Bécset is elfoglalta egy időre Szent István – Meglepő tények az államalapítóról

1. ”Megmentette” az özvegyeket

István törvényei igyekeztek megszüntetni a régi szokásjogot, ezért az első keresztény királyunk többek között a sógorházasság intézményét is múlt időbe tette. Korábban ugyanis az volt a szokás, hogy ha a férj meghalt akkor az özvegyet a fivére vette el.

A többnejűség eltörlése miatt ennek a szokásnak többé nem volt helye Magyarországon.

Ezért a törvények biztosították, hogy az özvegyek választhassanak, hogy egyáltalán újra akarnak-e házasodni. Ha egyedül maradtak akkor megtarthatták néhai férjük javait.

2. Nem csak Koppányt kellett legyőznie

Koppány legyőzése után hiába dőlt el, hogy ki ül a magyar trónra, a belső harcok ideje még nem ért véget, hisz a koronázás idején István még csak a Kárpát-medence nyugati felét uralta.

Évek kellettek mire az államalapító felszámolta az összes „törzsi államot”, melyekből az egyik Erdélyben jött létre.

Ám arról, hogy miként győzte le az erdélyi Gyulát és Keánt, igen keveset tudunk. Hogy mekkora a homály azt jól jelzi, hogy még azt se tudjuk, hogy Gyula és Keán egyáltalán két külön személy volt-e.

István legnagyobb kihívója Ajtony volt, aki egyebek mellett az Alföld dél-keleti részét tarthatta a kezében. A belharcoknak a nagyőszi csata vethetett véget, melynek során Ajtonyt lefejezték.

3. Zarándokházat emeltetett Jeruzsálemben

Azután, hogy a szomszédban lezárult a bizánci-bolgár háború, Magyarországon keresztül biztonságosan el lehetett jutni a Szentföldre. Ennek megfelelően az országban megnőtt a zarándokforgalom. István idején már a magyarok közt is lehettek olyanok, akik felkerekedtek, hogy meglátogassák a bibliai helyszíneket.

Közvetett források szerint ugyanis a szent király zarándokházat vagyis szálláshelyet építtetett Jeruzsálemben.

4. A serege Bécsig kergette a németeket

Azután, hogy II. Henrik német–római császár meghalt 1024-ben véget ért a béke a nyugati határainkon. Henrik utódja II. Konrád Magyarország hűbérura akart lenni. Mivel István nem hajtott fejet 1030-ban a császári hadak megtámadták Magyarországot. A felperzselt föld taktikájával azonban sikerült megállítani a sereget, sőt az ellentámadás során a magyar csapatok egy időre Bécset is elfoglalták.

Német források szerint a császári sereget a harcok végén „az éhínség gyötörte”.

5. Egy elejtett kard miatt menekült meg

Ahogy arról egy korábbi cikkünkben is írtunk: az 1100-as évek elején íródott Szent István legenda, amely az uralkodó személyét igyekezett bemutatni részletesen beszámol az egyik gyilkossági kísérletről, amely Istvánt vette célba. A leírás szerint egy főnemes az éjszaka leple alatt akart végezni a királlyal, ám a kardját elejtette és a zajra felébredt az uralkodó.

A merénylő megtört és mindent bevallott. Elárulta a társait is, akiknek  István levágatta a kezét és elvette a szeme világát.

6. A kardrántás is bűntett volt

István törvényei igyekeztek helyreállítani az országban a rendet. A törvények nem csak azt büntették, aki másokon erőszakot követett el. Már az is vétett, aki a kardját rossz szándékkal kihúzta a hüvelyéből. István egyik törvénye egész pontosan így szól:

Ha valaki dühtől eltelve kardot ránt, de nem üt meg senkit, csupán a kardrántásért a gyilkosságra kiszabott elégtétel felét fizesse meg.

7. A Szent Jobbot hamar elrabolták

Ahogy István halála után kipattantak a belharcok a fehérvári káptalan aggódni kezdett, hogy a viszályok közepette baj fogja érni a király holttestét. Ezért kiemelték a sírkamrából, majd a jobb kezét - mivel csodás erőt tulajdonítottak neki - leválasztották.

Ám az ereklyét egy Mercurius nevű szerzetes elvitte a bazilika kincstárából.

Később I. László királynak elég volt egy látogatást tennie Mercuriusnál ahhoz, hogy az udvar visszakapja a Szent Jobbot.