Bajban a magyar gyógyszertárak – Az utolsó pillanatban vagyunk
ElemzésekMintegy 670 ezer magyar él olyan településen, amelyen egyáltalán nem működik gyógyszertár.
A kistelepüléseken a gyógyszerellátás biztonsága már a COVID előtt se állt jól, azóta viszont még tovább romlott a helyzet. Az elmúlt 12 évben 7 százalékkal csökkent a működő gyógyszertárak száma, amelyeknek a köre így 168 fiókkal esett vissza.
A bezárási hullám pedig előreláthatólag csak erősödni fog a következő időszakban.
Idén már hat bezárásra került sor. Év végéig pedig összesen 25-30 fiókgyógyszertár szűnhet meg. Tavaly ez a mutató 17-nél állt meg - mondta el Zlinszky János a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségének (HGYSZ) az elnöke, a szervezet keddi sajtóeseményén.
A patikusok jelenleg egy sor problémával kell szembenézzenek:
- Az elavult árrésszabályozás nem követte le a piaci változásokat. A támogatott termékek teljes fogyasztói ára több mint 30 százalékkal nőtt, de a gyógyszertárak árréstömege csak 6 százalékkal.
- Közben viszont nőttek az energiakiadások. Egy gyógyszertárnál mindez nem megkerülhető, hisz vannak termékek, amelyeket 18 fok alatt nem lehet tárolni. Egy átlagos forgalommal rendelkező gyógyszertár energiaköltsége havi szinten 200-300 ezer forinttal nőtt tavaly óta.
- A szektorban 10 éve a nemzetgazdasági átlaghoz képest kiemelkedőek voltak a bérek, mostanra viszont épp hogy az átlag alatt vannak a fizetések. Részben emiatt pedig munkaerőhiány alakult ki, amit tovább erősít, hogy a közforgalom egyre kevésbé vonzó a fiatal gyógyszerészek számára. A gyógyszerésztársadalom egyre jobban kezd kiöregedni.
- Korlátozottak a gyógyszertárak lehetőségei a marketing-tevékenység terén, emiatt nehezen tudják tartani a lépést ezen a téren mondjuk a drogériákkal vagy az online boltokkal szemben.
Zlinszky János az előadásában úgy fogalmazott: az utolsó pillanatban vagyunk. Ahhoz, hogy a gyógyszertárak ne kerüljenek komoly válságba, minél előbb bele kell vágni a helyzetük rendezésébe.
A HGYSZ megoldási javaslatokat is bemutatott. Egyrészt szorgalmazzák az elavult árképzési rendszer átalakítását.
Másrészt hangsúlyozzák: meg kell menteni a kistelepüléseken működő gyógyszertárakat. Az érintett településeken a gyógyszerellátást a fiókgyógyszertárakra kellene alapozni.
Emellett többek közt az is felmerült, hogy a patikák az alapvető gyógyszerellátás mellett további szolgáltatásokat is felvehessenek a profiljukba. Az ötletek sorában szerepel a vényírás is.
A felvetés szerint előre meg lenne határozva, hogy a patikákban kik, milyen képesítés mellett milyen gyógyszereket írhatnak fel és mekkora mennyiségben. Így sok esetben nem kéne várnia a betegeknek a vényfelírásra.
De a patikákban épp így gyógyszertári vakcinációra és gyógyszeres terápia menedzsmentre is sor kerülhetne.
A HGYSZ eseményén előkerült a gyógyszerhiány problémája is. Mint Zlinszky János hangsúlyozta: bár gyógyszerhiány folyamatosan van, általában van rá megoldás. Igazi problémát az tud jelenteni, mikor megjelenik a sajtóban egy hír arról, hogy hiány van egy gyógyszerből, emiatt pedig akkora pánikvásárlás indul be, ami miatt végül tényleg komoly lesz a hiány.
De alapesetben helyettesítő készítmények használatával, alternatív terápiával vagy egyedi importtal kezelni tudják a felmerülő hiányokat.
