Az orosz hadigazdálkodás: több szegény területen újra fellendül a gazdaság

A közép-oroszországi Csuvasföldön és hasonló szegény régiókban gazdaság fellendülés tapasztalható a régi szovjet gyárak hadi termelésre való átállás következtében: a fellendülés az ukrajnai háborújának, és Oroszország hadigazdasággá történt átalakításának következménye.

Amint Oroszország hosszú háborúra készül, a hadsereg felfegyverzésére, üzemanyagára, élelmezésére és ruházására vonatkozó állami döntések hatalmas pénzösszegeket juttatnak a gazdaságba - írja a Financial Times.

Mindez fellendüléshez vezetett, pedig sokan azt várták, hogy a nyugati szankciók fájdalmas csapást mérnek az országra: Oroszország gazdasága az előrejelzések szerint idén 3 százalékkal nő, ami messze meghaladja az Egyesült Államok és a legtöbb európai ország gazdasági növekedését.

Ennek hatása a rozsdaövezet régióiban a legszembetűnőbb, mint például Anton közép-oroszországi hazájában a 1,2 millió lakossal rendelkező Csuvasföldön, ahol a volt szovjet gyárak új életre keltek, és éjjel-nappal dolgoznak a háború ellátásán.

 Számos alul teljesítő régió ​​hirtelen növekedésnek indult. Ipari régiók, olyan területek, ahol sok hadiipari és kapcsolódó ipari üzem működik.

„A legfejletlenebb területek és lakosságuk alacsony jövedelmű szegmensei jelentős előnyhöz jutnak” – mondta Kurbangaleeva. – Ide áramlik a pénz.

Elemzők szerint Csuvasföld és a hozzá hasonló régiók elemzése alapján tudjuk előre jelezni, hogy gazdaságilag és politikailag Oroszország hosszútávon fenn tudja-e tartani az Ukrajna elleni háborút.

Az invázió „egyértelmű fordulópont volt. Ekkor jött rá a rezsim, hogy nem lesz rövid a háború” – mondta a lapnak Laura Solanko, a Bank of Finland Átalakuló Gazdaságok Intézetének munkatársa, aki a háború háztartások bevételeire gyakorolt ​​hatását tanulmányozta.

Az oroszországi gyárak megkezdték a termelés átállítását a katonai célú termelésre. Csuvasföldön hét üzem teljesített katonai megrendeléseket a háború előtt; 2022 októberére ez a szám 36-ra emelkedett a helyi kormányzó szerint.

2023 végére az oroszországi régiók csaknem 60 százalékában nőtt az ipari termelés. Csuvasföld a második legjobb eredményt érte el, gyárai 27 százalékkal többet termeltek, mint egy évvel korábban helyi adatok szerint.

Szerte Oroszországban a hadi szektor igyekezett minél több munkaerőt bevonni az amúgy is szűkös munkaerőpiacon. Tavaly augusztusra Csuvasföldön 2,2 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta. „Az élet könnyebbé vált” – mondta egy 23 éves hadi üzemi munkás. "Az országban kialakult helyzet miatt nagyon keresettek lettünk."

A vállalkozások felemelték a béreket, azért hogy megtartsák alkalmazottaikat. Anton a fiatal munkás fizetése „legalább kétszeresére” nőtt, míg öt másik személy szerint az ő fizetésük is emelkedett. Egy gyári munkás fizetése a háború előtti havi 40 000 rubelról (450 USD) mára 120 000 rubelre-re emelkedett.

Bár Csuvasföldön az emberek többsége a közszférában dolgozik, ahol a fizetések változatlanok maradtak, a régió havi átlagbére tavaly decemberben 68 657 rubeles rekordot ért el, ami a hivatalos adatok szerint a háború előtti szint majdnem kétszerese.

A kereslet hatására egyesek visszatérnek a Szovjetunió összeomlásakor, az 1990-es években végzett munkájukhoz – mondta Natalia Zubarevics, közgazdász, az orosz régiók szakértője. „A hatvanas éveikben járnak, de visszamentek dolgozni, mert nagyon megéri.”

A szaktudásuk miatt keresik az idősebb munkásokat. „Már évek óta senki sem képez esztergályost” – mondta. „A szovjet alapok már nem léteznek... mégis főleg annak az érának a nyugdíjasai dolgoznak, vagy a nyugdíjkorhoz közelállók olyanok, mint én.”

A fizetésekkel kapcsolatos egyezkedések könnyebbé váltak, és a vezetőség hajlamosabb lett a kompromisszumokra – mondta Anton: „Valóban igyekeznek megtartani minket.”

Az infláció azonban felemésztette a fizetések növekedését. Az árak országszerte több mint 21 százalékkal nőttek a háború kezdete óta, az élelmiszerek ára pedig még ennél is nagyobb mértékben emelkedett.

„Menjen be egy boltba, és nézze meg, mindennek az ára az egekbe szöktek” – mondta egy másik csuvasföldi gyári munkás. "A havi 60 000 rubel mind élelmiszerre megy el."

Ez a helyzet valószínűleg hatással lesz az orosz lakosság politikai nézeteire, és megerősíti a háború támogatottságát – vetítik előre szociológusok.

A háború elején a nyugati politikai döntéshozók abban reménykedtek, hogy a szankciók és az infláció hatására az orosz közvélemény a háború ellen fordul, mivel a sovány pénztárca és az üres hűtőszekrény ellensúlyozza az állami tévében folyó háborús propagandát.

Míg Oroszországban mintegy 2,5 millió ember dolgozik a hadiiparban, de sokkal többen dolgoznak más, a háború miatt fellendült iparágakban, például a textiliparban.A frontvonalba küldött körülbelül 1 millió ember családja a katonák magas fizetését kapják készhez, vagy a halottak, sebesültek után fizetett kártérítést.

Ez a helyzet Oroszország kevésbé gazdag területein volt a legkifejezettebb, ahol a katonai toborzás általában magasabb szintet ér el.

Ilja Matvejev politológus szerint az egyik legszegényebb régióban, a kelet-oroszországi Tuvai Köztársaságban 100 000 lakosonként 160 férfi halt meg a háborúban, míg Moszkvában pedig 4.

A bankbetétek ezekben a régiókban nőttek a legnagyobb mértékben, a magas mobilizációs arány miatt sok család jutott tetemes katonai kifizetésekhez. De azzal érvelt, hogy a kifizetett összegek hatása hosszú távon jelentéktelen lehet; valószínűleg „csak ad hoc kifizetéseknek számítanak, amelyek elfogynak és új tévékészülékek vagy autók formájában elpárolognak”.

Nem szabad túlbecsülni a háborús kiadások hatását az olyan régiókban, mint Csuvasföld. „Megemelkedtek”, de nagyon alacsony szintről indultak, és a háború hatása csak átmeneti lesz.

Több csuvasföldi munkás állítja, hogy nem számít arra, hogy a háborús fellendülés tartós lesz, de egyelőre kihozzák belőle a legtöbbet, egyikük pedig hozzátette: „addig kell dolgoznunk, amíg a lehetőség adott.”