Cégvezetőket csukna le és adósságokat törölne el az, aki jó eséllyel Trump kihívója lehet

Komoly esélye van rá, hogy idén ősszel az amerikai elnökválasztáson a 78 éves Bernie Sanders lesz a Demokrata Párt jelöltje. Jelenleg rengeteg jel utal erre. Egyrészt ha lehet hinni a Morning Consult felmérésének, akkor ma ő a legnépszerűbb szenátor az Egyesült Államokban. Mindennek tetejébe az eddigi két demokrata előválasztáson, Iowa, New Hampshire és Nevada államban is ő kapta a legtöbb szavazatot. (Az már az amerikai előválasztás sajátosságának köszönhető, hogy ennek ellenére Iowában nem ő, hanem egy ex-polgármester Pete Buttigieg kapta a legtöbb támogató delegáltat).

Egy választási adatelemzésre alakult weboldal a FiveThirtyEight számításai szerint komoly esély van rá, hogy két államot (Alabamát és Delaware-t) leszámítva az előválasztáson mindenhol Sanders lesz a győztes.

Az emberek körében azonban hiába lett roppant népszerű, a saját pártjában rengeteg ellensége akad. Nem csak a többi elnökjelölt-aspiráns, hanem más prominens demokrata politikusok is igyekeznek keresztbe tenni neki. Az utóbbi időben a párt mérsékelt szárnyát képviselő Hillary Clinton kifejezetten keményen támadta Sanderst: egy interjúban olyan karrierpolitikusnak nevezte, akit senki nem szeret Washingtonban.

Ezt a haragot főleg Sanders programja váltotta ki a párttársaiból. Ugyanis az ígéretei szerint a vermonti szenátor alaposan felforgatná az amerikai gazdasági életet. Hogy jobban megértsük miért lett megosztó a személye, összegyűjtöttük néhány politikai ígéretét.

Elemzők szerint a nevadai és a dél-karolinai megmérettetés valószínűleg eldönti Joe Biden kampányát. A volt alelnök ugyanis a várakozásokkal ellentétben gyengén szerepelt mind az iowai jelölőgyűlésen, mind a New Hampshire-i előválasztáson, és lemaradóban van a népszerűségi listákon. 

Vállalati tulajdonjog a dolgozóknak

Sanders tervei szerint a nyilvánosan működő társaságoknál, illetve azoknál a cégeknél, ahol a forgalom eléri az évi 100 millió dollárt, több év lefutása alatt a vállalat 20 százalékos tulajdonrészét az alkalmazottaknak kell majd átadni. Emellett ráadásul az érintett cégeknél az igazgatótanács 45 százalékát szavazással a dolgozók választanák ki. A szenátor azt is lehetővé tenné, hogy ha egy nagyvállalat eladásra kerül, akkor a társaságot a dolgozók is megvehessék.

Ingyenes egészségügy

Európai mintára Sanders átalakítaná az egészségügyet: a szolgáltatásokat minden állampolgárnak ingyenessé tenné. Egy ilyen lépés könnyen lehet, hogy beszakítaná az amerikai egészségbiztosítási piacot. A Yahoo Finance számításai szerint ez a lépés az USA-nak évente 3,1 billió dollárba kerülne.

Eltörölné a diákhitel tartozásokat

Amerikában csak a diákhiteleken keresztül a lakosság 1500 milliárd dollárnyi adósságot halmozott fel. Milliók vannak, akik még 60 éves koruk után is nyögik a tartozásokat. Sanders ez a fajta adósságot teljesen felszámolná. Saját szavai szerint ehhez a szükséges összeget a Wall Street megadóztatásával szerezné meg.

Megduplázná a minimálbért

Jelenleg, akik az Egyesült Államokban minimálbért keresnek óránként 7,5 dollárt vagyis mintegy 2300 forintot tesznek zsebre. Sanders tervei szerint ezt a számot 15 dollárra emelnék.

Felsrófolná a gazdagok terheit

A vermonti szenátor vagyonadót vetne ki azokra, akiknek több mint 32 millió dollárjuk van. Minél tehetősebb valaki annál nagyobb lenne a teher is: a vagyonadó évi 1 százalékról indulna, de az ország leggazdagabb embereire már 8 százalékot vetnének ki.

Az opiátkrízis okozóit felelősségre vonnák

Az USA-ban a fájdalomcsillapítók túlzott szedése az egyik vezető halálokká vált. A függőséget okozó orvosságok miatt naponta mintegy 150 ember hal meg a tengerentúlon. A krízis kirobbanásáért valószínűleg részben a gyógyszergyártók a felelősek. Sanders ígérete szerint a bűnösöket az elnöksége alatt felelősségre vonnák. Elősegítené, hogy a „vállalati bűnözők” rács mögé kerüljenek. Emellett az elnökjelölt-aspiráns az egész iparágat megrendszabályozná: az ígéretei szerint a receptköteles gyógyszerek árát megfelezné.

Zöld energia mindenek előtt

Sanders a klímaváltozást nemzeti vészhelyzetté nyilvánítaná. A tervei szerint 2030-ra a villamosenergia ellátás és a közlekedés terén Amerika már 100 százalékban megújuló energiaforrásokat használna, 2050-re pedig Amerika minden területen „bezöldülne”. Ahhoz, hogy ezt a célt elérjék a kapcsolódó programokra 15 év alatt 16 billió dollárt költenének.

Megerősítené a szakszervezeteket

Sanders tervei szerint a szakszervezeti tagok száma már az első ciklusa alatt a duplájára nőne. Megkönnyítené a sztrájkok bevezetését, emellett megtiltanák a cégeknek, hogy a sztrájkoló dolgozók helyére hosszútávra másokat vegyenek fel. Az ok nélküli elbocsátásokat is felszámolnák.

Az utóbbi ponttól az üzletvezetők természetesen különösen tartanak. Ugyanakkor a fentebbi felsorolást látva biztos sokan csak legyintenek. Hisz ezek csak ígéretek. Viszont Bernie Sanders híres arról, hogy kitart az elvei mellett. Részben ennek köszönheti a népszerűségét. Emiatt is tart tőle annyira a Demokrata Párt mérsékelt szárnya. Attól félnek, hogy az amerikai gazdaságot az intézkedéseivel fenekestül fel fogja forgatni.