Egyre kevesebb agrárcég kezében koncentrálódnak a hazai földek

Az idei agrárösszeírás során közel ezer településen gazdálkodók legfrissebb, júniusi adatait gyűjtötték össze 74 ezer egyéni gazdaság és 11 ezer gazdasági szervezet bevonásával.

Eszerint 196 ezer agrárgazdaság működik jelenleg Magyarországon, ami 2010-hez képest majdnem megfeleződött, akkor ugyanis 351 ezer volt a gazdálkodók száma. Az előző összeírásra 2020-ban került sor, azóta a gazdálkodók száma 19 százalékkal mérséklődött.

Gyakorlatilag egy folyamatos koncentrációról beszélünk, amely az egész Unióban zajló folyamat

– mondta el Tóth Péter, a KSH projektvezetője az összeírás részleteit ismertető sajtótájékoztatón.

Idén tovább emelkedett a növénytermelők aránya, amely 73 százalék körül alakul, ezzel párhuzamosan pedig 14 százalékra csökkent az állattartók száma, 9 százalék a mindkét ágazatban tevékenykedők aránya.

Az uniós államokban a növénytermesztő országok vannak túlsúlyban a keleti államokban, az északi államokban pedig inkább az állattenyésztő gazdaságoknak nagyobb az aránya a mezőgazdaságon belül – fogalmazott Tóth Péter.

A tavalyi évről szólva kiemelte: a legnagyobb problémát a magtárakban maradt gabona és az aszály jelentette.

A gazdatársadalom elöregedése folytatódott, ezzel párhuzamosan emelkedett a felső és középfokú végzettséggel rendelkező gazdálkodók aránya.

A 65 évesnél idősebb vállalatvezetők aránya 37 százalékra nőtt, a 35 év alatti gazdálkodók aránya pedig 4,9 százalék maradt.

Jelenleg 10-ből hét gazdaság irányítója férfi, a cégvezetők körében 34 százalékos a középfokú végzettségűek aránya, és 11 százalékra emelkedett a felsőfokú szakirányú végzettségűek aránya a menedzsmentben.

A gazdálkodók 55 százaléka a gyakorlati tapasztalatra hagyatkozott, de ez csökkenő tendenciát mutat, 2008-ban ugyanis még 80 százalék volt ez az arány.

Jó hír, hogy nőtt a hosszabb távon (öt, illetve tíz éves távlatban) a gazdálkodást tervezők aránya.

Magyarország összterülete területének 55 százaléka mezőgazdasági terület, amely a harmadik helyen áll az EU-ban, csak Írország és Dánia előz meg minket.

A hazai növénytermesztésben

• a gabonafélék aránya 58-ról 60 százalékra növekedett
• ipari növények aránya 23 százalék
• takarmány növényeké 8 százalék
• a be nem vetett szántók aránya 1,9 százalékra csökkent

A kukorica vetésterülete jelentősen csökkent tavaly óta, és idén rekord körüli napraforgótermés várható, a zöldségfélék körében továbbra is a kukorica és zöldborsó a legjelentősebb.

83 ezer hektáron zajlik gyümölcstermelés, a három legfontosabb gyümölcsök sorrendje: alma, meggy és dió.

Idősödik a gyümölcsös ültetvények átlagéletkora: szükségszerű a gyümölcsös ültetvények fiatalítása új telepítésekkel.

A birtokszerkezetről szólva a KSH számaiból a következő derül ki:

- a legfeljebb 1 hektáros gazdaságok száma felére csökkent, így most 15 százalékos,

- a gazdaságok 7 százaléka nem használt mezőgazdasági területet,

- az átlagos mezőgazdasági terület 28,1 hektár, a medián terület pedig 4,3 hektár.

A birtokméretek növekedtek, ezen belül a középméretű birtokok száma emelkedett a legnagyobb mértékében:

• a szántók átlagterülete 29,8 hektár
• a gyepé 14,7
• a gyümölcsösöké 3,4 hektár

Jelentősen nőtt az öntözött területek aránya: 5 százalék az öntözhető területek aránya, a területek 3 százalékát öntözték is.

Az öntözött területeknél 40 ezer hektáros emelkedés történt, emellett az öntözési közösségek száma is gyarapodott

- ismertette Tóth Péter.

A felmérésből kiderül, hogy több területen is történet előrelépés az elmúlt három évben:

• A szarvasmarha-, sertés- és juhállomány csökkent, a baromfiállomány pedig emelkedett, összességében a gazdaságok átlagos átlagállománya nőtt.
• A gazdaságok gépellátottsága javult, 43 százalék saját kombájnnal végezte el a betakarítást.
• A digitalizációnak egyre nagyobb a szerepe, főleg a 40 év alatti gazdálkodók esetében: a gazdálkodási adatok gyűjtése 70 százalékban még mindig papíralapú, a gazdálkodók 13 százalék általános szoftverekkel dolgozik – ismertette a KSH projektvezetője.