Idén 57.alkalommal ítélték oda a közgazdasági Nobel-díjat, amelyet most három olyan szakember kapott, akik az innováción alapuló gazdasági növekedés modelljét kutatják.
Hárman osztoznak idén a közgazdasági Nobel-díjon: a holland származású és az USA-ban dolgozó (Northwestern University) Joel Mokyr, a kanadai származású és szintén az Egyesült Államokban dolgozó (Brown University) Peter Howitt, valamint a francia Philippe Aghion, akinek két munkahelye is van. Az egyik az INSEAD Franciaországban, a másik pedig a brit The London School of Economics. Aghion továbbá Macron elnök tanácsadója, a 2017. évi választásokkor részt vett Macron gazdasági programjának kidolgozásában is. Jelenleg a Mesterséges Intelligencia Bizottság társelnöke, ebben a pozíciójában tavaly készített egy tanulmányt arról, hogyan kerülhetne Franciaország vezető pozícióba a mesterséges intelligencia területén. A közgazdasági Nobel-díj valójában nem is „igazi” Nobel-díj. Hivatalosan a svéd központi bank alapította 1968-ban Nobel munkássága emlékére. A két első díjazott 1969-ben a norvég Ragnar Frisch és a holland Jan Tirbergen volt.
Azóta 56-szor adták át a díjat 96 tudósnak. Közöttük csak három volt nő. Idén a díj - 11 millió svéd korona, vagyis 1,2 millió dollár - felét a gazdaságtörténész Mokyr kapta az innováció vezérelt gazdasági növekedéssel kapcsolatos munkásságáért, publikációiért. Egyik figyelemre méltó könyve a témában a „Culture of Growth: The Origins of the Modern Economy”, ami 2016-ban jelent meg.
Ebben Mokyr a 18. század végét és a 19. század elejét jellemző gazdasági növekedési adatok vizsgálata során vonta le azt a következtetést, hogy a fenntartható növekedés forrása a szabad és nyitott gondolkodás, a viták következtében kibontakozó innováció. A díj másik felét – megosztva – Aghion és Howitt kapta, akik Joseph Schumpeter - aki még az Osztrák-Magyar Monarchiában 1883-ban született- kreatív rombolás elméletéhez tértek vissza. (Schumpeter híres könyvei az 1942-ben megjelent „Kapitalizmus,szocializmus és demokrácia” és az 1911-ben megjelent „A gazdasági fejlődés elmélete”).
Aghion és Howitt matematikai modellezés segítségével igazolta, hogy a gazdasági dinamizmus, az innoválni nem képes cégek tönkremenetele és az újak piacra lépése együttes hatása képes csak stabil gazdasági növekedést, ezzel együtt jobb életszínvonalat és életminőséget fenntartani. Korábban Aghion két további francia szerzővel írt könyvet a témában „The power of creative destruction” címmel, amit a Belknap Press adott ki 2021-ben. Ebben a könyvben azt bizonyítja, hogy a tisztességes verseny által ösztönzött, de az állami gazdasáspolitika által is támogatott innováció egyben a válságok sikeres túlélésének is forrása.
