Direkt rövid életű termékeket vásároltatnak velünk - ideje a szemléletváltásnak

A teremtett világ fenntarthatósága a gazdaság körforgásossá alakíthatóságától függ. Hiszen a gazdaság a legnagyobb természeti erőforrás fogyasztó és – közvetve – a fogyasztás ösztönzésén keresztül a legnagyobb szennyező.

Ezért a jelenlegi lineáris, a „kivonom a természetből az erőforrást, termelek vele valamit, azt eladom, a vevők felhasználják, majd egy idő után az hulladékká válik” modell sürgős változtatásra szorul – írja Csath Magdolna a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kutatóprofesszora a szerkesztésében megjelent tanulmányban, melynek címe: A körforgásos gazdaság, mint fenntarthatósági fogalom.

A kötet a fenntarthatóságra, azon belül a körforgásos gazdaságra való átmenet jellemzőit, feladatait és eddig elért eredményeit elemzi. Benne Csutora Mária írása a termékek tartóssá változtatásának előnyeit vizsgálja. Varga János történelmi perspektívába helyezi a körforgásosság témakörét, majd vizsgálja a hazai eredményeket összgazdasági és vállalati szinten egyaránt.

Fási Csaba az Európai Uniós kezdeményezéseket és eddig elért eredményeket világítja meg, majd áttekintést ad arról,

hogy a magyar irányítási rendszerben hol van a körforgásos gazdaságra való áttérés stratégiájának és napi feladatainak helye, mely szervezetek, mely szinteken foglalkoznak ezzel a témával.

Végül Streit Nóra átfogó médiakutatással mutatja be, hogy hogyan jelenik meg a körforgásos gazdaságra való áttérés téma a hazai és a nemzetközi közbeszédben, milyen ellentmondások tapasztalhatók a definíciókat, célokat és eszközöket illetően.

Mint Csath Magdolna felhívja rá a figyelmet: fel kell váltania a termék „születésétől a haláláig tartó” termelési-fogyasztási szemléletet a „születéstől az új életig” tartó, a természeti ökoszisztémák világát idéző gondolkodásnak.

A körforgásos gazdaság ezért nemcsak a hulladék visszaforgatásáról szól, hanem a termék és szolgáltatás megtervezésével kezdődik. Már a folyamat elején bele kell ugyanis tervezni a termékbe és a szolgáltatásba az anyag – és energiatakarékosságot, a hosszabb élettartamot és a mennyiség helyett a minőséget, tartósságot és javíthatóságot is.

Az átállás azonban nem lesz könnyű. Meg kell ugyanis hozzá változtatni a cégek rövidtávú profitorientáltságát, de azt, a mára sajnos uralkodóvá vált szemléletet is, amely szerint „az az értéked, amilyen anyagi javakkal rendelkezel”. A társadalmak esetén az értékváltozás azt a felismerést jelentené, hogy a tárgyaknál többet ér a minőségi élet, az egészség, a szeretet, az összetartó közösség és társadalom, vagyis az anyagiakon túli emberi értékteremtés.

Ezt az átalakulást a cégek és a társadalom szintjén egyaránt a gazdaságpolitikának is támogatnia kell: a GDP növelés hajszolása helyett a minőségi mutatók javítására kell a hangsúlyt helyezni.

Ezekről a témákról a december 14-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen megtartott A körforgásos gazdaság eredményei és lehetőségei Magyarországon Konferencián is szó esett, ahol többek közt Nagy Ádám iparügyekért felelős helyettes államtitkár és Raisz Anikó környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkár is tartott előadást.

A ruházati cikkek viselésének átlagos gyakorisága - az újrahasználatot is beleértve, régiónként

Forrás: Ellen MacArthur Foundation (2017, p. 77)

A már említett tanulmány felhívja rá a figyelmet: a tartós fogyasztási termékek élettartamának tendenciaszerű rövidülése túlzott mértékben terheli a környezetet, és már nem szolgálja a fogyasztók érdekeit sem. Az Európai Unió tagországai elindultak abba az irányba, hogy lépéseket tegyenek a termékek élettartamának meghosszabbítása érdekében, és felvegyék a küzdelmet a tervezett elavulás ellen.

Az eszközök között szerepel a javításhoz való jog szabályozása, a standardizálás, a jótállási idő meghosszabbítása, a tervezett elavulás kriminalizálása és a tartósságra vonatkozó címkézési rendszerek.

A piacon jelenleg léteznek olyan termékek és üzleti modellek, amelyek a termékek tartósságára építenek. Ezek jelenleg a réspiacok fogyasztóit szólítják meg, de a piaci és szabályozási környezet változásával könnyen válhatnak modellértékűvé más vállalatok számára is.

A tanulmány leszögezi: a körforgásos gazdaság mutatóiban többnyire közepesen teljesítünk, míg az uniós átlagértékeket inkább alulról súroljuk. Nemzetközi összehasonlításban nem teljesítünk kiemelkedően, így további tennivaló vár a gazdaságpolitika döntéshozóira.