Öngyilkos drónokat kap Ukrajna Amerikából  

Az amerikai hírszerzés valamikor 2021 októberében szerzett tudomást arról, hogy Oroszország támadásra készül Ukrajna ellen. Az ellenlépések egyik része az információ nyilvánosságra hozása volt, amely azonban inkább hitetlenkedést és cinizmust váltott ki a világból, egészen addig, míg tényleg be nem következett a támadás.

A válaszlépések másik eleme az ukrán haderő támogatása volt katonai eszközökkel és tanácsadással. Az előbbiek már 2014 óta zajlottak, de inkább csak a hiányképességekre koncentráltak (például a parti őrség helyreállítása). Utóbbiakat általában alábecsüljük, mivel nem csillog-villog, mint egy harckocsi, vagy drón.

Pedig az mostani háborúban követett ukrán katonai stratégiai elemei, illetve számos elszólás, beszámoló is arra utal, hogy a haditervek kidolgozásában – amelyeket ma már egyértelműen sikeresnek mondunk – az amerikai és más NATO tagországok szakemberei fontos szerepet játszottak.

A fegyverkészletek kisöprése zajlik 

Az orosz invázió kezdete óta lassan, de biztosan változik az nyugati katonai segély összetétele. Az ukrán fél persze „mindent és azonnal” elv alapján szeretne fegyverekhez jutni, de ez az ő szempontjukból teljesen érthető. A Nyugatnak azonban a saját érdekeit, mindenekelőtt biztonságát is szem előtt kell tartani, és csak az orosz válaszlépések függvényében akarta, vagy merte eszkalálni a segélyeket.

Az amerikai és a nyugati fegyverszállítások menetéből világosan látni, hogy kezdetben csak a nem-halálos (kötszer, sisak, repeszálló mellény, éjjellátó stb.) eszközökön, és az olyan halált okozó segélyeken volt a hangsúly, amelyek a védekezésben játszottak szerepet.

Látványosan futottak a sajtóban a különböző harckocsi elleni rakéták, a brit NLAW, a svéd Carl Gustav és az amerikai Javelin, illetve a már az afganisztáni polgárháborúban is szerepet játszó Stinger vállról indítható légvédelmi rakéta.

Bizonyos értelemben készlet kisöprésről is szó van. Dánia például először az általa felajánlott Stinger rendszereket az USA-ba küldte felújításra, és csak utána mentek (vagy mennek majd) Ukrajnába.

Nagy-Britanniából már március végén érkeztek olyan hírek, hogy a Kijevnek küldött harckocsi elleni rakéták miatt a saját készletek elfogytak, azokból újból gyártani kell majd.

Egy friss amerikai elemzés az USA készleteinek nézett utána. Az amerikai hadsereg 2003 óta nem rendelt a Stingerekből, korábban mintegy 11.600 darab volt rendszerben, ami azt jelenti, hogy az ukránoknak idáig a készletük egynegyedét küldték el, aminek pótlása mintegy öt évet venne igénybe. A mintegy 7000 db Ukrajnának leszállított Javelin a készletek egyharmadát jelenti, ezek pótlása a jelenlegi gyártási kapacitások mellett 3-4 évet venne igénybe.

Öngyilkos drónok

A legutóbb bejelentett amerikai segélycsomagban a Stinger (800 darab), a Javelin (2000 darab) és a szintén harcjárművek elleni AT-4-es (6000 darab) játssza a főszerepet, de most először jelenik meg a Switchblade elnevezésű taktikai „öngyilkos” drón, amelyből mintegy 100 rendszert kap első körben Ukrajna. A drónt, Switchblade 300 néven, még az afganisztáni háború igényei hozták létre.

Egy kicsi, hátizsákban elférő, 2,5 kg-os drónról van szó, amelyet egy csőből lehet „kilőni”, hogy aztán 10 km-es körzetben járműveket, kisebb épületeket, tűzfészkeket lehessen megsemmisíteni vele. Ennek továbbfejlesztett, harckocsik elleni változata, a Switchblade 600, amely 2020-ban került rendszeresítésre.

Ez már 25 kg, nagyobb akciórádiusszal és robbanófejjel, de még épp elcipelhető egy katona által. Mindkét drón működési elve azonos, egyszerhasználatosak, a megtalált célt a becsapódásukkal semmisítik meg. A Javelin és a Switchblade 600 ugyanazt a robbanófejet használja, de amíg az előbbi rakétájának darabára 240.000 dollár körül van, addig az utóbbinak becsült költsége a tizede lehet.

A legutolsó amerikai segélycsomagban a két dróntípus a pilótanélküli taktikai légi rendszer (Tactical Unmanned Aerial Systems) néven szerepelt, amelyből az USA 100 darabot ad Ukrajnának.Meg nem erősített információk szerint egy „rendszer” az irányítóeszközöket és tíz rakétát jelent, azaz összesen már jelentős mennyiségű, ezer darab Switchblade 300-as és 600-as drón kerül átadásra.

Új típusú segélyek Nyugatról

Az ukrajnai háború első szakasz már lezárult, az orosz villámháborús tervek kudarcot vallottak, Kijev, Harkiv és már nagy városok ellent tudtak állni.

Most az orosz erők repozícionálása történik, és a háború második szakaszában Kelet-Ukrajna lesz a fő hadszíntér, ahol minimum Luhanszk és Donbasz tartományok „kikerekítése” lesz az oroszok célja, azaz hogy a háború megindítása előtt pár nappal Moszkva által függetlennek elismert két szakadár köztársaság az eredeti adminisztratív határai között „élvezhesse” a szuverenitását.

Kelet-Ukrajnában sokkal jobb helyzetben vannak az orosz erők, egyfelől három irányból is harapófogóba zárhatják a szakadár területekkel szemben álló ukrán erőket, másrészt a logisztikai utánpótlásuk is jobban kiépített, harmadrészt a sík terep is az erőfölényüket jelentő gépesített hadviselésnek kedvez.

A friss amerikai (és némileg európai) segélycsomagok már erre is reflektálnak. A háború első napjaiban még elképzelhetetlen lett volna támadó nehézfegyvereket adni Ukrajnának. másfél hónapnyi harc után, amikor kiderült, hogy az ukránok nem omlottak össze és az orosz hadsereg messze alulmúlja magát, már realitásként merült fel Kijev bátrabb segélyezése ilyen fegyverekkel.

Az USA most 18 ágyútarackot is biztosított, a hozzávaló mintegy 40.000 gránáttal, amelyek már nem igazán férnek bele a „védekező” fegyverek kategóriájába. A Switchblade drónok egyértelműen támadó eszköznek számítanak és már a kelet-ukrajnai harcokra való felkészülést szolgálják.

Az USA 11 db Mi-17 orosz szállítóhelikoptert is biztosít Kijevnek. Ezeket a típusokat eredetileg az afgán légierő kapta volna, de a rezsim 2021 augusztusi összeomlása után az USA-ban ragadtak. Washington nem tervezte az átadását a helikoptereknek, ez állítólag Zelenszkij elnök külön kérése volt Biden elnök felé.

Az európai országok körében hasonló váltásra lehet számítani az elkövetkező időkben. Csehország volt az egyik első fecske, amely szovjet/orosz eredetű harckocsikat és gyalogsági harcjárműveket adott át Ukrajnának. A Moszkva cirkáló elleni támadás hívta fel a figyelmet a haditengerészeti fegyverekre, amelyekből Nagy-Britannai (Harpoon) és a Norvégia (Naval Strike Missile) is szállít Ukrajnának, és amelyek növelik Odessza, mint kulcsfontosságú fekete-tengeri kijárat biztonságát.

A szerző a Külgazdasági és Külügyi Intézet kutatója, a Károli Gáspár Egyetem tanára.