Komoly nyertesei és vesztesei is lesznek a támogatások nagy átalakításának a mezőgazdaságban

Kirajzolódni látszanak azok a feltételek, amelyek figyelembevételével a kormány várhatóan elosztja majd 2023-tól az új KAP-ból folyósított uniós területalapú támogatásokat a hazai gazdálkodók között.

A hektárra vetített területalapú pénzek felhasználása az egyik leglényegesebb kérdés a magyar agráriumban,

mert ez szinte valamennyi – földműveléssel is foglalkozó – termelőt érint, így döntően meghatározza forráshoz jutási lehetőségeiket is.

A területalapú támogatások az uniós Közös Agrárpolitika úgynevezett egyes pilléres közvetlen kifizetéseihez tartoznak,

amelyek éves összege Magyarországon 2023-tól több mint 1,3 milliárd eurót tesz majd ki.

Így a hazai gazdálkodók a 2023-2027 között hatályos új KAP egyes pilléréből összesen 6,5 milliárd eurót kaphatnak, amelynek legnagyobb részét a területalapú pénzek jelentik.

A területalapú támogatási rendszer lényege, hogy hektárra vetített, fix összegű kifizetéseket vehetnek igénybe azok, akik a földeket használják.

Magyarországon évről-évre 150-160 ezer gazdálkodónak folyósítanak ilyen pénzeket körülbelül 5 millió hektárra.

A támogatások azonban nem automatikusan járnak, hanem azok elosztásánál uniós, illetve tagállami döntésekkel különböző szempontokat és feltételeket is figyelembe vesznek.

Eddig a területalapú támogatások két komponensből tevődtek össze, ami leegyszerűsítve azt jelentette, hogy a gazdálkodók úgynevezett hektáronkénti alap- és zöldítési támogatásként juthattak az uniós pénzekhez.

Az alaptámogatás minden termelőnek alanyi jogon járt, de a zöldítési összegekre csak akkor váltak jogosulttá, ha teljesítettek bizonyos környezetvédelmi követelményeket,

amelyek a termesztett növények számára, a gyepekre és az ökológiailag megkülönböztetett területekre vonatkoztak. Mostanáig az éves alaptámogatás Magyarországon hektáronként 143-144 eurót, a zöldítési 80-81 eurót tett ki, így a teljes területalapú összeg egy hektárra 223-224 euró – árfolyamtól függően hektáronként 70-80 ezer forint – lehetett.

Az új KAP-ban ugyanakkor a támogatáselosztás módja megváltozik, és

az idáig alkalmazottnál jóval nagyobb differenciálás lép életbe a gazdálkodók között.

Nagy István agrárminiszter a nemrégiben megrendezett 35. Bábolnai Gazdanapok megnyitóján beszélt arról, hogy a kormány a területalapú források között jelentős összegeket csoportosít át a kis- és a közepes gazdaságok javára.

A miniszter tájékoztatása szerint 2023-tól az éves alaptámogatás mértéke hektáronként 147 euró lesz, amelyhez

az 1-10 hektáros legkisebb termelők hektáronként 80 eurós, a 10-150 hektáros gazdák 40 eurós többlettámogatást vehetnek igénybe.

Így együttesen évente mintegy 189 millió euró pluszforráshoz juthatnak, amely az 1,3 milliárd eurós éves közvetlen kifizetési kassza 14 százalékának felel meg.

A kiegészítésekkel a kisebb üzemek hektáronként 187-227 eurót kaphatnak, vagyis támogatási szintjük megközelítheti, illetve elérheti a 223-224 eurós eddigi mértéket.

Tovább növelhetik azonban területalapú forrásaikat, ha részt vesznek egy úgynevezett agroökológiai alapprogramban (AÖP),

amely a jövő évtől új elemként jelenik meg a KAP-ban és egy menürendszer alapján a környezet, illetve a klíma szempontjából kedvező gazdálkodási többletvállalásokat jutalmazza.

Itt a gazdálkodók akkor számíthatnak újabb területalapú forrásokra, ha önkéntesen csatlakoznak az új rendszerhez

(aki tehát nem lép be, e támogatási lehetőségből eleve kizárja magát). Bár az agrártárca egyelőre nem közölt információkat arról, hogy az AÖP-ben mennyi forrás lesz elnyerhető, korábbi szakértői vélemények szerint hektáronként 40-50 eurós összegről lehet szó, ami tehát további 15-20 ezer forintos hektáronkénti forrást jelenthet.

Így a kisebb termelők számára esély nyílhat arra, hogy az új KAP keretei között egy hektárra vetítve 230-270 euróra tegyenek szert,

azaz a jelenlegihez képest összességében növeljék támogatottsági szintjüket. (Számukra, illetve minden más gazdálkodó számára pozitív lehet is, hogy a forintban kifejezett támogatásokat a gyengülő forint, illetve a nagyobb átváltási árfolyam is jelentősen növelheti 2023-ban, illetve a rákövetkező években is).

Az eddig megismert elképzelések szerint még jobban járhatnak azok a nagygazdaságok, amelyek 1200 hektárnál több területen gazdálkodnak.

A változás elsősorban abból származhat, hogy

eddig a kormány 1200 hektár feletti területeiknél a teljes alaptámogatást elvonta, így ezekre csak a zöldítési pénzeket vehették igénybe.

(Egészen pontosan arról van szó, hogy az uniós előírások értelmében a területalapú éves alaptámogatás 150 ezer eurót meghaladó részét lehetett csökkenteni, és ez Magyarországon az 1037 hektár feletti gazdaságokat érintette. A kormány úgy döntött, hogy 1037-1200 hektáros üzemméretnél 5 százalékos, 1200 hektár felett százszázalékos megvonást alkalmaz).

A jövő évtől a nagyüzemek arra számíthatnak, hogy a 147 eurós alaptámogatást teljes területükre megkapják.

A 147 eurós összeg tehát 1200 hektár felett jelentős támogatásbővülésnek tekinthető, és ez tovább növekedhet az AÖP-s forrásokkal,

amelyeket éppen a nagyobb termelők szerezhetnek meg könnyebben, mert felkészültebbek az előírt feltételek teljesítésére.

Támogatási szempontból rosszabb helyzetbe kerülhetnek viszont azok a gazdaságok, amelyek 150-1200 hektár közötti területet művelnek. Bár 1-150 hektárra a többlettámogatásokat ezek is megkapják és a 147 eurós hektáronkénti alaptámogatás teljes területük után jár,

környezetvédelmi vállalásaikra előreláthatóan kevesebb pluszforrást szerezhetnek meg, mint amennyihez most hozzájuthatnak.

Ennek oka, hogy jelenleg hektáronként 80 euró körüli zöldítési pénzt használhatnak fel, míg az új AÖP-ben az egyes pilléren belüli forráselosztási korlátok miatt ennél várhatóan kevesebb forráshoz – egyes számítások szerint a már említett hektáronkénti 40-50 euróhoz - juthatnak. E termelők támogatási pozíciója tehát összességében romolhat az eddigiekhez képest.

Egyelőre kérdéses, hogy az új rendszer milyen reakciókat vált ki a gazdálkodók körében, akik majd csak ezután szembesülnek a jelentős változásokkal. Egyes kalkulációkból az derül ki, hogy az alaptámogatást és a kiegészítő többlettámogatást tekintve

a gazdálkodók végeredményben 400-450 hektárig jól járhatnak vagy „eddigi pénzüknél lehetnek”, illetve az új rendszer 2300-2400 hektár felett is kifejezetten előnyös lehet a számukra,

miközben az 500-2000 ezer hektáros, közbülső gazdálkodói körnek csökkenéssel kell szembesülnie. Ezért lényeges lesz, ki milyen mértékben tud majd bekapcsolódni az AÖP-be, mivel az ott megszerezhető források minden méretű gazdálkodói csoportban módosíthatják a nyertes és vesztes kategóriába sorolható üzemek számát.

Az egész mai elosztási probléma abból fakad, hogy Brüsszel az új KAP-ciklusban nem növelte a Magyarországnak járó agrárforrásokat.

Ezért eleve a kettes pilléres vidékfejlesztési kasszából kellett forrásokat átcsoportosítani,

hogy a közvetlen kifizetések, illetve a területalapú támogatások összmértékét 2023-tól szinten lehessen tartani.  (A vidékfejlesztésnél pedig a kormány úgy orvosolta az uniós pénzhiányt, hogy a jelenlegi 17,5 százalékról 80 százalékra növelte a nemzeti társfinanszírozás arányát).

További feszültség származhat abból, hogy szigorodnak a pénzhez jutás feltételéül szabott környezetvédelmi kritériumok.

Bár a kormány a hírek szerint az AÖP-ben igyekszik könnyebben teljesíthető menürendszert összeállítani,

a kisebb termelőknél már az önkéntes csatlakozás is gondot okozhat, az AÖP-s források nélkül viszont ők sem érhetnek el látványos támogatásnövekedést az új uniós költségvetési ciklusban, miközben gazdálkodási körülményeik az ismert gazdasági és piaci válsághelyzet miatt jelentősen romlanak.