Csődbe vitte a Kelet Svájcát a bejrúti robbantás

Libanon a csőd szélére került a tíz hónappal ezelőtti bejrúti kikötői robbantás óta. A válság az utóbbi száz év legmélyebb kríziseihez hasonlítható: az utóbbi két évben eltűnt a gazdasági termelés negyede, a lakosság fele szegénységbe került - derül ki a Világbank által nemrég közzéadott országelemzéséből.

Eszerint az infláció három számjegyű, az államadósság a világon a második legmagasabb szintű a GDP arányában ( a görögök állnak az örök első helyen), a felnőttek felének nincs munkája, a nemzeti valuta mélyrepülésben. A háttérben több, egymásra rakódó válság áll, melyek közül a legsúlyosabb a menekültválság: 7 millió lakosra 2 millió menekült jut, háromnegyed részük szíriai, a többi pedig a korábbi palesztin konfliktusok nyomán, a háborúk elől menekülő betelepült. 

Csődközeli állapot

A Világbank a következő mutatókra hívta fel a figyelmet:

• Tavaly a GDP 20 százalékkal csökkent, de előző évben közel 7 százalékot esett a gazdaság teljesítménye.
• A 2018-as 55 milliárd dollárról tavaly 33 milliárd dollárra csökkent a bruttó hazai termék.
• 130 százalékkal értékelődött le a nemzeti fizetőeszköz egyetlen év leforgása alatt
• 84 százalék volt tavaly az infláció a legóvatosabb becslések szerint is, a valóságban azonban ennél jóval gyorsabb volt a bolti árak emelkedése.
• Az ország külkereskedelmi mérlege 55 %-os mínuszba került.
• A lakosság 40 százalékának komoly gondot jelent az ivóvízhez és az alapvető élelmiszerekhez jutás.
• Egyharmaduk nem jut egészségügyi szolgáltatáshoz.
• Az egy főre jutó GDP egy év alatt 40 százalékot zuhant.
• A turizmus 70 százalékkal csökkent, az építőipar 40 százalékot esett egy év alatt.
• A libanoni font 2019 óta 84 százalékot vesztett értékéből, ezzel párhuzamosan csökkentek a jegybank devizatartalékai, a bankoknál készpénzkivételi plafont vezettek be.
• Ezért komoly bankválság is fenyeget, mert az emberek jelentős része már kivette a bankokból a betéteket, így a készpénzállomány kétszeresére emelkedett.
• Tartós politikai válság van: egy év alatt három kormányalakítási kísérlet sem járt eredménnyel.
• A közel 7 millió lakosra jutó 2 millió menekült sorsa rendezetlen, ellátásuk nem finanszírozott.
• A folyó fizetési mérleg a GDP 11 százalékára rúg.

A Világbank jelentése arra is felhívja a figyelmet, hogy az olajárak emelkedése nagyon rosszul érintette a magas inflációval küszködő országot.

Az IMF segíthet, ha lenne kivel megállapodni

A libanoni államadósság besorolása mindhárom nagy hitelminősítőnél lényegében csődöt, vagy részleges csődöt mutat, holott 6-8 évvel ezelőtt még befektetésre ajánlott kategóriában voltak a libanoni állampapírok. 

Az Nemzetközi Valutaalappal már régóta folynak a tárgyalások egy 10 milliárd dolláros hitel felvételéről, a folyamatos kormányválságok miatt azonban gyakorlatilag senki nem meri felvállalni ennek a következményét, sőt, maga az IMF sem szeretne egy ügyvezető kabinettel megállapodni.

Márpedig külső hitelre mindenképp szükség lenne, annál is inkább, mert a libanoni font gyakorlatilag összeomlott, a devizakészletek erősen megcsappantak, külföldi tőke pedig egyáltalán nem érkezik az országba.

A koronavírus-járvány egyébként a szomszédos Izraelhez képest kevesebb áldozattal járt a John Hopkins Egyetem adatai szerint: 540 ezer fertőzöttet azonosítottak eddig, az elhunytak száma 7800 körülire tehető. A nehézségekkel küszködő egészségügyi rendszer miatt azonban a valós adatok ennél jóval magasabbak lehetnek.

A járvány lecsengett, de a lakosság beoltása lassan halad. eddig hat százalék kapott két dózist a koronavírus elleni védőoltásból. Az országban a Pfizer/BionTech, a Szptnyik, a Sinopharm és az indiai Covishield vakcinákat engedélyezték eddig.