Az adatok időállapota: késletetett. | Jogi nyilatkozat

Az EU tagállamai fizetnek majd Ukrajna újjáépítéséért

Elemzések2022. ápr. 20.Scheffer Joakim

Habár a háborúnak még koránt sincs vége, az Európai Unió már Ukrajna újjáépítésére koncentrál. A bizottság állítólag egy szolidaritási vagyonkezelő alap létrehozását tervezi, mely a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alap mintájára valósulhat majd meg. A tagállamoknak így rengeteg pénzébe fog kerülni a háború sújtotta ország újjáépítése.

Óriási összeg

A szóban forgó alap Ukrajna hosszú távú igényeit fogja szolgálni, az országban végrehajtott különböző befektetéseket és reformokat támogathatja – számolt be a Bloomberg hírportál európai diplomatákra hivatkozva. Azt még nem tudni, hogy mekkora részét fogják képezni kölcsönök és milyen arányban lesz a vissza nem fizetendő támogatás, ahogyan azt sem, hogy mekkora összegekről van szó,

azonban az eddigi információk szerint is több száz milliárd eurót költhetnek az unió tagállamai a háború sújtotta ország helyreállítására.

Az újjáépítés témája az elkövetkező hetekben kaphat nagyobb teret, brüsszeli és washingtoni tisztviselők ekkor fognak Kijev pénzügyi támogatásáról egyeztetni, figyelembe véve, hogy az óriási összeg minden centje megfelelően legyen felhasználva.

Hatalmas károk

– Oroszország inváziója az ukrán infrastruktúra körülbelül harminc százalékát rongálta meg vagy pusztította el teljesen – közölte április 18-án Olekszandr Kubrakov ukrán infrastruktúra miniszter. Tájékoztatása szerint eddig több mint háromszáz közúti híd semmisült vagy rongálódott meg, több mint nyolcezer kilométernyi út szorul felújításra és újjáépítésre. Emellett több tucat vasúti hidat robbantottak fel az orosz és ukrán egységek a közel két hónapja húzódó háború alatt.

A lakóépületek, utak és hidak helyreállítása körülbelül két évet vehet igénybe, ha mindannyian gyorsan cselekszünk

– fogalmazott a miniszter, aki az invázió eddigi kárait százmilliárd dollárra becsülte. Kubrakov arra is kitért, milyen forrásokból lehetne el kezdeni a munkálatokat. – Az első lehetséges forrás a jelenleg szinte minden nagyobb országban befagyasztott orosz vagyon – mondta, hozzátéve, hogy ennek lehetséges felhasználásáról már több nyugati partnerrel egyeztet a kijevi vezetés.

Az infrastruktúrabeli károk mellett az ukrán gazdaság is jelentős veszteségeket szenved el: a Világbank becslése szerint 2022-ben negyvenöt százalékkal fog csökkenni a háború sújtotta ország GPD-je.

Akadályok az újjáépítésben

A tervezés legnagyobb akadályát jelenleg még az jelenti, hogy nincs vége a háborúnak, azonban a békét követően is számos buktatója lehet a sikeres újjáépítésnek. A korrupció éppen egy ilyen probléma, Ukrajna pedig nem áll fényesen ebből a szempontból:

a Transparency International nemzetközi nem-kormányzati szervezet által minden évben elkészített, 180 állam korrupciós helyzetét vizsgáló listán az ország 2021-ben a 122. helyet foglalta el, ami a legnagyobb jó indulattal sem nevezhető kecsegtető pozíciónak.

Habár az utóbbi években indultak meg olyan reformok, melyek teljesülésével visszaszoríthatják a korrupció mértékét, az még mindig áthatja az egész rendszert, ez pedig az újjáépítésnél – ahogy azt például Afganisztán esetében is láthattuk – jelentős probléma lehet.

A holland kormány ennek kiküszöbölésére azt javasolta, hogy minden új újjáépítési eszközt úgy tervezzenek meg, hogy az hozzásegítse a kijevi kormányt a jelenlegi rendszer reformjához – akár egy teljesen új vezetési struktúra kialakításához –, amely így a helyreállítás mellett az uniós értékekhez is közelebb hozná az országot, ezáltal pedig az esetleges csatlakozási folyamatot is megkönnyítené

– írja a Bloomberg diplomatákra hivatkozva.

Ahhoz, hogy a helyreállítási pénzek ténylegesen jó helyre kerüljenek és a meghatározott céljukat szolgálják nagyon jól működő és mindent lefedő átláthatósági rendszerre van szükség. Az átláthatóság, s ezáltal az ellenőrzés és értékelés folyamata kiemelten lényeges az újjáépítés során, ugyanis a döntéshozók így tudják megítélni, hogy az egyes projektek, beruházások megfelelően mennek-e végbe, valamint elérték-e a kívánt eredményeket, és hanem, akkor miken buktak el, mik azok a pontok, amiken javítani kell, hogyan lehetne sikeresebbé tenni azokat.

Az még kérdéses, hogy ezt hogyan fogják hatékonyan megvalósítani a nyugati országok, azonban ennek hiányában értelmetlen jelentős összegeket költeni az újjáépítésre, ugyanis a tapasztalatok szerint ez csak még rosszabbá teheti a helyzetet, tovább növelheti a korrupció mértékét ördögi kört hozva létre ezzel.