Meddig drágulhat a bitcoin?

Csúcsközelben a bitcoin árfolyam

Az idei évben újra jól teljesít a bitcoin: ára megközelítette a 20 ezer dolláros szintet, ahol három évvel ezelőtt tetőzött, mielőtt visszaesett 3000 dollárig. A bitcoin tehát rendkívül volatilis, vagyis változékony árfolyamú, ugyanakkor az is látszik, hogy mindeddig kitartott iránta a bizalom, árfolyama csak átmenetileg omlott össze 2018-ban.

Kezdetektől az a nagy kérdés, hogy mi lehet a bitcoin és általában a kriptodevizák sorsa, lesz-a belőlük valamilyen stabil fizetési-, vagy befektetési eszköz, vagy csak az általuk használt technológia honosodik meg, és a jegybankok fogják felhasználni saját valutáik kibocsátásánál. A vélemények máig is megoszlanak:

vannak elszánt bitcoin hívők (különben nem lenne magasan az árfolyam), és vannak, akik léggömbnek tartják.

Fundamentum nélkül

Amikor megalkották a bitcoint, lehetett tudni, hogy mögötte nincs semmilyen fundamentum, de ha csak egy egyszer létrehozható, véges elemű termékről van szó, amelyhez hasonlót sem lehet alkotni (nagyjából mint az arany a fémek között), akkor egy ilyennek értéket kölcsönözhet a bizalom. A bitcoin megalkotása után pár évvel azonban megjelentek más kriptodevizák is: nyilvánvaló lett, hogy a technológia felhasználható újabb és újabb ilyen eszközök létrehozatalára. Ez azt a veszélyt rejtette magában, hogy végsősoron elinflálja a kriptodevizák összességét, hisz

hiába véges egy sorozat, ha akárhány sorozat létrehozható.

Nos, a 2017-es piaci őrületben még szinte mindegyiket vették az akkori ezer darab közül, most már csak a bitcoin iránt van ugyanakkora bizalom. Az akkori második és harmadik legnagyobb kriptodevizák árfolyama ugyan emelkedett idén, de sokkal alacsonyabban van, mint a 3 évvel ezelőtti csúcsok. A coinmarketcap weboldal most már közel 8000 ilyen eszközt sorol fel, azaz valóban korlátlanul elő lehet őket állítani, és ezt mindaddig meg is fogják tenni, amíg ennek költsége alacsonyabb, mint az új sorozatok eladásából befolyó összeg.

Elinflálódnak

A kriptodevizák nagy része tehát végül valóban elértéktelenedik, amit az is mutat, hogy míg 2018 januárjában a bitcoin nélkül a kriptodevizák összessége több mint 500 milliárd dollárt ért és nagyjából 1000 ilyen eszköz volt, addig most összesen csak 200 milliárd dollárt érnek, miközben közel 8000 darab van belőlük. A folyamat tehát egyértelmű, a bitcoinon kívüli kriptodevizák befektetési eszköznek alkalmatlanok, persze időről időre akadhat köztük, amelyiknek felugrik az árfolyama, ez azonban már erősen spekulatív kategória.

Nem lett fizetőeszköz

Nézzük ezek után a bitcoint, amely szinte egyedüliként őrizte meg a bizalmat: a kriptodeviza fogalmát ma már sokan újra egyenértékűnek tekintik a bitcoin fogalmával. Ez abból is látszik, hogy akik ilyen befektetési lehetőség iránt érdeklődnek, azt kérdezik tapasztaltabbnak gondolt ismerőseiktől: mi a véleménye a bitcoinról, míg pár éve a kérdés a kriptodevizákra vonatkozott általában, meg is említve néhány akkor divatosabbat közülük.

A bitcoin immár 10 éves múltra tekint vissza, ami semmiképpen sem mondható kevésnek, tehát eddig nem egy múló hóbort volt. Belső értéke természetesen továbbra sincs, mint egy részvénynek, kötvénynek, vagy akár egy jegybanki devizának, emellett fizetőeszköz szerepe sem lett, hisz a kezdeti lelkesedés után visszaesett az elfogadóhelyek száma. Ez nem is csoda: egy kereskedő nem szeret olyan fizetőeszközt kapni, aminek össze-vissza ugrál az értéke: fogalma sincs, mit kap érte másnap, ezért azonnal meg akar szabadulni tőle.

Extra kockázat

Így azt mondhatjuk, hogy befektetési, vagy inkább spekulatív eszköz lett a bitcoin, amelyet azonban még mindig nem sikerült szabályozni, sőt van, ahol tiltják. Aki tehát megvásárolja, nem részesül jogi védelemben, nincs befektetővédelmi alap, amely a károsultakat kifizetné, és intézmények sincsenek, akik bizonyos esetben átvállalják a veszteséget (mint például a bankok egy-egy bankkártyás visszaélésnél).

Az eszköz így az árfolyamingadozáson túlmenően is kockázatos, viszont a hatalmas áringadozás, ezen belül különösen a két nagy felívelés (a 2017-es és az idei) érthető módon sokak fantáziáját megragadja, hisz az idei márciusi 5000 dolláros szinthez képest mégiscsak közel négyszeresére nőtt az árfolyam (igaz, ezt néhány ismert részvény is hozta, sőt még többet is, például a Tesla). Ilyenkor természetes az érdeklődés, a kockázatottal pedig vagy foglalkoznak a befektetők, vagy nem.

Ellenállás, kitörés

A jelenlegi helyzetben persze az izgatja a bitcoin befektetőit, hogy folytatódik-e a rali, átlépi-e az ár a három évvel ezelőtt beállított csúcsot, és akár újra a többszörösére is emelkedhet-e. Ez valóban izgalmas kérdés, és miután fundamentálisan nem tudjuk értékelni az eszközt, marad a technikai elemzés. Ennek szabályai szerint a bitcoin grafikonján egy duplatető alakult ki, ami egy viszonylag erős ellenállás. Ha ezt áttöri, és nem esik onnan vissza, hanem inkább távolodni kezd tőle felfelé, akkor kitörésről beszélhetünk.

Bitcoin árfolyama ezer dollárban. Duplatető alakzat. Forrás: coinmarketcap.com

Meddig mehet a bitcoin?

Ilyen esetben, amikor egy hosszabb (jelen esetben 3 éves) bázisból tör ki az árfolyam, a lehetséges emelkedés szinte bármekkora lehet. Ami határt szabhat az emelkedésnek, az esetünkben a bitcoin piaci kapitalizációja, ami most 350 milliárd dollár körül van. Ez nem kis összeg: ezt csak a világ legnagyobb tőzsdei cégei haladják meg (a Tesla nemrég érte el az 500 milliárd dollárt, és így mindjárt a hatodik legnagyobb amerikai tőzsdei cég lett).

Nehéz elképzelni, hogy bitcoinba önmagában több pénzt fektetnének, mint a világ legnagyobb részvényébe, ami az Apple, közel 2000 milliárd dolláros értékkel. Ez a bitcoin árának hatszorozását jelentené, ami igen vonzó perspektíva, nagy őrület esetén nem kizárható. Ugyanakkor az, hogy az ár még akár a több tízszeresére vagy akár százszorosára emelkedjen, mint a kezdeti időkben, teljesen kizárható, hisz egy százszoros emelkedés után közel annyit érne, mint a teljes amerikai részvénypiac.

Összességében tehát ha tartósan 20 ezer dollár fölé kerül az ár, akár szép emelkedés is következhet, de már így is olyan sok pénzt „nyelt el” ez az eszköz, hogy egyszerűen méreténél fogva limitált a növekedési lehetőség. Ugyanakkor a kockázattal is tisztában kell lenni:

miután fundamentális érték nincs, kizárólag a befektetői bizalomtól függ az ár.

Ha ez véletlenül hirtelen elpárologna, az árfolyamesés lehetősége bármekkora (ahogy ezt 2018-ben is láthattuk).