Brutális következményekkel járna a Hormuzi-szoros lezárása

A Hormuzi-szoros: a világgazdaság szívcsakrája

A Hormuzi-szoros a világ egyik legfontosabb tengeri olajszállítási útvonala. A Perzsa/Arab-öbölt köti össze az Ománi-öböllel, a legkeskenyebb pontján mindössze 33 kilométer széles. Lehetővé teszi, hogy az olajban gazdag régióból nyersolajat szállítsanak a világ többi részébe. Északi oldalát Irán ellenőrzi. Az amerikai Energia Információs Hivatal (EIA) szerint naponta mintegy 20 millió hordó olaj, a napi globális termelés egyötöde folyik át a szoroson.Emellett a globális LNG-szállítás 20–25%-a is ezen a szakaszon jut el a fogyasztókhoz. 2024-ben az ezen a szoroson áthaladó nyersolaj és földgáz 84%-a, valamint az LNG 83%-a ázsiai országokba, köztük Kínába, Indiába, Japánba és Dél-Koreába irányult. A szoros ezért gazdasági-stratégiai szempontból is rendkívül érzékeny pont.

Irán a lezárásával fenyeget: nyomásgyakorlás vagy hadüzenet?

2025. június 22-én az iráni parlament megszavazta a Hormuzi-szoros lezárását, válaszul az Egyesült Államok Izraelnek nyújtott katonai támogatására. Bár a döntés még nem lépett hatályba – a végső jóváhagyás az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács kezében van –, az üzenet világos: Irán kész a világpiac zsarolására.A fenyegetés máris érezteti hatását: az olajárak kilőttek, a brent ára 80 dollár fölé ugrott, és további emelkedés várható, ha a feszültség tovább fokozódik. A pénzügyi piacok, különösen az energiapiaci szegmensek, hevesen reagáltak a hírekre.

A Hormuzi-szoros elhelyezkedése (Forrás: Shutterstock)

A lezárás világgazdasági következményei: olajárrobbanás és inflációs nyomás

Ha Irán ténylegesen blokkolja a szorost, az olajárak 100–150 dollár/hordó közé is emelkedhetnek, különösen, ha az amerikai vagy izraeli válaszlépések katonai összecsapásokba torkollanak. Az energiaárak emelkedése globális inflációs hullámot indíthat el, amely különösen érzékenyen érintené a fejlődő országokat, de az európai és amerikai gazdaságot is recesszió közelébe sodorhatja.A lezárás továbbá a globális tengeri kereskedelmet is megbénítaná: a biztosítási díjak az egekbe szökhetnek, a hajózási útvonalak hosszabbá válnak, és számos nyersanyag, elsősorban az energia, a műtrágya és a műanyagipari alapanyag szállítása akadozna.

A világkereskedelem egyik ütőerének elzárása dominóhatással járna a gyártásra, a logisztikára és végső soron a fogyasztókat sújtaná.

Mindenki károsulna

Az Egyesült Államok ötödik flottája Bahreinben állomásozik, és stratégiai célja épp a tengeri szállítási útvonalak biztonságának garantálása. Az USA már többször jelezte: nem tűrné el a Hormuzi-szoros blokádját, és kész katonai erővel reagálni. Izrael, amely a Hezbollah és az iráni proxy erők aktivitásának növekedésére is reagál, szintén növelte katonai készenlétét.

A diplomáciai megoldás így egyelőre távolinak tűnik. Irán politikai vezetése saját belpolitikai nyomás alatt is áll, miközben külpolitikai mozgásterét az USA és Izrael lépései határolják be. Mindemellett JD Vance amerikai alelnök kijelentette, hogy a Hormuzi-szoros Irán általi lezárása súlyos következményekkel járna Teherán számára is. „Gazdasági rendszerük ettől a vízi úttól függ” - tette hozzá.

Kína és India – amelyek olajimportjuk jelentős részét ezen a szoroson keresztül kapják – diplomáciai megoldást sürgetnek, ám mindkét ország haditengerészeti jelenlétét is fokozza az Indiai-óceán térségében.

Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek rendelkeznek néhány olajvezetékkel, amelyek képesek megkerülni a szorost, de ezek kapacitása nem elégséges ahhoz, hogy teljesen helyettesítsék a tengeri útvonalat. Katar és Kuvait exportja szinte teljes egészében a Hormuzi-szoroson keresztül zajlik, így ők a legkiszolgáltatottabbak.Emellett egy ilyen lépés közvetetten, de érezhetően hatna Magyarországra is, főleg az energiaárakon és az infláción keresztül. Bár hazánk nem közvetlenül abból a régióból szerzi be olaját vagy LNG-jét, a világpiaci árakra gyakorolt hatás mindenkit elér, különösen egy nyitott, importfüggő gazdaságban.

Lezárás: globális pókerjátszma – tét a gazdasági stabilitás

A Hormuzi-szoros ügye túlmutat a Közel-Keleten: ez a világgazdaság egyik kulcsfontosságú logisztikai csatornája. Irán lépése egyértelmű fenyegetés – ám ha azt beváltja, azzal önmagának is árt, és súlyos gazdasági és katonai árat kell fizetnie. A világ ugyanis nem engedheti meg, hogy egyetlen szoros elzárása destabilizálja a globális energiapiacokat.A következő hetekben a diplomáciai, katonai és gazdasági döntések összhangján múlik, sikerül-e elkerülni a világméretű válságot. Egy biztos: a Hormuzi-szoros ma az olaj mellett szuverenitást, befolyást és biztonságot is „szállít” – és bármelyik hiánya megrendítheti a nemzetközi rendet.

A szerző a Migrációkutató Intézet vezető kutatója.