Célzott katonai csapások és kivégzések: újra háborús tűzfészek lett Afganisztán
ElemzésekA korábbi ígéeretek ellenére egyre több az előző kormányt támogatók elleni célzott katonai akció és kivégzés Afganisztánban. Az ország humanitárius katasztrófa előtt áll, a lakosság egyharmada éhezik, és a segélyek befagyasztása is nehezíti a tálibok amúgy is gyenge kormányzóképességét.
A nők jogainak védelméről tett korábbi ígéreteihez hasonlóan a tálib kormány azt a vállalását sem tartja be, hogy nem végzi ki a korábbi kormány biztonsági tagjait.
A Human Rights Watch emberjogi szervezet legutóbbi jelentése szerint az előző kormány tisztviselői közül több mint 100 főt kivégeztek vagy elraboltak az augusztus végi hatalomátvétel óta. Több olyan biztonsági tisztet is kivégeztek, akik vagy megadták magukat, vagy már korábban fogságba kerültek.
Az előző kabinet támogatói ellen tovább tartanak a célzott katonai akciók, kivégzések.
22 ország, köztük az Egyesült Államok és az Európai Unió tiltakozott az afganisztáni kivégzések és az előző rendszert támogató biztonsági erők elleni célzott katonai támadások ellen - írja a BBC.
A nők jogainak biztosítását is megígérte a tálib hatalom, ennek ellenére a napokban egy olyan dekrétumot tettek közzé, amely nem tartalmazza, hogy a nőknek joguk lenne az oktatáshoz és a munkához.
Mint arról beszámoltunk, Emanuel Macron a napokban jelentette be, hogy európai országok nagykövetei közös missziót nyitnának Afganisztánban, ami azonban nem jelentené a tálib hatalom elismerését.
Mit hozott a Talibán első száz napja?
Tavaly az úgynevezett dohai megállapodás keretében az Egyesült Államok megegyezett a talibánnal, hogy kivonul Afganisztánból – ismertette Novák Varró Virág, a Migrációkutató Intézet kutatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanársegédje, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) A talibán első száz napja, radikalizálódás, vagy cukisodás címet viselő rendezvényén.
A kivonulás céldátuma 2021 májusáról 2021 augusztus végére módosult, viszont még mielőtt a nemzetközi erők kivonása megtörtént volna a tálibok átvették a hatalmat, augusztus 15-én Kabul bevételével – húzta alá. Erre válaszul a nemzetközi közösség gyakorlatilag azonnal befagyasztotta az afgán pénzek többségét.
Mivel az afgán tartalékok nagyrésze külföldi pénzintézetekben van elhelyezve, így jelenleg nem férhet hozzá a tálib kormányzat. Eközben a segélyek folyósítását is berekesztették, így az országban szinte alig lehet készpénzhez jutni.
Aszály, szegénység, kábítószer
A helyzetet súlyosbítja, hogy súlyos aszály is sújtotta Afganisztánt, így az élelmiszerellátás is összeomlott. A fenti okok pedig együttesen egy humanitárius katasztrófa kibontakozásához vezettek. A 38 milliós afgán lakosságának megközelítőleg 30 százaléka jelenleg napi szinten éhezik – hangsúlyozta.
Ennek hatására jelenleg egy belső migráció is zajlik az országban. A problémákkal leginkább sújtott déli és észak-keleti tartományokból sokan vándorolnak a békésebb tartományok felé, illetve sokan költöznek vidékről a városokba is – fogalmazott.
Kiemelte, hogy véleménye szerint igaza van Deborah Lyons-nak, az UNAMA (United Nations Assistance Mission in Afghanistan) képviselőjének, aki azt mondta, hogy Afganisztán magára hagyása most, a humanitárius válság közepette történelmi hiba lenne, hiszen sérülnének az afgánok alapvető emberi jogai, teljes gazdasági összeomlás következne be Afganisztánban és újra megnövekedne a terrortámadások száma. Félő továbbá, hogy a tálib kormányzat nem tudná megfékezni a különböző terrorszervezeteket, így az ország a terrorizmus tűzfészkévé válhat.
A megoldáson jelenleg is dolgoznak, az ENSZ és az EU már most is folyósít segélyeket az afgán lakosság számára. De még kérdés mi lesz a hosszútávú megoldás – húzta alá.
Nyomor, írástudatlanság
Ha Afganisztánról beszélünk, gyakran nem gondolkodunk el rajta, hogy mennyire fejletlen az az ország – fogalmazott Wagner Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója, a Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusa.
Ázsiában Afganisztán a legszegényebb, legelmaradottabb országnak számít minden mutató tekintetében. Összehasonlításképp, még Haiti is fejlettebb, mint Afganisztán. Az afgán lakosság több mint fele írástudatlan, az internet penetráció 13-14 százalék között van, és az afgán társadalom 75 százaléka falvakban él, a városi lakosságnak pedig jelentős része nyomornegyedekben lakik – ismertette.
Az elmúlt években a televíziókban nyugaton Afganisztánnak csak a jobbik felét mutatták meg, de közben nem láttuk, hogy milyen körülmények között élnek a falvakban – húzta alá. Ez jól mutatja, hogy az Afganisztán megváltoztatására tett kísérletek nem sok változást hoztak.
Homokvárként összeomló nyugati rendszer
Ennek köszönhetően az elmúlt húsz év amerikai, nyugati demokráciaépítési, államépítési kísérlete, gyakorlatilag homokvárként omlott össze a kivonuláskor – fogalmazott. Kiemelte, hogy a tálibok befolyása az országban az elmúlt öt évben folyamatosan nőtt, tehát a hatalomátvételük ilyen szempontból nem tekinthető teljesen váratlannak, azonban senki sem számított rá, hogy az ilyen gyorsan bekövetkezik.
A hatalomátvétel után a tálibok sokak számára komoly meglepetést okoztak. Nyilatkoztak a médiának, elmaradtak a véres szervezett megtorlások és amnesztiát hirdettek.
Viszont mivel az országtól minden külső forrást elvontak, a táliboknak úgy kell kormányzási képességet felmutatniuk, hogy ehhez nem áll rendelkezésükre a szükséges pénz mennyiség. Ennek következtében az elmúlt harminc napban töredezni kezdett a tálibok ’’cukiság kampánya’’ – húzta alá.
Kormányzóképtelenség jelei
Jelenleg nem lehet eldönteni, hogy pontosan milyen irányba tart az ország. Van, ahol betartják az oktatással kapcsolatos ígérteket, de vannak területek, ahol egyáltalán nem. Hallunk olyan híreket, hogy helyi katonai vezetők éjszaka embereket hurcolnak el és gyilkoltatnak meg, szembe menve az amnesztiával, de közben olyan katona tiszteket is láthatunk, akik felkészültek, nyugati kiképzést kaptak, tehát feltehetően a korábbi afgán haderőből álltak át a talibán oldalára.
Wagner Péter kihangsúlyozta, hogy ő is egyet ért a korábbi felszólaló által idézett Deborah Lyons-al abban, hogy a tálibok valószínűleg hajlandóak a változásra, ezért óvatosnak kell lenni a szankciókkal, és a források befagyasztásával.
Kiemelte, hogy a talibán nem tekinthető egységes szervezetnek, és jelenleg a kormányzat energiái főképp arra mennek el, hogy a különböző érdekcsoportokat összetartsák. Márpedig amíg ez így van, addig nem számíthatunk tőlük nyugati stílusú kormányzásra, húzta alá.
A környező országok ismerhetik el elsőként az új kormányt
Pakisztánban jelenleg úgy vélik, hogy tetszik, vagy nem, a talibán rezsimet el kell fogadni és velük kell együttműködni, ez az együttműködés pedig nem opcionális – fogalmazott Szabó István Magyarország korábbi Pakisztánba akkreditált nagykövete.
Mivel jelenleg egy humanitárius válság van kialakulóban Afganisztánban, ezért muszáj lesz számukra segélyeket folyósítani – húzta alá.
Pakisztán alapvetően abban érdekelt, hogy a vele szomszédos Afganisztánban stabilitás uralkodjon – ismertette.
Korábban Pakisztán nagyon komoly támogatásban részesítette az afgán tálib mozgalmat. A hatalmuk 2001-es megdöntése után sok tálib Pakisztánban kapott menedéket. A pakisztáni titkosszolgálatok és a hadsereg titokban, vagy kevésbé burkoltan, de folyamatosan támogatták a tálibokat. A pakisztániakat egyértelműen az motiválta, hogy India befolyását csökkentsék Afganisztánban – hangsúlyozta.
Most úgy néz ki, hogy a regionális hatalmak is azt szeretnék, Afganisztán stabil legyen. Pakisztán pedig szerencsés helyzetben van, mert az általuk támogatott talibán került hatalomra. Pakisztán most a nemzetközi szervezetekkel tárgyal annak érdekében, hogy elősegítsék az afganisztáni helyzet rendezését.
