Az IMF kiszámolta, mekkora kárt okoz Európának az energiaválság
ElemzésekA gázárak elszabadulására az energiahatékonyság növelése jó válasznak bizonyult. Ugyanakkor más területekről vonta el a beruházási forrásokat, így az energiaárak okozta sokk még jövőre is jelentősen visszafogja az európai gazdasági növekedést az IMF számításai szerint. A legnagyobb veszteséget Olaszország és Németország szenvedte el.
A 2022-es energiaár-sokk az 1970-es évek óta a legnagyobb fosszilis tüzelőanyag-ár emelkedést hozta Európának. Ez év nyarán az európai földgázárak rövid időre több mint tízszeresére emelkedtek a 2021 eleji szinthez képest, 2025 közepén pedig a gázárak a történelmi átlag kétszeresén jártak.
Visszatérés a válság előtti árakhoz
Az európai fosszilis tüzelőanyag árak várhatóan középtávon is magasabbak maradnak és nagyobb ingadozást mutatnak, mint 2022 előtt. A határidős piacok 2025-ös árai arra utalnak, hogy az európai fosszilis tüzelőanyagok (nyersolaj, földgáz és szén) összetett indexe jövőre tér vissza a világjárvány előtti átlaghoz.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) megvizsgálta, hogy a 2022-es európai energiaválságot követő energiaárak meredek emelkedése hogyan hatott az euróövezet termelékenységére és mekkora károkat okozott a potenciális gazdasági növekedésben.
Az energiaár-sokkra az európai vállalatok úgy reagáltak, hogy jelentős beruházásokat csoportosítottak át az energiamegtakarításokra. Ez a váltás ugyan enyhítette a sokk gazdasági hatását, de – legalábbis rövid és középtávon – nem tudja azt teljes mértékben ellensúlyozni, ráadásul a váltásnak jelentős költségei is vannak. A Valutaalap becslései szerint a 2022-es energiaár-sokk még jövőre is 0,8 százalékkal csökkenti az euróövezet potenciális GDP növekedését.
A sokk esztendeje volt 2022
Az energiahatékonyság 3 százalékkal javult. Az ezzel kapcsolatos beruházások nélkül az energiaár-sokk nyomán a potenciális kibocsátás csökkenése ennél kétharmaddal nagyobb lett volna.
Az energiaválság hatása országonként eltérő: Olaszországban és Németországban várhatóan nagyobb, körülbelül 1,2, illetve 0,9 százalékos csökkenés lesz a potenciális növekedésben, míg Spanyolországot és Franciaországot kevésbé érinti a sokk, 0,6, illetve 0,4 százalékos veszteséggel. Ezek a különbségek főleg az energiaforrás összetétele, az energiahelyettesítés módja és a beruházások hatékonyságának eltéréseiből adódnak.
Az energiaárak drágulása mellett azok ingadozása is jelentős károkat okozott, mert az árak fokozatos emelkedése sokkal kisebb termelési veszteséget okozott, mint a 2022-ben lezajlott hirtelen áremelkedés. Ráadásul az energiahatékonyság javulásából származó nyereség nem tudja teljes mértékben ellensúlyozni a drága energiaárak hatását és a beruházások átirányításának átmeneti költségeit.
Hasznos volt a rugalmas reagálás
Az energiahatékonyság nagyjából 3 százalékos növelése a válság pozitívumaként értékelhető, és a jövőbeni energiasokkok hatását jelentősen tompíthatja. Hosszabb távlatban ugyanakkor megfigyelhető, hogy a válságok hatására a termelés energiaigénye csökken Európában és az Egyesült Államokban egyaránt.
Az IMF számításai szerint, ha az euróövezet gazdaságai kevésbé rugalmasan válaszoltak volna az energiaár-sokkra, akkor a növekedési veszteség még 2027-ben is a GDP 1,3-a lenne az euróövezetben.
