Az ügyfelek vagyonának 30-65 százalékát is elvesztették a hazai alapkezelők

Véget ért a történelem egyik leghosszabb emelkedő trendje a részvénypiacokon. A fordulat meglehetősen hirtelen következett be. Ilyen gyorsan még sohasem esett a csúcsról 30 százalékot a legnagyobb 500 amerikai vállalatot tömörítő S&P 500 részvénypiaci index.

A koronavírus globális járvánnyá alakulásával alapjaiban átrajzolta a világgazdaság növekedési kilátásait. A fejlett világ nagyrésze recesszióba süllyedhet, miközben a korábban rendkívül gyors dinamikával bővülő feltörekvő régiós országok növekedése lelassulhat vagy megállhat. Az előrejelzéseket ráadásul hatalmas bizonytalanság övezi, a lefelé mutató kockázatok jelentősek. Minden azon múlik, hogy mikor sikerül megfékezni a koronavírus terjedését.

A piacok sérülékenységét az is növelte, hogy az elmúlt években világszerte történelmi mélypontokra estek a kötvényhozamok, amit az eladósodottság megemelkedése kísért.

A részvénypiacok árazása nagyon drága volt. A ciklikusságot kiszűrő Shiller féle P/E (részvényárfolyam / egy részvényre jutó nyereség) mutató például a hosszú távú átlagának közel dupláján mozgott az S&P 500 részvényindex esetében. A világgazdaság lebénulásával viszont gyorsan eltűntek az ambiciózus eredménynövekedési várakozások.

A pozícionáltság is túlfűtött volt, rengetegen bevásároltak, a piacok történelmi csúcsokon voltak. Ilyen környezetben sokkal könnyebben tudtak esni a részvények és egyéb kockázatos eszközök.

A piaci zuhanórepülés a hazai befektetési alapkezelői szektort is megrázta.

Az alábbiakban megvizsgáljuk, hogy mennyit vesztettek az egyes kategóriákban a legnagyobb mínuszokat elkönyvelő befektetési alapok. Az összehasonlítás nem tér ki a benchmark indexekhez képesti alul vagy felülteljesítésre, csak a ténylegesen elért negatív hozamokat mutatja be forintra átszámolva.

Részvényalapok

A hazai és nemzetközi részvénypiacok meredek esése a részvényalapok hozamán is nyomot hagyott. A lenti táblázat a legnagyobb veszteséget elszenvedő tíz részvényalapot tartalmazza.

Forrás: Bamosz

Abszolút hozamú alapok

A piacra lépés időzítéséről és a befektetési termékekről gyakorlatilag szabadon döntő abszolút hozamú alapok esetében is egészen extrém veszteségek láthatók.

Forrás: Bamosz

Kötvényalapok

A kevésbé kockázatos hosszú lejáratú kötvényekbe fektető kötvényalapokkal lényegesen kevesebbet lehetett veszíteni. Ez nagyban köszönhető a nemzetközi jegybankok és a Magyar Nemzeti Bank széleskörű lazító és likviditásfokozó intézkedéseinek, melyek meggátolták a kötvénypiaci hozamok számottevő emelkedését.

Forrás: Bamosz

Vegyes alapok

A részvényekbe és kötvényekbe is befektető vegyes (kiegyensúlyozott) alapok által realizált mínuszokat a lenti grafikon ábrázolja.

Forrás: Bamosz

Ingatlan alapok

A hazai ingatlanalapok meglehetősen jól tartják magukat, de ehhez az is hozzájárul, hogy a jelenlegi környezetben nincs annyi tranzakció. Az elkövetkezendő időszakban ugyanakkor az ingatlanszektorban is negatív korrekció várható.

Forrás: Bamosz

Árupiaci alapok

Az árupiaci alapok között meglehetősen nagy eltérések voltak, miután a koronavírus eltérően érinti az egyes árupiaci termékeket.

Forrás: Bamosz

Alapok súlya

Még február végén a BAMOSZ tagok (Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége) mindösszesen 6480 milliárd forintot kezeltek befektetési alapokban. Az egyes kategóriák pedig a következők szerint oszlanak meg.

Forrás: Bamosz

Megtörik az emelkedő trend?

A befektetési alapok által kezelt vagyon a várható befektetési jegy visszaváltások és a mögöttes eszközök áresése miatt gyorsan leolvadhat, megtörhet az elmúlt évek emelkedő trendje.

BAMOSZ tagok által kezelt vagyon

Forrás: Bamosz

Az alapkezelő szektor szempontjából ugyanakkor szerencse, hogy az esés hirtelen következett be, így a járványra való felkészüléssel foglalkozó ügyfeleknek nem volt annyi ideje elbizonytalanodni és visszaváltani a befektetési jegyeket.

A mostani szinteken pedig már lassan el lehet kezdeni keresni a beszállási pontokat. Jelen pillanatban azonban fontos a hosszú távú szemléletmód és a piaci kilengések bekalkulálása. Az utóbbit mérő volatilitás ugyanis a 2008-as világválság idején látott szinteken mozog.