Davosi Fórum: Ezek most a fő gazdasági kockázatok

Elemzések2019. jan 24.Növekedés.hu

A davosi Világgazdasági Fórum egyik meghatározó témája a gazdasági növekedést leginkább fenyegető kockázatok volt. A World Economic Forum és a világ egyik meghatározó geopolitikai elemző cége, a Stratfor előrejelzése alapján mutatjuk a listát.

Nem az a mérvadó, hogy mennyi pénzt pumpálnak az amerikai gazdaságba, mert amennyiben Kína nem tudja tartani a lépést, akkor a világgazdaság is lassulni fog- erről a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója, Christine Lagarde beszélt a davosi Világgazdasági Fórumon.

Szerinte ma már nemcsak az USA számít a globális gazdaság hajtóerejének:

a Csendes-óceán másik partján fekvő, vele egyenrangúvá váló partnere is hasonlóan kulcsfontosságú szerepet tölt be. A The Guardian összeállítása szerint az elkövetkezendő időszakban sok minden függ majd attól, hogy a kínai vezetés hogyan tudja kezelni gazdasági ügyeit. Lagarde szerint Kína sorsa a világ többi országára nézve is meghatározó, így a kereskedelmi nézeteltéréseketa folyamatos tárgyalásokon keresztül mielőbb rendezni kell. A World Economic Forum legfrissebb globális kockázati felmérése is azt mutatja, hogy a gazdasági növekedés legnagyobb fenyegetését ma a kereskedelmi háború kiszélesedése jelenti, az alábbi grafikonon látható a többi tényező is. Az Egyesült Államokbeli Stratfor is kiadta szokásos éves előrejelzését 2019-re vonatkozóan, amely többek között még kiélezettebb versenyt jósol az Egyesült Államok és Kína között, és figyelmeztet az egyes iparágakat érintő geopolitikai kockázatokra, erről ír elemzésében a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Kutatóintézet szenior kutatója, Gere László. Az alábbiakban ez alapján mutatjuk a 2019-ben várható leglényegesebb globális folyamatokat.

  • Az Egyesült Államok, Kína és Oroszország közötti versengés 2019-ben várhatóan fokozódni fog: a Fehér Ház még inkább vissza akarja fogni Kína előnyét bizonyos stratégiai területeken, Peking ugyanakkor továbbra is törekszik rá, hogy egyre hamarabb erőegyensúlyba kerülhessen az Egyesült Államokkal.
  • És bár Kína és Oroszország törekvéseiben számos érdekellentét van, 2019-ben még valószínűleg félreteszik nézeteltéréseiket, és egymás szorosabb szövetségeseivé válnak.
  • A verseny pedig nem csak gazdasági értelemben fokozódik; a fegyverkezési verseny is egyre intenzívebb, az ezt tiltó megállapodásoknak pedig egyre kevésbé van korlátozó ereje.
  • Az egyik legmeghatározóbb geopolitikai folyamat 2019-ben is az USA és Kína közötti versengés lesz.
  • Az Egyesült Államok vélhetően nem csupán gazdasági nyomás alá helyezi Kínát, hanem potenciálisan olyan témák miatt is szankcionálni fogja, mint a kibertámadások, vagy az emberi jogok nem megfelelő tiszteletben tartása.
  • Biztonsági téren az USA határozottabban fog fellépni a Dél-kínai-tengeren és Tajvan ügyében, ami akár katonai patthelyzetekhez is vezethet.
  • Az azonban már nehezebb kérdés, hogy hogyan ellensúlyozza Kína Egy övezet, egy út kezdeményezését, Peking ugyanis már hatalmas előnyt szerzett a gazdasági befolyásszerzésben és partnerségek kialakításában, jelentősen meggyengítve az USA szövetségi rendszerét.
  • Ezért az USA mindent elkövet majd azért, hogy az a kevés kínai technológiai cég, mely megfelelő infrastrukturális kapacitással és szabványokkal rendelkezik ezeken a területeken, ne tudjon végérvényesen beszivárogni a szövetségesei gazdasági rendszereibe.
  • Egy másik kulcsfontosságú terület a jövőben a kibertér kormányzása lesz: a kibertámadások legnagyobb célpontja, az Egyesült Államok egyre inkább támadó stratégiára kényszerül, célkeresztjében Kínával és Oroszországgal.
  • Az energiahelyzetet tekintve 2019 első felében valószínűtlen az olajpiacok összeomlása, mivel egyrészt a szankciók csökkentették az iráni olajexportot, másrészt az Egyesült Államokban meglévő csővezeték-rendszer korlátozza az ország termelésnövekedését. Ez azonban az év második felében változni fog, amikor az Egyesült Államok csővezeték-kapacitása megnő.
  • Mindeközben az USA 2019 év végére vezető LNG (cseppfolyósított földgáz) exportőrré válhat Katar és Ausztrália mellett.

Európa

  • Az eurózónán belül Olaszország jelenti továbbra is a legnagyobb kockázatot.
  • Róma tehet kiigazításokat a 2019-es költségvetésére vonatkozóan, amivel elkerülheti az Európai Bizottság szankcióit, a pénzügyi stabilitásra vonatkozó tényleges megerősítést azonban nem a Bizottság, hanem a pénzpiacok fogják adni.
  • Ha segítségre lesz szüksége, Olaszország csak az EU-tól kérhet, nem lesz más lehetősége. Az olasz politikai és pénzügyi bizonytalanság pedig végső soron egész Dél-Európára átterjedhet.
  • Maga a Brexit folyamata is kétséges, amit az tesz még bizonytalanabbá, hogy a brit kormány a tárgyalások bármely pontján megbukhat, ami után új választásokat írhatnak ki, ez pedig felboríthatja a status quo-t.
  • Az EU 2019-ben nem fog átfogó szabadkereskedelmi megállapodást aláírni az USA-val, de egy szerényebb, ipari termékekre vonatkozó megállapodásra nyitott az integráció.
  • A nagy gazdaságok, mint Németország és Franciaország, továbbra is ellenállnak Kína betörésének Európába, a kisebb államok viszont örömmel veszik majd a gazdaságuk növekedésével kecsegtető kínai befektetéseket.
  • A májusi EP-választások várhatóan megosztottságot eredményeznek: az EU-melletti pártok várható győzelmén túl megerősödnek majd a nacionalista és euroszkeptikus erők. Ez a megosztottság megnehezíti a törvényhozást, az ideológiai vitákat pedig a Bizottság újonnan megválasztott vezetője folytatja majd.
  • A német kormányzópártok egyre inkább a szélsőségek irányába mozdulnak jobb- és baloldalon egyaránt.
  • Franciaország hatása a kontinentális ügyekben szintén alacsony szintű marad, mert az ország jobban el lesz foglalva belpolitikai konfliktusainak megoldásával.
  • Az EU-országok erősíteni próbálják védelmi együttműködésüket, a tagországok közötti ellentétek azonban lassítani fogják a folyamatot, ha nem lehetetlenítik el őket teljesen.

A teljes tanulmányt ITT olvashatja.