Nincs gyógyszerhiány - mondja a gyógyszergyártók elnöke, baj viszont van 

Gyógyszerhiány van, veszélyben a gyógyszeripar, az energiaválság fokozhatja a hiányt - sokat foglalkozik mostanában a média a gyógyszeripar helyzetével, és nem fukarkodnak a figyelemfelkeltő cikkekkel. És csakugyan, látjuk a gyógyszertárban vásárolva, hogy valami nincs rendben, hiszen már ott is egyre mélyebbre kell a zsebünkbe nyúlni a kasszánál.

Mindez logikus is lenne, elvégre a gyógyszerek gyártása meglehetősen energiaigényes, korábban számos európai gyártó megkongatta a vészharangot, szerintük a túlságosan magas villamosenergia árak miatt akár egyik-másik generikus gyógyszer gyártása is leállhat a közeljövőben. A Medicines for Europe lobbiszervezet szeptemberben nyílt levelet küldött az Európai Unió tagállamainak energia- és egészségügyi minisztereihez, amelyben azt írták,

az európai gyógyszergyárak tízszeres áron jutnak hozzá a villamos energiához, miközben a nyersanyagköltségeik is megemelkedtek 50-160 százalékkal.

Logikus tehát, hogy a tejtermékekhez, pékárukhoz hasonlóan a gyógyszerek forgalmazására is rányomja bélyegét a válság. Ehhez képest meglepő kijelentést tesz Greskovits Dávid, a Növekedés.hu-nak, azt állítja, hogy Magyarországon nincs gyógyszerhiány. A Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) elnöke azzal érvel,

hiánycikkről akkor beszélhetünk, ha valamilyen termékhez, vagy annak helyettesítőihez nem jut hozzá a beteg, márpedig erről szó sincs.

- Termékhiány viszont előfordul, ez általában akkor jelentkezik, ha a forgalmazók valamilyen okból kifolyólag nem tudják  forgalmazni egyes készítményeiket - mutat rá Greskovits Dávid hozzátéve,

ez leginkább akkor történik meg, ha a gyártók stratégiailag átgondolt döntései nyomán egy-egy termék lekerül a polcról a magyarországi gyógyszertárakban.

Ám ezek a legtöbb esetben nem vényköteles, ún. OTC termékek, vagy olyan generikus termékek, amelyek rendelkeznek helyettesítővel, ezért nem alakult ki hiány.

Az alapvető gyógyszerek ára még csökkent is

Vannak persze olyan termékek, amelyek nagyot drágultak mostanában, ezek a szabad áras, nem vényköteles gyógyszerek, amelyek nincsenek benne a támogatási rendszerben, a gyártó szabadon határozza meg az árat, és a patikus is tetszés szerint árazza be. Például az Algopyrinnél szembeötlő az áremelkedés, de MAGYOSZ elnöke rámutat, ebben a szegmensben is vannak magyar termékek, amelyeknek ugyanaz a hatóanyaga, és jóval szerényebb áron lehet hozzájutni. (Ilyen például a Flamborin, amely 500 mg-os, 20 darabos kiszerelésben 1649 forintba kerül, míg az ugyancsak 500 mg-os, 20 darabos Algopyrinért 2849 forintot kell fizetni a Benu gyógyszertárak webshopjában-a szerk.)

Ezzel szemben azok a gyógyszerek, amelyek rajta vannak a közgyógy-listán, már megkaphatók 3-400 forintért is.

Ebben a kategóriában rendszerszinten nem hogy áremelkedés nem történt 2007 óta, egyes termékek, amelyek már akkor is forgalomban voltak, azóta átlagosan 20 százalékos árveszteséget szenvedtek el - mondja Greskovits Dávid, mivel a támogatási program úgy lett felépítve, hogy letörje az árakat, így viszont a fogyasztók sem elégedettek, ők ugyanis mindent egy kalap alá vesznek, amit a gyógyszertárban vásárolnak, legyen az gyógyszer, gyógyhatású készítmény, vagy táplálékkiegészítő.

Stratégiai ágazat, de most a versenyképességért küzd

- Jelenleg 16 ezer engedéllyel bíró gyógyszert forgalmaznak Magyarországon, ebből 2390 az amit Magyarországon gyártanak. Ugyanakkor ezzel is le tudjuk fedni a hazai gyógyszerforgalom 54 százalékát,

azaz a piac jelentős résztvevői vagyunk - mutat rá a MAGYOSZ elnöke.

Az itthon gyártott termékek zöme az 1000, de legalább is az 5000 forint alatti árkategóriába esik, márpedig ezek értéket képviselnek a nemzetgazdaság, és a betegellátás számára, Greskovits Dávid szerint ezért fontos lenne, hogy ezek a gyógyszerek a megfelelő financiális értéket is megkapják, hiszen ha nem is veszteséggel, de csak minimális nyereséggel gyárthatók jelen körülmények között.

Ez pedig a gyógyszeripari szakember szerint nem tesz jót az exportnak sem, ugyanis a célpiacokon nézik a keresztreferenciát, és magyarázatot követelnek, ha itthon látványosan olcsóbb egy termék. Erre a megbecsültségre azért is szükség lenne, mert,

a koronavírus-járvány is rámutatott arra, hogy  a gyógyszeripar stratégiai ágazat.

- Ekkor lett világos, hogy létfontosságú mi az amit itthon állítunk elő. A vírus az első pillanatban nagyon komolyan megütötte a gyógyszergyártást, a szigorítások, lezárások közepette kellett a gyártóknak felállítani azt a rendszert, amiben megoldott  a logisztika, a termelésszervezés, az alapanyagok, segédanyagok beszerzése, és amely lehetővé teszi a folyamatos gyógyszerellátás akkor is, amikor minden tagállam bezárkózott, és a hazai igények kielégítését helyezte előtérbe - eleveníti fel a MAGYOSZ elnöke hozzátéve, ez különösen nehéz volt akkor, amikor a kijárási tilalom alatt kellett megszervezni a termékek mozgatását és a folyamatos termelést, mert az emberek megrohanták a gógyszertárakat, mivel attól tartottak, hogy a gyógyszerek el fognak tűnni a polcokról. Ezt csak megnövelt termeléssel lehetett biztosítani, amely három műszakban ment.

- Alkalmazkodtunk és túléltük, lecsengett a pandémia azt hittük minden rendben van, erre jött az orosz-ukrán háború és az energiakrízis.

Ez jelentősen visszavetett bennünket, termelési költségeink nagymértékben függnek az energiaáraktól - mutat rá Greskovits Dávid, aki úgy látja, fontos lenne, hogy a jövőben valamiféle inflációkövető mechanizmus beépüljön a gyógyszertámogató rendszerbe. Hogy ez a betegeknek jelent majd plusz terheket, vagy a közfinanszírozásnak, az már megbeszélés kérdése, de az biztos, hogy lépni kell, különben rámehet a magyar gyógyszeripar versenyképessége, amely teljes árbevételét  tekintve egy 1400 milliárd forintos ágazat.