Digitalizációs helyzetkép: megvannak-e a szükséges képességeink?

Az Eurostat február 17-én megjelent tanulmánya részletes elemzést közölt a tagországok digitális képességeiről. Vizsgálta a digitalizáció különböző szintjein elért eredményeket, kor- és végzettség, lakóhely és munkahely szerint egyaránt. Mérte továbbá a digitalizációhoz szükséges kommunikációs, együttműködési és döntéshozatali képességek szintjét is.

Figyelemreméltó cseh adatok

Az elemzés megállapítása szerint a 16–74 éves korú uniós állampolgárok 60 százaléka 2025-ben már rendelkezett a szükséges alapszintű ismeretekkel. Hollandiában, Írországban, Dániában és Finnországban pedig ez az érték már 80 százalék fölött volt. A magyar értéket tavaly 57,3 százalékra mérték, ezzel a 17. helyen álltunk. A V4-ek között ez az adat, Csehország után – igaz jelentős lemaradással, a cseh érték 70,5 százalék – a második helyet jelentette a számunkra. A cseh érték kiemelkedően magas, az ország az ötödik helyen állt az EU rangsorában.

Az Európai Unió célja az, hogy 2030-ra a lakosság legalább 80 százaléka rendelkezzék az alapvető digitális tudással és képességekkel. A digitális képességek között a következő ötöt emelte ki a tanulmány:

• információ- és adatértelmezés,
• kommunikáció és együttműködés,
• digitális tartalomkészítés,
• problémamegoldás,
• digitális biztonság.

Az idősek lemaradása érezhető

Az elemzés az összes képesség tekintetében együttesen és egyenként is bemutatja a 2025. évi eredményeket. A tervezett 80 százalékos általános szint elérése azonban nem lesz könnyű, mivel az egyes országok között nagyon nagyok a különbségek.

De jelentősek a kor, végzettség és lakóhely szerinti eltérések is. Ha pedig a gazdasági ágazatokat is megvizsgáljuk, még nagyobb különbségeket látunk. A következő táblázatban a V4-ek, továbbá Ausztria és Dánia néhány adatát látjuk az együttes digitális képességek mutató tekintetében, különböző bontások szerint.

Alap- vagy afölötti szintű általános digitális képességekkel rendelkezők aránya néhány országban (2025, %)

Forrás: Eurostat 2026.02.25.

A táblázatban először is a V4-ek és Dánia adatai között lévő jelentős különbségek tűnnek fel, bár a V4-en belül a cseh adatok a többinél sokkal jobbak. Ausztria és Csehország adatai több területen is nagyon közel vannak egymáshoz, sőt a cseh adatok egyes területeken jobbak, mint az osztrákok. Látható az is, hogy az idősebb korosztály digitális felkészültsége sokkal alacsonyabb szintű, mint a fiataloké, bár a különbségek kevésbé nagyok Ausztria és Dánia esetén.

A magyar adatok két helyen a legrosszabbak: az építőiparban és a közszolgálat, védelem területén. A V4 országok között a magyar adat a második legjobb a 35-44 éves korcsoporton, a 45-54 éves korcsoporton és az 55-64 éves korcsoporton belüli digitális felkészültségi arány tekintetében. A legfiatalabb, 16-34 éves korcsoport esetén viszont csak a harmadik hely a miénk.

Sürgőssé váltak a tudásberuházások

A 25-64 éves korcsoport esetében valamennyi végzettségi szintnél a második helyen állunk, de ez az érték az alsószintű végzettségűek esetén rendkívül alacsony, csupán 22,9 százalék. A digitálisan felkészültek aránya a vizsgált országokban a felsőfokú végzettségűek esetén közel van egymáshoz.

A lakóhely szerinti elemzés azt mutatja, hogy a falvakban lakók digitális képzettsége tekintetében nagy a lemaradásunk, csak Lengyelországot előzzük meg. Ez a lemaradás az ágazati vizsgálatnál is látható. Magyarországon a mezőgazdaságban dolgozók között az alap- és afeletti szintű digitális képzettséggel rendelkezők aránya csupán 36,6 százalék. Ez az érték ismét csak a lengyelt múlja felül, azt is csak minimálisan.

Áttérve a foglalkozások szerinti elemzésre, a magyar érték feltűnően alacsony az építőiparban és a közszolgálatban. Ez utóbbi adat különösen azért meglepő, mert az Eurostat a védelmi ágazatot is ide sorolja. A magyar érték csupán 65 százalék, míg a cseh 90,2, az osztrák 86,9, a dán pedig 93,3 százalék, vagyis az Eurostat adatai szerint a közszolgálatban és a védelmi ágazatban Magyarországon alacsony a legalább alap- illetve afeletti szintű digitális képességekkel rendelkezők aránya.

Az Eurostat adatai egyébként felmérésekre támaszkodnak, amiket két évente ismételne meg. A legutóbbi felmérés 2025 második negyedévében zajlott.

Összességében azt látjuk, hogy a fejlettebb gazdaságú országok adatai általában jobbak. Az igazi gondot azonban a kor, végzettség, lakóhely és munkahely szerinti különbségek jelentik. Az ágazatok közötti jelentős eltérés arra figyelmeztet, hogy hiába áll rendelkezésre a fizikai tőke, ha kevés a tudástőke: ezek az ismeretek és a képességek. A gazdasági előre lépéshez ezért ma már elsősorban nem fizikai, hanem tudásberuházásra van sürgősen szükség. Ennek elmaradása jelentős alkalmazkodási és versenyképességi lemaradást valószínűsít.