Brüsszel kihátrálna a zöld szabályokból – Meddig maradhatnak a benzines autók?
ElemzésekNémet és olasz nyomásra az Európai Bizottság gyakorlatilag feladta a belső égésű motorok 2035-től érvényes, teljes tiltásának koncepcióját. A döntés megosztja az iparágat, miközben a zöld lobbi és az autógyártók többsége egyaránt elégedetlenek.
Az Európai Bizottság tavaly év végén bemutatott egy tervet, amely az autóipari szereplők nyomására feloldaná azt a szabályt, amely az Európai Unióban 2035-től az új belső égésű motoros autókat gyakorlatilag teljesen betiltaná. A terv elfogadása esetén ugyanakkor lehetővé tenné egyes nem elektromos járművek további értékesítését is. Ez a lépés az elmúlt évek egyik legjelentősebb visszalépését jelenti az uniós zöldpolitikában.
A javaslatot még jóvá kell hagyniuk az uniós tagállamok kormányainak és az Európai Parlamentnek. A szabályok enyhítését különösen az unió ipari nagyhatalmának számító Németország, valamint Olaszország autógyártói szorgalmazták - írja a Reuters.
Elmaradna a teljes leállás
Az eredeti uniós szabály szerint 2035-től csak az úgynevezett zéró emissziós új autók forgalomba hozatala kapott volna engedélyt. Ám a napokban az Európai Bizottság bejelentette, hogy enged ezekből az elképzelésekből: a 2035-ös célt a teljes leállás helyett csak 90 százalékos kibocsátáscsökkentésre lazítaná, a maradék tíz százalékot pedig különböző kompenzációs eszközökkel lehetne ellensúlyozni.
A tervezet szerint a járműgyártók három év alatt (2030–2032) érnék el a 2021-es kibocsátási szinthez képest az 55 százalékos csökkentést, a kisteherautók 2030-as célszáma pedig 50-ről 40 százalékra módosulna. Az új javaslat szerint a plug-in hibridek és a kizárólag CO₂-semleges üzemű belsőégésű motoros autók továbbra is szerepet kaphatnának az EU-piacán 2035 után. Azaz a gyakorlatban a korábbi teljes tilalom helyett technológia-semleges, kiegyenlítő szabályozás lépne életbe.
A döntés előtt az E-Mobility Europe és a ChargeUp Europe kampányszervezetek – közel 200 aláíró támogatásával, köztük olyan svéd autógyártókkal, mint a Polestar és a Volvo Cars – nyílt levélben fordultak Ursula von der Leyenhez és a célkitűzések változatlan fenntartását kérték.
Mély aggodalommal figyeljük azokat a közelmúltbeli törekvéseket, amelyek célja az Önök által kitűzött célok felpuhítása
– áll a levélben, utalva az autóipar egészét érintő, intenzív lobbitevékenységre.
A nyílt levél aláírói szerint az olyan átmeneti technológiák – mint a plug-in hibridek vagy a CO₂-semleges üzemanyagok – újbóli előtérbe helyezése bizonytalanságot teremtene, és lassítaná az elektromos járművekre való átállást, miközben a kínai elektromosautó-gyártók rohamosan haladnak előre és folyamatosan csökkentik költségeiket.
Európában minden késlekedés csak tovább szélesíti a szakadékot Kínával szemben
– fogalmaz a levél.
A döntés, amivel a többség elégedetlen
Ugyanakkor az EU döntéshozóinak be kellett látniuk: túl nagy a baj ahhoz, hogy fenntartsák az eredeti szabályozást. A Renault vezérigazgatója, François Provost kijelentette: jelenlegi formájában egyetlen európai gyártó sem lesz képes teljesíteni a 2030-as kibocsátási célokat. Több autóipari nagyvállalat – élükön a Volkswagennel – arra figyelmeztetett, hogy a 2025-re előírt CO₂-csökkentést óriási költségek előzték meg. Az ipari szervezetek is hasonlóan pesszimisták voltak. Az európai autógyártók (ACEA) és beszállítók (CLEPA) például nyílt levélben állították, hogy a 2030-ra és 2035-re kitűzött szigorú CO₂-csökkentési célok „ma már nem megvalósíthatók” a gyakorlatban.
Az Európai Bizottság nem aratott zajos sikert az új tervezettel, ráadásul nem csak a zöld lobbiszervezeteknél. A Német Autóipari Szövetség elnöke, Hildegard Müller kifejezetten „katasztrofálisnak” nevezte a Bizottság javaslatcsomagját az európai versenyképesség és munkahelyek szempontjából. Müller rámutatott, hogy a szabályok változásaival nem oldják meg a magas költségeket és az energiaárakat, sőt az új „zöld” feltételek – például az európai zöld acél vagy bioüzemanyagok kötelező használata – tovább növelnék a gyártók kiszolgáltatottságát. Az olasz iparkamarák (Confindustria) vezetői szintén azt nehezményezték, hogy a jelenlegi javaslatok csak „félmegoldások” – „túl kevés” engedményt tartalmaznak.
Azonnali lépésekre volna szükség
A Stellantis járműipari konszern vezérigazgatója, Antonio Filosa is élesen bírálta az Európai Bizottság friss autóipari javaslatcsomagját. A Financial Timesnak azt nyilatkozta, hogy a csomag nem működik, mert nincsenek benne olyan sürgős intézkedések, amelyekre szükség lenne az európai autóipar növekedésének visszaállításához. Filosa szerint így a csomag nem segít, növekedés nélkül pedig nagyon nehéz további beruházásokat tervezni Európában, ezért a beruházások a régióban veszélybe kerülhetnek.
A javaslat megosztja az autógyártókat. Míg a Stellantis vezetése kritikus, addig a Renault üdvözölte a tervet. A francia vállalat közleménye szerint a módosítások megoldást nyújtanak a gyártók legnagyobb kihívásaira, különösen az elektromos kisautók bevezetésének felgyorsítására. Ezért kifejezetten dicsérték az új 4,2 méteres elektromos kategória bevezetését és az egyéb támogatásokat, amelyek szerintük költséghatékonnyá teszik az elektromos járművek elterjedését a tömegpiacon.
