Az új gázszerződésünknek Ukrajna nem örül: mit veszíthet és mit nyerhet Magyarország?

Befejeződött az Oroszországot Németországgal a Balti-tenger alatt összekötő Északi Áramlat 2 gázvezeték építése - jelentette be a Gazprom orosz gázipari cég. A Gazprom korábbi közlés szerint azzal számol, hogy még ebben az évben 5,6 milliárd köbméter gázt fog szállítani. 

A nemzetközi politikai, katonai híreket hallgatva a tőlünk keletre játszódó drámákat az ismert nyugati narratíva szerint látjuk. Ukrajna egy független ország, amely megválaszthatja politikai vezetőit, nemzetközi partnereit, akár nyugati államokat is. Így, ha a oroszok megsértik az ország területi integritását, legyen szó a Krímről, vagy a Donbass (Kelet-Ukrajna) térségről, akkor ennek az országnak a szuverenitását bántják.

Moszkva és Budapest felől

Az orosz politika és talán túlzás nélkül az orosz nép azonban máshogyan néz erre a kérdésre, úgy érzi, hogy Ukrajna orosz érdekszféra, féltestvér, ahol az ország keleti részén annyi orosz él, hogy ők nem tartozhatnak a nagy ellenfél, vagyis az Egyesült Államok érdekszférájába. Ráadásul az orosz értelmezés szerint a perpatvart az ukrán nacionalisták kezdték, akik erőszakosan megpuccsolták a korábbi Moszkvabarát ukrán vezetést.

Magyarország számára egy ilyen konfliktus bonyolultabb, mert nekünk többek között a következőket kell figyelembe vennünk:

• Ukrajna területén jelentős magyar kisebbség is él.
• Köt bennünket néhány tagságunk és szövetségünk, így az EU és a NATO.
• Ugyanakkor az oroszokkal is jóban vagyunk, és az energetika, a gáz és az atom különlegesen is összeköt bennünket.

Elkerülni a rossz partnert

Moszkva és Kijev viszonya mindenesetre megromlott, aminek a nagy ismert katonai-politikai ügyeken túl, gazdasági aspektusai is vannak. Ukrajna és Oroszország a gázon is pereskedett, Kijev ezért próbál nem közvetlenül Oroszországtól gázt venni, a két ország dollármilliárdos követelésekkel lép fel és Oroszország igyekszik elkerülni Ukrajna területét a nyugati gázszállításaival. 2024-ig azonban van egy tranzitszerződésük, vagyis még három évig mindenképpen van kapcsolat.

A jövőre – orosz nézőpontból - két hatalmas vezetéképítési projekt szolgál, észak felől az Északi Áramlat 2 (ez Németországot éri el), dél felől pedig a Török Áramlat és annak balkáni ága (ez Törökországot, Bulgáriát, Szerbiát és Magyarországot szolgálja ki).

Ezeket az Egyesült Államok és az EU nem nézi túl jó szemmel, mert sok kifogás mellett azt sem szereti, hogy Ukrajnát így nehezebb gazdasági helyzetbe tudja hozni Oroszország (a gáztranzit az egyik legfőbb bevétele a szegény országnak).

A szerződés után

Magyarország szempontjából ez az egész „elkerülősdi” most amiatt lett nagyon aktuális, mert augusztus 30-án Szentpéterváron megszületett egy 10 + 5 éves, vagyis tíz év után kinyitható megállapodás a magyar-orosz hosszú távú gázvásárlásról. A szerződés értelmében évi 4,5 milliárd köbméter gázt vásárolunk majd Oroszországtól,

A szerződésről itt írtunk.

Mindenesetre a megállapodás egy fontos eleme volt, hogy az évi 4,5 milliárd köbméteres mennyiséget a Gazprom két útvonalon szállítja majd Magyarországra:

3,5 milliárd köbmétert Szerbia felől, déli irányból,

1 milliárd köbmétert Ausztria felől nyugati irányból.

Mindez izgalmas, de a legizgalmasabb mégiscsak az, hogy honnan nem szállít, hiszen a természetes útvonalnak tűnő keleti irányból, azaz Ukrajnán keresztül nem jön majd gáz.

Ez egy fontos üzenet

Márpedig, ha ez valóban így lesz, annak Ukrajna nagyon nem örül, hiszen kihagyható lesz az üzletből. És mivel végül a rengeteg veszekedés után az Északi Áramlat 2, vagyis az Oroszországot és Németországot javarészt tengeralatti vezetéken összekötő hatalmas vezeték is befejeződött, az ukránoknak tényleg egyértelművé válhat, hogy elkerülhető a területük. 

Magyarország szerepe ezzel szintén változhat. Mi természetesen, Ukrajnához képest fejlettebb és kisebb területű országként annyira nem vagyunk ráutalva az orosz gáz szállításának tranzitbevételeire, de a régi szép időkben azért nekünk is volt ebből bőven forgalmunk.

Egy eléggé leegyszerűsített kerekítéssel, ha Magyarország évente 10 milliárd köbméter gázt fogyasztott el (a valós fogyasztás ma már kicsit kevesebb), akkor egy másik 10 milliárd köbméter gázt pedig a területén keresztül továbbadott, Szerbiába, Bosznia és Hercegovinába, Romániába.

Az ukrán irány

Ennek most részben vége, a déli elkerülő út felől ezek az országok a mi kihagyásunkkal is kiszolgálhatók. Ugyanakkor van egy új magyar ötlet. Ha Ukrajnán nem megy keresztül már fontos gázfolyosó, de Ukrajna mégis szeretne gázt vásárolni, akkor abból lehetne pénzünk, hogy mi szolgáljuk ki őket, vagyis Magyarország felől kapnának gázt.

Ilyen szállításra már sokszor volt példa, mi ezt nagyon szorgalmaznánk, de az ukránok egyelőre még nem szeretnék elhinni, hogy az oroszok majd tényleg kitolnak velük (egyelőre egy szerződés alapján 2024-ig még van tranzitszerződésük).

Ebben a térségben sokszor és sok minden változik, nehéz megjósolni, hogy 2024 után mi lesz, vagy a most halálos ellenség ukránokból és oroszokból újra jó barátok lesznek, ezt azért elég nehéz elképzelni, vagy akár tényleg felértékelődhet Magyarország tranzitszerepe. A kérdés csak az, hogy erre mikor döbbennek rá az ukránok.