek.
Mennyire feszíti ki a költségvetést az uniós bevételek késése?
Az államháztartás hiányának idei évi alakulása szempontjából jelentős tényező az uniós programok bevételeinek és kiadásainak alakulása - szögezte le az ÁSZ.
Az idei év 1-8. havi adatai alapján az látható, hogy az uniós programok bevételei és kiadásai is elmaradnak az előirányzat időarányos teljesítésétől.
A tervezett uniós programok bevételeiből 2021. augusztus végéig 654,1 milliárd forint realizálódott, amely a törvényi módosított előirányzat (2 033,5 milliárd forint) 32,2 százalékát jelenti.
Előlegek kifizetése
Az uniós programok kiadásait tekintve 2021. augusztus végéig 1 266,1 milliárd forint összegű kifizetés történt, amely a törvényi módosított előirányzat (2 515,4 milliárd forintos) 50,3 százalékos teljesítését jelenti.
Az uniós programok bevétel-kiadási adatainak időarányos teljesülési mértéke közötti különbség tartós fennmaradása kockázatot jelenthet a költségvetési hiányra, ezáltal az államadósság-mutató 2021. év végére tervezett értéke teljesíthetőségére. E folyamatokból származó kockázatok részletesebb értékelése az év hátralévő részében lesz lehetséges.
Az államháztartási hiány alakulása szempontjából meghatározó kérdést jelent a COVID-19 vírus-járvány lefutása és az ezáltal kiváltott gazdasági és költségvetési hatások nagyságrendje. Mindez nemcsak az idei évben, hanem várhatóan a következő évben is meghatározó tényezőt jelent majd.
Közelít a válság előtti szinthez a gazdaság teljesítménye
Az ÁSZ álláspontja szerint többek között ezért is fontos, hogy a költségvetési politika kellően reziliens legyen és megfelelően kezelni tudja a felmerülő kihívásokat. E kihívások kezelése során, ezek mellett pedig alapvető fontosságú a költségvetés egyensúlyának biztosítása is.
A gazdasági környezet stabilizálódását követően lehetséges az államadósság-mutató értékének további, jelentős javulása.
Ugyanakkor kedvező folyamatnak tekinthető az ismételten nagyobb ütemű gazdasági növekedés megvalósulása, amely az államadósság-mutató alakulására kedvező hatást fejt ki.
Az ÁSZ monitoring elemzése szerint az államadósság-mutató nevezőjében szereplő GDP alakulását meghatározó tényezők jellemzően kedvezően alakultak az idei év eddig eltelt időszakában. A gazdasági növekedést elősegítette a termelés, a fogyasztás, a beruházás és a foglalkoztatás bővülése.
Az adatok alapján levonható az a következtetés, hogy a magyar gazdaság teljesítménye közelít a válság előtti időszakhoz. A külkereskedelem esetén azonban kockázatot jelez, hogy a külkereskedelmi termékforgalom egyenlege 2021. júliusában negatív értékű volt.
Az ÁSZ elemzései során a kockázatok feltárását helyezi a középpontba, előrejelzéseket nem készít az egyes költségvetési és makrogazdasági mutatószámokra vonatkozóan - szögezik le az ÁSZ szakértői.
