Csillagászati összegekbe kerül a zöld átállás - 100 ezer milliárd dollár is lehet

A gazdaságtörténelemben minden időszaknak vannak kulcsszavai, vagy kulcsmotívumai, amelyek befolyásolták a politikai, gazdaságpolitikai döntéshozóknak a gondolatit. Én azt gondolom, hogy a XXI. századnak az egyik ilyen kulcsszava lesz a fenntarthatóság - fogalmazott Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, az Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) ’’Klímaváltozás a pénz- és tőkepiacon’’ című rendezvényén, ahol a Hitelintézeti Szemle legújabb számát is bemutatták.

Kulcsszerepben a jegybankok

A fenntarthatóság fogalma egészen a 70-es évekig nyúlik vissza, azonban az elmúlt 50 évben ezen a téren nem történt jelentős előrelépés, bár a mögöttünk álló tíz évben megindult egyfajta pozitív irányú változás. Épp ezért egy teljes filozófia és gondolkodásmód váltásra van szükség a gazdaság minden szintjén – vélekedett.

Ebben kulcstényező a pénzügyi közvetítésnek, illetve a pénzügyi szektornak a szerepe. A sikeres fenntarthatósági fordulattal kapcsolatban elmondta: a gondolkodásmód-váltás mellett az első három tényező között van a pénz, mert innentől kezdvegyakorlatilag az éves GDP 3-5 százalékát kéne fenntarthatóságra költeniHa belegondolunk, hogy a beruházások eddig éves szinten a GDP 20-25 százalékát tették ki, akkor abból az következik, hogy

mostantól minden negyedik beruházásra költött forintot a fenntarthatóságra kéne fordítani.

Ebbe a folyamatba pedig a pénzügyi közvetítő rendszernek kulcsszerepe van és nem véletlen, hogy az MNB Európában az első olyan jegybank, akinek a törvényi kötelezettségei között szerepel a fenntarthatóságra és a zöld gazdaságra való átállásnak a mandátuma. Ennek oka, hogy úgy gondjuk, hogy ebbe a folyamatba be kell vonni a jegybankokat is – fogalmazott.

Fontos azonban, hogy a mérési folyamatok is változzanak – tette hozzá az alelnök. A probléma az, hogy a XX. században és a XXI. század eddig eltelt részében épp a rövidtávú szemlélet érvényesült a mérések során. A metrika, amit használunk, akár a reálgazdaság mérésére szolgáló GDP, akár az egyes vállalatok teljesítményének mérésére használt számok mind rövidtávú eredményeket, hasznokat értékelnek. Egyáltalán nem foglalkoznak azzal, hogy annak a gazdasági aktornak a tevékenysége milyen hatással van a hosszútávú éghajlati viszonyokra és más fenntarthatósági szempontokra – húzta alá.

Ebben kell egy teljes fordulatot elérni – hangsúlyozta. A Hitelintézeti Szemle áprilisi kiadványában ennek a kérdésnek mentek utána – ismertette.

Nem érezzük a mindennapi életben

A probléma nem új és mégsem sikerült ebben a témában érdemi előrelépést elérni. Maga a kérdéskör rendkívül összetett. Azok a célkitűzések, amiket az országok vezetői és a globális közösség megfogalmaztak nagyon ambiciózusok, de minimum szükségesek ahhoz, hogy érdemi változást és érdemi javulást érjen el az emberiség – fogalmazott Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde Zrt. vezérigazgatója.

Mindazonáltal személyesen nehéz lehet kötődni ahhoz, hogy 2030-ra, 2050-re, vagy 2100-ra másfél Celsius fokkal, két Celsius fokkal vagy éppen három Celsius fokkal lesz-e magasabb az átlaghőmérséklet az iparosodás előtti állapotokhoz képest.

- Ezt nehéz a mindennapjainkban emberként megélni. Talán a Hitelintézeti Szemlében megjelent tanulmányok viszont kicsit közelebb hozhatják ezt a kérdést – tette hozzá.

100 ezer milliárd dollárra lenne szükség

A pénzügyi szektornak kiemelt szerepe van a zöld átállásban, mivel kapcsolatban áll a gazdaság minden szegmensével. Óriási összeget, körülbelül, nagyságrendileg 100 ezer milliárd dollárt kell elkölteni világszinten ahhoz, hogy a gazdaság átállhasson a zöld útra.

Hatalmas összegre van tehát szükség és a jelenlegi gazdasági rendszerben a pénzügyi szektor adja a finanszírozást a projektekhez.

- Egy jegybank az a szereplő, aki példát mutat, a legjobb gyakorlatokat feltárja és az egész pénzügyi rendszerrel kapcsolatban van – hangsúlyozta Kolozsi Pál, az MNB igazgatója.

A gazdaság zöld átállásának az előfeltétele, hogy a pénzügyi piacok figyelembe vegyék, és megfelelően értékeljék a klímakockázatokat. Fontos a transzparencia, aminek az alapja az adat, és ahhoz, hogy az adatokat értékelni lehessen megfelelő módszertanra van szükség. A zöld piacok és a transzparencia fejlődéséhez a szabályozói, a jegybanki oldal megfelelő hozzáállása is nélkülözhetetlen. A széleskörű riportálás feltétele, hogy minél hamarabb lefektetésre kerüljenek a környezeti kitettségekkel kapcsolatos egyenszilárdságú szabályok, definíciók és számon kérhető elvárások – ismertette.

Nem veszik figyelembe a jelzáloghitel kihelyezésnél

Amerikai adatokat megvizsgálva arra a következtetésre lehet jutni, hogy a jövőbeni hőségnek leginkább kitett területekre arányaiban több jelzáloghitel áramlik, mivel ezeken a területeken a népesség és a gazdaság teljesítménye relatíve magasabb. Ennek oka nem lehet az, hogy a hitelezők ezeken a területeken több hitelkérelmet fogadnak el, mivel alapvetően még inkább magasabb arányban utasítanak el hitelkérelmeket ezeken a helyeken – fogalmazott Baranyai Eszter, az MNB vezető oktatási és kutatási szakértője, a Budapesti Corvinus Egyetem mesteroktatója.

Annak, hogy az Egyesült Államokból származó adatokat használtak, az az oka, hogy páratlan lefedettségű adatbázis elérhető az USA-ban, ráadásul egy ekkora földrajzi kiterjedésű országban kétségtelenül nagyobbak a klímaváltozó szerinti különbségek, mint egy kisebb országban. Ez viszont nem jelenti azt, hogy ne szembesülnének hasonló dilemmákkal más országok – ismertette.

Az Egyesült Államokban azt láthatjuk, hogy 30 év múlva szinte minden államban nőni fog a hőségnapok (32,2 Celsius fok feletti napi hőmérséklet) száma. Florida egyes vidékein akár plusz 90 hőségnapra is lehet majd évente számítani, a mostani helyzethez képest. Általánosságban az USA dél-keleti részén várható, hogy jelentősebben nőni fog a hőségnapok száma, azonban ez nem jelenti azt, hogy az északi, észak-nyugati államokban ne következne be növekedés – húzta alá.

A dél-nyugati államokban, például Texas-ban, vagy Kaliforniában ugyan nem fog jelentősen nőni a hőségnapok száma, azonban mégis a hőségnapokkal leginkább sújtott államok közé fognak tartozni 30 év múlva is. Ennek az az oka, hogy már most is nagyon magas ezekben az államokban az ilyen napok száma.

Egészségügyi és gazdasági hatások

A hőség alacsonyabb munkaerőproduktivitással, ipari kibocsátással, vállalati profittal, összgazdasági növekedéssel és magasabb mortalitással és morbiditással jár – mondta.

A pénzügyi rendszer szereplői viszont nem számolnak kellőképpen a klímaváltozás kockázatával. Erre jó példa, hogy sok államban két-háromszor magasabb az új lakóingatlanok aránya a tengerszint-emelkedéssel összefüggő árvizeknek kitett területeken, mint a kevésbé kockázatos környékeken – tette hozzá.

A klímaváltozás gyors átárazódást és instabilitást is okozhat a pénzügyi rendszerben. Ennek okai lehetnek a klímaváltozás okozta fizikai károk, a helyi gazdaságban, demográfiában, a lakosok egészségügyi állapotában, és a hatósági intézkedések terén beálló változások. Ez a kapcsolat viszont kölcsönös, a pénzügyi rendszer szereplői maguk is hathatnak a klímaváltozásra – hangsúlyozta.

Ezzel kapcsolatban fontos kérdés, hogy a mai jelzáloghitelezés által finanszírozott épületek tulajdonságai mennyire felelnek meg a terület jövőbeni klímájának, mivel a lokáció ebből a szempontból kulcsfontosságú – húzta alá.

Az MKT teljes konferenciája az alábbi videón tekinthető meg: