Ázsia lett a fejlett világ szemétlerakója
ElemzésekA világ vezető fejlett országai rengeteg műanyag hulladékot exportálnak Ázsiába. Kína már betiltotta a szemétimportot, de bőven van még délkelet-ázsiai ország, ahol busás haszonért átveszik a hulladékot.
Ahogy azt az alábbi térkép is mutatja, a legtöbb műanyagszemetet az USA (961,600 tonna), Japán (891,700 tonna), Németország (733,800 tonna) és az Egyesült Királyság (548,300 tonna) szállítja külföldre.
Forrás: Visual Capitalist
Ami a legnagyobb műanyagszemét importőröket illeti, érdekes lista alakult ki, amely alapján kijelenthetjük, hogy Ázsia lett a fejlett világ szemétlerakója.
Malajziába 913,200 tonnát, Thaiföldre 471,700 tonnát, Vietnámba 443,600 tonnát, Hong Kongba pedig 398,300 tonna hulladékot importáltak fejlett országokból tavaly január és november között.
Az importált szemét évtizedekig jó üzlet volt Kínában: az 1980-as évektől az ország mindenféle újrahasznosítható hulladékot elfogadott a világ bármely tájáról. Az olcsó munkaerő miatt ugyanis Kínának kedvezőbb volt újrahasznosítani többek között a műanyagot is, mint nyersanyagokból előállítani azokat.
Kína tehát sokáig szolgált a világ szemétlerakójaként, de környezetvédelmi és egészségügyi okokra hivatkozva tavaly január 1-től a Nemzeti Kard nevű programjuk keretében új szabályokat vezettek be a külföldi hulladék átvételére.
A kínai kormány az átvehető szemét minőségére vonatkozó minimumkövetelményeket módosította, amely szerint továbbra is átvehetnek külföldi szemetet a kínai feldolgozók, de csak akkor, ha a szemét nagyon tiszta. Ez azonban egyik hulladékkereskedőnek sem érné meg, ezért gyakorlatilag tiltásként tekintik az új kínai szabályt.
1950 óta mintegy 6,300,000,000 tonna műanyagszemét keletkezett globálisan.
A hatalmas mennyiségű hulladék jelentős részét (beleértve azt, ami már szemét és az újrahasznosított részét is) gyakran külföldre szállítják - olvasható a Visual Capitalist oldalán.
A hatalmas mennyiségű műanyagszemét
- 79 százaléka jut hulladéklerakókba és a környezetbe,
- 12 százalékát elégetik,
- és mindössze 9 százalékát hasznosítják újra.
Bár napjainkban a fenntarthatóság egyre meghatározóbb szerepet kap a fejlett világban, a szemét oroszlánrésze ahelyett, hogy újrahasznosításra kerülne, még mindig hulladéklerakókban és a természetben végzi, de - mint látjuk - az is jellemző, hogy egy másik országba szállítják.
Az Egyesült Államok tavaly például 68 ezer konténernyi műanyaghulladékot exportált.
Annak érdekében, hogy csökkentsék a műanyagszemét mennyiségét, a fejlett országok egyrészt csökkentik az egyszerhasználatos műanyagok számát, másrészt javítják az újrahasznosítás tendenciáján.
Ennek része, hogy 2021-re lényegében betiltják az eldobható műanyagok használatát az EU-ban.
Ennek értelmében többek között a műanyag fülpiszkálókat, evőeszközöket, tányérokat, szívószálakat, italkeverőket és léggömbpálcikákat, oxidatív úton lebomló műanyagokat, ételtartókat, expandált polisztirolból készült poharakat kizárólag fenntartható anyagokból lehet majd készíteni.
A műanyag flakonoknak is mennie kell: a tagállamoknak 2029-re a műanyag flakonok 90 százalékát össze kell gyűjteniük, a műanyag palackoknak 2025-re legalább 25 százalékukban, 2030-ra pedig már 30 százalékukban újrahasznosított anyagból kell állniuk.
