A gazdaságok működésének termelékenységét általában az egy főre, vagy egy ledolgozott órára jutó bruttó hazai termékkel (GDP) mérik. A mélyebb elemzések azonban arra mutatnak rá, hogy nemcsak az emberi munka termelékenységét kell ahhoz elemeznünk, hogy az általánosan gyenge termelékenységi szint okait felfedezzük.
Vizsgálni kell azt is, hogy a befektetett tőke hogyan hasznosul. Ezek az elemzések a teljes tényezős, vagy soktényezős termelékenység (total factor productivity) fontosságát hangsúlyozzák. A tőkebefektetés hatékonysága pedig a tudásbefektetések szintjétől függ.
Hiába vesz ugyanis egy cég mondjuk 100 új gépet, ha a munkavállalók nem tudják, hogyan kell az új gépeket hatékonyan működtetni.
Ez esetben a cégnél a magas tőkebefektetés mellett megjelenik egy alacsony munkatermelékenység. Erre figyelmeztetnek a teljes befektetéseken belül a fizikai és a tudásbefektetések arányát vizsgáló elemzések is.
Ilyeneket készít például az Európai Beruházási Bank (EIB). Egy 2021 évi tanulmánya szerint Magyarországon 2020-ban az összes beruházás 78,19 százaléka volt fizikai (gép, épület, infrastruktúra) beruházás, és csak 21,81 százalék volt tudásberuházás (felnőttképzés, munkavállalói továbbképzés, szervezeti tanulás). Az osztrák adat 57,59 és 42,41, a dán 57,15 és 42,85 százalék.
De a magyar adat a V4-ken belül is a legrosszabb. Például a cseh érték 75,64 és 24,36 százalék.
Ugyanakkor hatalmas eredményként jelenik meg a magas magyar GDP arányos tőkefelhalmozási érték. Az adatokat, 2013-2022 között, nemzetközi összehasonlításban az 1. ábrán látjuk.
1. ábra. A GDP arányos bruttó tőkefelhalmozás 2013-2022 (%) néhány országban; Forrás: Eurostat 2023.07.21.
Azt láthatjuk, hogy a magyar érték, a vizsgált országokhoz viszonyítva, csaknem minden évben a legmagasabb.
Ezek az adatok megerősítik az Európai Beruházási Bank tanulmányának megállapításait: Magyarország sokat fordít fizikai beruházásokra, de keveset tudásberuházásokra. Gyenge termelékenységi adataink – mások mellett – ennek köszönhetők.
1. táblázat. Valós munkatermelékenység (GDP/ledolgozott óra) néhány ágazatban, a V4-ben és Ausztriában 2022-ben (2015=100)
|
Ágazat |
Magyarország |
Csehország |
Lengyelország |
Szlovákia |
Ausztria |
|
2022 |
|||||
|
2015=100 |
|||||
|
Mezőgazdaság |
96 |
99 |
107 |
111 |
121 |
|
Feldolgozóipar |
106 |
123 |
116 |
117 |
116 |
|
Infokommunikáció |
130 |
128 |
148 |
100 |
104 |
|
Szakmai, tudományos és műszaki tevékenység* |
129 |
117 |
120 |
122 |
105 |
Forrás: Eurostat 2023.09.06
*2021 évi adat
Az 1. táblázatban a valós munkatermelékenységet látjuk 2020-ban négy ágazatban, néhány országban, az EU átlaghoz viszonyítva (EU átlag=100).
A feldolgozóiparban, amely Magyarországon az ipari termelés kb. 95 százalékát teszi ki, ( az ipar aránya, a KSH szerint 2020-ban a bruttó hozzáadott érték 24,3, a feldolgozóiparé pedig 23 százaléka volt), 2022-ben a vizsgált országok között nálunk a legalacsonyabb a termelékenység, miközben a bruttó tőkefelhalmozás nálunk a legmagasabb.
A legmagasabb termelékenységi értékünk a tudásszektorokban – infokommunikáció, szakmai, tudományos és műszaki tevékenység - van.
A mezőgazdaság termelékenysége szintén alacsony.
Nézzük meg ezek után az állóeszközhatékonyságot, amit az Eurostat a nettó állóeszközállományra jutó hozzáadott értékkel vizsgál.
A 2-5 táblázatban a tőkehatékonyság adatainak éves változását látjuk a már vizsgált 4. ágazatban 2013-2020 között.
2. táblázat. A nettó állóeszközállományra jutó bruttó hozzáadott érték változás[1] a feldolgozóiparban, éves összehasonlításban 2013-2020 (%)
|
Évek |
Magyarország |
Csehország |
Lengyelország |
Szlovákia |
Ausztria |
|
2013 |
-4,8 |
-10,7 |
-5,1 |
-3,0 |
-2,7 |
|
2014 |
3,7 |
1,1 |
6,0 |
18,0 |
0,3 |
|
2015 |
6,3 |
4,0 |
4,6 |
8,9 |
-1,1 |
|
2016 |
-3,2 |
1,5 |
0,0 |
-4,0 |
2,0 |
|
2017 |
-1,0 |
5,7 |
-2,4 |
-1,8 |
0,2 |
|
2018 |
-2,4 |
-1,1 |
1,2 |
10,1 |
1,5 |
|
2019 |
-4,1 |
1,2 |
1,8 |
4,1 |
-2,0 |
|
2020 |
-11,2 |
-11,8 |
-7,1 |
-15,3 |
-7,3 |
Forrás: Eurostat 2023.09.06.
3. táblázat. A nettó állóeszközállományra jutó bruttó hozzáadott érték változás a mezőgazdaságban, éves összehasonlításban 2013-2020 (%)
|
Évek |
Magyarország |
Csehország |
Lengyelország |
Szlovákia |
Ausztria |
|
2013 |
14,9 |
-4,4 |
9,7 |
20,6 |
-3,8 |
|
2014 |
14,7 |
3,1 |
-0,5 |
30,8 |
2,7 |
|
2015 |
0,5 |
5,3 |
-11,5 |
-18,1 |
2,0 |
|
2016 |
14,0 |
1,5 |
2,9 |
6,0 |
2,5 |
|
2017 |
-6,1 |
-7,7 |
4,3 |
-8,3 |
5,0 |
|
2018 |
5,1 |
0,8 |
-8,7 |
11,8 |
2,5 |
|
2019 |
-2,8 |
1,4 |
-0,2 |
-21,1 |
-2,5 |
|
2020 |
-7,8 |
8,7 |
17,6 |
5,7 |
-3,0 |
Forrás: Eurostat 2023.09.06.
4. táblázat. A nettó állóeszközállományra jutó bruttó hozzáadott érték változás az infokommunikáció ágazatban éves összehasonlításban 2013-2020 (%)
|
Évek |
Magyarország |
Csehország |
Lengyelország |
Szlovákia |
Ausztria |
|
2013 |
2,7 |
-8,3 |
1,5 |
-1,4 |
0,5 |
|
2014 |
5,7 |
7,3 |
2,7 |
-3,5 |
-0,4 |
|
2015 |
2,9 |
7,2 |
12,9 |
8,1 |
-0,6 |
|
2016 |
6,1 |
2,4 |
18,1 |
11,6 |
0,8 |
|
2017 |
12,3 |
6,5 |
10,9 |
1,9 |
1,0 |
|
2018 |
10,9 |
4,7 |
13,5 |
1,9 |
4,9 |
|
2019 |
10,0 |
7,1 |
7,2 |
0,0 |
2,7 |
|
2020 |
7,2 |
1,9 |
4,1 |
2,3 |
-3,7 |
Forrás: Eurostat 2023.09.06.
5. táblázat. A nettó állóeszköz állományra jutó bruttó hozzáadott érték változás a szakmai, tudomány és műszaki ágazatban éves összehasonlításban 2013-2020 (%)
|
Évek |
Magyarország |
Csehország |
Lengyelország |
Szlovákia |
Ausztria |
|
2013 |
2,1 |
-6,2 |
3,0 |
-7,6 |
-0,7 |
|
2014 |
0,6 |
1,5 |
-2,7 |
1,1 |
-1,7 |
|
2015 |
1,5 |
4,3 |
-0,5 |
-1,4 |
2,1 |
|
2016 |
5,2 |
2,4 |
-7,7 |
4,4 |
0,4 |
|
2017 |
6,9 |
3,4 |
8,1 |
-6,3 |
0,0 |
|
2018 |
7,5 |
2,9 |
7,5 |
-4,5 |
-0,5 |
|
2019 |
1,2 |
-0,6 |
-0,3 |
-22,7 |
0,2 |
|
2020 |
-0,1 |
-2,4 |
0,0 |
4,3 |
-5,9 |
Forrás: Eurostat 2023.09.06.
A magyar feldolgozóiparban két év kivételével (2014, 2015) évente romlott a tőkehatékonyság. a többi ágazatban jobb a helyzet. A legjobb az infokommunikáció esetén, ahol minden évben jelentős javulást tapasztalunk.
De jók az értékek a szakmai, tudományos és műszaki ágazatban is, csak az utolsó évben tapasztalunk enyhe hatékonyság romlást.
Ez utóbbi két ágazatot nagy hozzáadott értéket termelő tevékenységek jellemzik. A probléma csupán az, hogy szemben a 23 százalékos feldolgozóipari aránnyal az infokommunikációs ágazat a gazdasági teljesítmény csupán 4,9 és a szakmai, tudományos, műszaki ágazat kb. 10 százalékát teszi ki.
Az adatok és azok összefüggései még további elemzéseket is szükségessé tesznek.
Annyit azonban már a bemutatott adatok alapján is megállapíthatunk, hogy a munkaerő termelékenységét és a tőkehatékonyságot együtt kell elemzeni. Azt is ki lehet jelenteni, hogy a munkatermelékenység javítása nem képzelhető el a tőkehatékonyság növelése nélkül.
Továbbá, figyelembe véve az alacsony tudásberuházási szintet, valószínűsíthető, hogy ennek növelése nélkül a tőkehatékonyság kapcsán további csökkenő megtérülésre számíthatunk.
Egyszerűbben fogalmazva a munkaerő tudásszintjének változatlansága esetén minden további egységnyi fizikai tőkebefektetés egyre kisebb termelékenység javulást hoz.
[1] Tőkehatékonysági mutató: az egységnyi befektetett tőkére jutó új értékteremtés. Értéke nő, ha a megtermelt új érték jobban nő, mint a fizikai tőkebefektetések. (Eurostat: Methological note and quality aspects. 2021. december)
A szerző a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kutatóprofesszora.
