Egyre több országban a kormány fizeti ki az elmaradt munkabéreket

Óriási pénzek mozdulnak meg világszerte a koronavírus-járvány okozta gazdasági sokk ellensúlyozására, és minden eddiginél nagyobb gazdaságmentő csomagok formálódnak. Az első intézkedések között szerepel szinte mindenütt az adófizetések halasztása, valamint a járulékkedvezmények és hitelezési könnyítések nyújtása – de sokan továbblépnek. Ha ugyanis a gazdasági leállások miatt a cégeknek és a vállalkozóknak nincs se jövedelmük, se bevételük, abból nemhogy adót nem fognak tudni fizetni, de még munkabért sem.

Átmenetileg tehát drámaian nőhet a munkanélküliség, a különféle nemzetközi becslések 10-20 százalékos rátát vetítenek előre.

Amennyiben nincs jövedelem, nincs fogyasztás sem, és annál nehezebb lesz a járvány elmúltával újraindítani a gazdaság motorját. Ezért a világban egyre több kormány tervezi, hogy közvetlenül az elbocsátottak zsebébe juttat pénzt, jövedelmet, illetve van, ahol szinte alanyi alapon adnának “helikopterpénzt”. 

Most nincs akadálya a költekezésnek, még az Európai Unióban sem, hiszen az Európai Bizottság nemrég bejelentette, hogy felfüggeszti a költségvetési hiányra vonatkozó szigorú szabályokat. A tagállamok egyelőre egyenként próbálnak megbirkózni a járvány okozta válsággal, de közülük többen, illetve a világban más fejlett országok is azt az utat választják, hogy megpróbálják pótolni a koronavírus miatt kieső jövedelmeket. Mutatjuk a nemzetközi példákat, a lista szinte napról napra bővül:

Egyesült Államok

A 2000 milliárd dolláros koronavírus mentőcsomag egyik fontos pontja, hogy a 2019-es adóbevallások alapján a 75 ezer dollár vagy az alatti éves keresetűek 1200 dollárt (mintegy 390 ezer forint), a páronként 150 ezer dollár vagy ez alatti keresetűek 2400 dollárt, gyermekenként pedig 500 dollárt kapnak. Az e felett keresők egyre kevesebb készpénzhez jutnak, és aki 99 ezer dollárt vagy páronként 198 ezer dollárt keres évente, az már nem kap ilyen juttatást.

Kína

A koronavírus “hazájában”, Kínában, helyi jelleggel kuponok szétosztásával igyekeznek fellendíteni a járvány miatt meggyengült belföldi fogyasztást. A nankingi vezetés több mint 300 millió jüan (13,8 milliárd forint) összértékű kupon kibocsátását jelentette be. Csinan, Santung tartomány székhelyének kormányzata 20 millió jüan (919 millió forint), Csöcsiang tartomány 1 milliárd jüan (45,9 milliárd forint) összértékű kupon szétosztását helyezte kilátásba.

Olaszország

A járvány által legjobban sújtott európai országban a munka nélkül maradt egyéni vállalkozók, idénymunkások márciusra egyszeri nettó 600 eurót (210 ezer forint) kapnak, ezt egyébként mindenki kevesli, és további intézkedéseket várnak. A Giuseppe Conte vezette kabinet már korábban bejelentett egy 25 milliárd euró keretösszegű élénkítő csomagot, melynek része az adó és járulékfizetési haladék (illetve törlés). Amióta pedig a termelés nagy részének leállítására kötelezték a vállalkozásokat, a leginkább érintett szektorokban a dolgozók munkabérének egy részét is átvállalja a kormány főként a szakszervezeti megállapodások függvényében.

Spanyolország

A koronavírus által második leginkább érintett európai országban (a halottak száma 4 ezer fölé kúszott, megelőzve Kínát) a cégek nem bocsáthatják el azokat az alkalmazottakat, akik azért nem mennek munkába, mert a gyerekekre kell vigyázniuk. Az önmagukat foglalkoztató vállalkozók is részesülhetnek a munkanélkülieknek járó juttatásokban. 

Németország

A kisvállalkozások és az egyéni vállalkozók három hónapon keresztül legfeljebb 15 ezer eurós (több mint ötmillió forint) támogatásban részesülnek. 

Nagy-Britannia

A brit kormány fizeti a munka nélkül maradt alkalmazottak bérének 80 százalékát (legfeljebb havi 2500 font vagyis 960 ezer forint erejéig), ha a cégek nem bocsátják el őket.

Japán

Tokió készpénzfizetéseket irányoz elő olyan háztartások számára, amelyek a járvány gazdasági következményei miatt veszítették el a bevételüket. A kifizetések májusban kezdődnének meg, a tervek szerint háztartásonként akár 300 ezer jenes (880 ezer forint) juttatással.

Dánia

A dán kormány a fizetések 75 százalékát – legfeljebb havi 3000 eurót (nagyjából 1 millió forintot) – fizeti ki a bajba került állampolgárainak.

Lengyelország

A kormány vállalja a munka nélkül maradók bére és juttatásai 40 százalékának folyósítását. 

Csehország

A karantén idejére a munkából kiesettek jövedelmének 60-80 százalékát átvállalja a cseh kormány, és havi 173 ezer forintnak megfelelő összeget (14 ezer korona) fizet minden olyan önfoglalkoztatottnak, aki 13 év alatti gyermeket nevel.

Szlovénia

A járvány ideje alatt az egészségügyi dolgozók, a polgári védelmi szervezetek és más kulcsfontosságú szolgálatok 10 és 200 százalék közötti illetménykiegészítést kapnak. Azok pedig, akik kisvállalkozóként dolgoznak, a minimálbér 70 százalékának megfelelő havi jövedelmet kapnak az államtól, amely után nem kell járulékot fizetniük.

Írország

A tervek szerint az állam az alkalmazottak bérének 70 százalékát – legfeljebb heti 410 eurót (csaknem 150 ezer forintot) – állja, ha az őket foglalkoztató cég bevételei igazoltan legalább 25 százalékkal visszaestek, és a cég kifizeti – legalábbis megpróbálja – a maradék bért.

Franciaország

A párizsi kormány  8,5 milliárd eurót szán arra, hogy a válság miatt munka elbocsátott dolgozók kéthavi bérét kifizesse.

Hazai kezdeményezések

Idehaza a koronavírus-járvány miatt 30-40 ezer munkahely szűnhet meg ebben a hónapban, amint arról Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter beszámolt. Ez a szám nyilván emelkedni fog a következő hónapokban.

Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója a Növekedés.hu-nak írt véleménycikkében arra hívta fel a figyelmet, hogy 1-2 hónap alatt akár 1 millióval is nőhet a magyar munkanélküliek száma.

Ezért azt javasolja, hogy mindenki, aki 2020 első napján munkaviszonnyal rendelkezett, a keresete pedig nem haladta meg a KSH szerinti 2019-es átlagot, az kapjon a következő öt hónapon keresztül havi bruttó 100 ezer forintot.

Pogátsa Zoltán közgazdász szerint is elkerülhetetlen, hogy a magyar kormány átvállalja a bérek egy részét. Szalay-Berzeviczy Attila szakközgazdász a Facebook-on osztotta meg gondolatait, miszerint négy vagy öt hónapra mindenkinek alapjövedelmet kell biztosítani, aki a vírus miatt, önhibáján kívül veszíti el az állását.

Surányi György volt jegybankelnök is hasonló ötlettel állt elő: szerinte legalább három hónapig, havonta és fejenként minden munkáját elvesztőnek 100 ezer forintot, az eltartott gyerek után 50 ezer forintot kellene adni a költségvetésből.