Az iskolában maradók arányának növelése is javítaná a versenyképességet - Csath Magdolna írása

Ez az érték már megközelíti a 2030-ra kitűzött 9 százalékos célértéket. 2023-ban 16 ország érte el a célértéket, viszont négy ország: Románia (16,6%), Spanyolország (13,7%), Németország (12,8%) és Magyarország (11,6%) lemaradása még mindig jelentős.Ezek az adatok több szempont szerint is nagyon fontosak.

Egyrészt a tanultság meghatározza, hogy milyen munkahelyen dolgozhatnak és – ezzel szoros összefüggésben – milyen keresetre, életszínvonalra számíthatnak ezek a fiatalok.

Másrészt a cégek szempontjából is kulcskérdés, hogy milyen munkahelyeket teremhetnek, számíthatnak-e arra, hogy az igényes, innovatív, nagy hozzáadott értéket teremtő munkahelyekre találnak szakembereket.

Hosszabb távon pedig a képzettségi szint hatással van arra, hogy egy gazdaság képes-e tudással, innovációval versenyezni, vagy megreked az „olcsósággal” való versenyzés szintjén, ami viszont előbb-utóbb fejlődési csapdahelyzetbe vezet.

De nézzük a részleteket néhány ország esetén, hosszabb időtávon.

Korai iskolaelhagyók aránya a 18-24 éves korcsoportban, néhány országban:

  Forrás: Eurostat 2024. május 23.

A vizsgált országok között 2023-ban a német érték a legmagasabb. 2014-hez viszonyítva is a német érték nőtt meg a legjobban. Feltételezhető, hogy ennek okai között a bevándorló fiatalokkal kapcsolatos képzési nehézségek játszanak fő szerepet.

A V4-ek között a magyar érték a teljes idősávon kiemelkedően magas, 2014-hez viszonyítva még emelkedett is. Feltűnő az alacsony horvát érték. Ennek okait érdemes lenne kideríteni.Fontos összefüggést találunk abban a tekintetben, hogy az iskolát korán elhagyók, alacsonyabb képzettségi szinten megrekedtek digitális képességi szintje is alacsonyabb.

Az Eurostat 2024. március 13-i adatai szerint 2023-ban csupán 33,4 százalékuk rendelkezett alapvető, vagy annál magasabb digitális képeségekkel, míg a közepes végzettségi szinttel rendelkezőknél az arány 53,3, és a felsőfokú végzettségűek esetén 83,5 százalék. A digitális képességek fontosságát pedig nem lehet túlhangsúlyozni, hiszen ezek ma már elengedhetetlenek a munkahelyeken.

Az iskolát korán elhagyó fiatalok magas aránya miatti tudáshiány problémát enyhíteni lehetne intenzív felnőttképzési programokkal. A gond azonban az, hogy Magyarország ezen a területen sem áll jól.

Az Eurostat adatai szerint 2022-ben a 25-64 éves korcsoportban a felmérés időszakában csupán 7,9 százaléknyi volt a valamilyen továbbképzésben résztvevők aránya.

Ezzel az EU-ban a 22. helyen voltunk.

Az iskolát korábban elhagyók esetén az EU-s cél – a 9 százalék elérése – fontos lenne, de nyilván nem azért, mert ez „EU-s cél”, hanem azért, mert az ezen a téren elért jobb eredmények is javíthatnák a magyar gazdaság tudásteremtő képességét, ezzel versenyképességét.

Éppen ezért nem lehet jó megoldás az iskolai követelmények jelentős csökkentése és a tanárok felé irányuló nyomásgyakorlás  a diákok bármilyen áron való oktatásban tartására.

A mennyiségi személet ugyanis csak látszatmegoldásokat hozhat, minőségi javulást nem.

A szerző a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora.