Döntő pillanatban vagyunk, könnyen elfajulhat a közel-keleti háború

Az izraeli védelmi minisztérium szerint mintegy 200 harci repülőgépet vetettek be, amelyek több mint 100 célpontot találtak el Irán területén. A légicsapások főként nukleáris, katonai és stratégiai létesítményeket értek.

Az offenzíva során több mint húsz magas rangú katonai vezető vesztette életét. Közéjük tartozik a Forradalmi Gárda vezetője, Hossein Salami, valamint a fegyveres erők vezérkari főnöke, Mohammad Bagheri is. Emellett az atomprogram több kulcsfontosságú tudósa is az áldozatok között volt.

Az egyik kiváltó ok: az iráni atomprogram

Az iráni atomprogram már évek óta feszültséget kelt a konfliktusban érintett országok között. A 2015-ben aláírt nukleáris megállapodásból (JCPOA) az Egyesült Államok 2018-ban vonult ki, ami után a perzsa állam felgyorsította az urándúsítást.

Irán atomprogramja akkor került ismét a nemzetközi figyelem középpontjába, miután a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) kijelentette, hogy a teheráni rezsim olyan mennyiségű dúsított uránt halmozott fel, amely tíz atombomba előállításához is elegendő lehet. A jelentés megállapította, hogy már csak egy lépésre vannak a 90%-os, fegyverkezési célú tisztaságtól.

Június 13-án, közvetlenül egy Ománban tervezett friss tárgyalási forduló előtt, az izraeli vezetés stratégiai döntést hozott: elindította a „Rising Lion” fedőnevű hadműveletet, amelynek keretein belül fontos célpontokat ért találat. Az izraeli légicsapásokat követően Irán válaszul több mint száz drónt és ballisztikus rakétát lőtt ki izraeli célpontokra. Az izraeli vezérkar közlése szerint a légvédelmi rendszerek ezek nagy részét lelőtték (ebben még Jordánia is részt vett), így vissza is vonták az országos légiriadót.

Az izraeli hivatalos indoklás és az USA álláspontja

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint a „Rising Lion” hadművelet célja az volt, hogy megakadályozzák „Irán Izrael létét fenyegető” katonai atomprogramjának működését. Üzenetében kijelentette: „pillanatnyilag Izrael történelmének döntő pillanatában vagyunk”, és a támadásokat „addig folytatjuk, ameddig szükséges”. A vezérkari főnök, Eyal Zamir szintén rámutatott arra, hogy mivel Irán „az atombomba előállításának a küszöbén áll”, Izraelnek nem volt ideje várni. Kijelentette, hogy szabályos, előzetes csapásként hajtották végre a támadást.

A Trump-kormányzat gyorsan elhatárolódott az izraeli akciótól, ugyanakkor figyelmeztette Iránt, hogy esetleges visszavágása ne érintse az USA érdekeit a térségben. „Ma este Izrael egyoldalúan lépett fel Irán ellen. Nem veszünk részt az Irán elleni csapásokban, és a legfőbb prioritásunk az amerikai erők védelme a régióban” - mondta Marco Rubio külügyminiszter egy nyilatkozatban.

Irán válaszreakciója

A perzsa ország vezetése azonnal kemény retorzióval fenyegetőzött. Ali Khamenei ajatollah elmondta, hogy „a cionista rezsim ma hajnalban sátáni, véres kezével bűntettet követett el drága hazánkban”. Emellett „keserű sorsot” ígért Izraelnek.

A Forradalmi Gárda szóvivője azt hangoztatta, hogy Izrael és az USA „kemény árat fizet majd” az akcióért.

Teherán még a támadás éjszakáján lezárta saját légterét, és bejelentette, hogy szövetségeseivel együtt minden eszközzel válaszol majd. A nemzetközi fórumokon agresszióval vádolják Izraelt, és válaszlépésként Izrael katonai, hírszerzési és stratégiai létesítményei elleni csapást helyeztek kilátásba.

Nemzetközi visszhang

A légicsapásokat világszerte kommentálták. Antonio Gutertes ENSZ-főtitkár szóvivője kifejtette, hogy „a főtitkár elítél minden katonai eszkalációt a Közel-Keleten”. Hozzátette, hogy „különösen aggasztják az iráni nukleáris létesítmények elleni izraeli támadások, miközben Irán és az Egyesült Államok között tárgyalások folynak az iráni nukleáris program helyzetéről”.

Mark Rutte, a NATO főtitkára pedig elmondta, hogy „ez egyoldalú akció volt Izrael részéről”. Hozzátette, hogy „számos szövetséges, köztük az Egyesült Államok számára is döntő fontosságú, hogy most is a deeszkaláción dolgozzanak”.

Friedrich Merz német kancellár pedig elmondta, hogy „felszólítjuk mindkét felet, hogy tartózkodjanak az olyan lépésektől, amelyek a [háború] további súlyosbodásához vezethetnek és destabilizálhatják az egész régiót”.

Lin Jiam, a kínai Külügyminisztérium szóvivője kifejtette, hogy „Kína ellenzi Irán szuverenitásának, biztonságának és területi integritásának megsértését”. Továbbá elmondta, hogy „Kína felszólítja az összes érintett felet, hogy tegyenek többet a regionális béke és stabilitás előmozdítása érdekében, és kerüljék el a feszült helyzet további fokozódását”. Kína „kész konstruktív szerepet játszani a helyzet enyhítésében” - tette hozzá.

A szaúdi vezetés közleményében pedig az olvasható, hogy „Szaúd-Arábia határozottan elítéli a testvéri Iráni Iszlám Köztársaság elleni kirívó izraeli agressziót, amely aláássa szuverenitását és biztonságát, és egyértelműen sérti a nemzetközi törvényeket és normákat”.

Lehetséges fejlemények

Az izraeli fél arra készül, hogy szükség szerint további csapásokat mérjen – mint azt maga Netanjahu is közölte. Izrael kampányszerűen folytathatja a támadásokat, tehát feltehetően ez nem egy egyszeri offenzíva volt: amíg Irán nukleáris fenyegetése fennáll, addig ismétlődő csapások várhatók.

A forgatókönyvek között nem zárható ki a kiterjedtebb regionális háború veszélye. Ha Irán (vagy szövetségesei – pl. a Hezbollah Libanonban, a húszi milícia Jemenben vagy az iraki ellenállási csoportok) Izraelt támadják, vagy a térségben állomásozó amerikai csapatok ellen fordulnak, akkor valószínűleg az Egyesült Államok is lépéseket tenne, és a háború további eszkalációját idézheti elő. Az amerikai haditengerészet és légierő most készenlétben áll a térségben, így Washington képes lenne támogató szerepet vállalni, vagy akár közvetlen támadást végrehajtani Irán stratégiai nukleáris létesítményei ellen.

Jelenleg a legtöbben abban bíznak, hogy a világ vezetői a diplomácia eszközeivel próbálják mérsékelni a konfliktust, bár a jelenlegi helyzetben ez nem tűnik reális opciónak.

A szerző a Migrációkutató Intézet vezető kutatója.