Bitcoin: igaza lett azoknak, akik sok évig tartották

Hibátlan alakzat

Miközben fundamentálisan elemezhetetlen a bitcoin és általában a kriptodevizák, technikai szempontból most visszanézve tökéletesen viselkedett a bitcoin. Miután 2017-ben 20 ezer dolláros áron csúcsot ért el, majd egész 3000 dollárig visszaesett, kialakult egy széles kereskedési sáv, ahogy a technikai elemzésben nevezzük: egy bázis, melyből 3 év után az árfolyam felfelé kitört, és tankönyvi módon azóta is emelkedik. Közben persze sok minden történt, a legendás vállalkozó, Elon Musk, és cége, a Tesla is spekulálni kezdett a különös eszközzel.

Bitcoin árfolyama és forgalma 2013 óta, jelölve a három éves bázisból kitörést. Forrás: coinmarketcap.com

A jövő bármit hozhat, egyelőre azonban megjutalmazta a piac azokat, akik sok évig tartották a kezdetben alig valamit érő eszközt, feltéve, hogy nem lopták el tőle a kincset, esetleg nem dobta ki tévedésből az elektronikus eszközt, melyen azt tárolta. Persze ha valaki egy zsák készpénzt, vagy aranyrudakat tart eldugva, szembenéz ugyanezekkel a veszélyekkel, de azok kézzelfoghatóbb termékek, könnyebbnek tűnik vigyázni rájuk.

Nagy hozam, különös kockázat

Nézzük, mennyit is lehetett keresni a bitcoin által, és mit kellett tenni ahhoz, hogy a befektető biztonságban legyen annak ellenére, hogy nincs érdemi szabályozás, nincs befektetővédelem: a bitcoin tulajdonosa teljesen magára van utalva. Akik igazán biztosra mentek, egy vagy több pendrivera mentették kincsüket és ott őrizték azt, de időközben lehetővé vált tőzsdei határidős ügyletek vagy ETF-ek által is a bitcoin közvetett birtoklására, amivel ezt a kockázatot ki lehetett szűrni.

Birtoklási lehetőségek

A legtöbben ma sem értik, hogy pontosan mi a bitcoin működési elve, de erre igazából nincs is szükség, elég, ha van valakinek egy úgynevezett bitcointárcája, és abban ténylegesen van is bitcoin. A vásárlás és az eladás a gyakorlatban csak bitcointőzsdéken lehetséges, melyek többnyire nem felügyelt intézmények, így nem árt utánanézni, mi a híre egy ilyennek. A keresletnek és a kínálatnak végülis valahol találkoznia kell, és erre egy ilyen terméknél csak egy tőzsdeszerű intézmény alkalmas.

Egy időben a bitcoin automaták is elterjedtek, különösen, amíg még nem voltak szélsőségesek az ármozgások. Ez még abban az időben volt, amikor sokan úgy gondolták, hogy a bitcoinnak lehet fizetőeszköz szerepe, hisz végülis elméletileg ezzel a céllal hozták létre bő 10 éve, a 2008-as válság után. Azóta kiderült, hogy erről szó sincs, hisz míg a főbb jegybanki valuták többé-kevésbé stabilak, addig a bitcoin árfolyama rendkívül változékony. Ez nem is lehet máshogy egy olyan eszköznél, ahol rendelkezésre áll egy véges mennyiség, fundamentum viszont nincs mögötte. Míg egy stabil jegybanki devizát kifinomult monetáris és fiskális politikai eszközökkel szabályoznak, addig itt kizárólag a vásárlók és az eladók lélektana számít.

Mi van a siker mögött?

Összességében meglepő a bitcoin tartós sikere, érdemes is megnézni, hogy miért alakulhatott ez így. Kezdetben az eszköz néhány tized dollárt, majd néhány dollárt ért, és aki ebben a stádiumban adott neki esélyt, akár csak egy, vagy néhány darabot megvásárolva, az volt bölcs, hisz nem kockáztatott mérhető pénzösszeget, de igen nagyot kereshetett rajta. Ma egy egysége 50 ezer dollárt, azaz nagyjából 15 millió forintot ér, ez a szám nem is igényel további kommentárt.

Persze ahhoz, hogy egy ilyen, belső értékkel nem bíró eszközzel ez megtörténhessen, szükség volt olyan tényezőre, amely korábban nem volt jellemző a piacokon. Ez pedig nem más, mint a szokatlan pénzbőség a hagyományos devizák esetében, amely azonban mégsem okozott inflációt a fogyasztási cikkek és szolgáltatások piacán. Az igen alacsony kamatok és az eszközvásárlási programok által felpumpált jegybanki pénzmennyiség azonban utat keresett magának: az infláció a kötvények, egyes felkapott részvények és a bitcoin piacán valósult meg, vagyis az áruk és szolgáltatások helyett egyes befektetési eszközöknél.

Kilátások

Természetesen felmerül a kérdés, hogy mi történhet a továbbiakban, meddig folytatódhat az áremelkedés, mekkora a tér felfelé, és mekkora lefelé? Nos, az tény, mint említettük, a hogy az árfolyam a kezdeti szintek több ezerszerése, sőt tízezerszeresére emelkedett. Ez azonban újra már nem tud megtörténni, hisz ma már olyan magas az árfolyam, hogy ez a világ teljes pénzmennyiségének érzékelhető hányadát jelenti. Jelenleg a bitcoin állomány teljes értéke ezermilliárd dollár körül van, vagyis közel fele annyit ér, mint amit a világ legnagyobb cége, az Apple, és huszadát annak, ami a világ teljes aranymennyiségének értkéke. Ebből látszik, hogy ha lehet is többszörözés elvileg, fölfelé mégiscsak erősen véges már a tér.

Az alsó határ pontosan meghatározható: kereken nulla, lévén szó belső érték nélküli értékről. Negatív árfolyam legalább nem lehet, mint az olaj esetében volt egy éve, amikor ezt a tárolási gondok idézték elő: nem volt hová tenni az olajat, ezért fizettek érte, hogy megszabaduljanak tőle. Rövidtávon viszont a nagyfokú elértéktelenedés sem valószínű, mivel intézményi befektetők is bevásároltak, köztük a Tesla is, bár ez sokkal inkább Elon Musk hóbortjának tudható be, mint megfontolt döntésnek (egy gyorsan növekvő, nagy beruházási igényű gyártócég amúgy sem szokott ilyesmivel foglalkozni).

Figyeljünk a pénzmennyiségre

Összefoglalva: a nagy lehetőségen túl vagyunk, közgazdasági ingyen ebéd már nem lesz, az már megvolt. Az árfolyam még nagyokat mozoghat, de most már csak komoly kockázatvállalással véges hozamra van kilátás, ahogy a legtöbb befektetési termék esetében. A helyzet akkor változhat meg gyökeresen, ha egyszer a monetáris politika szigorodni fog a legnagyobb jegybankok esetében: a kockázatosabb befektetési eszközök olyankor nehezen őrzik meg értéküket.