Egyre több pénz vándorol ki az országból – mutatjuk, mekkora összegekről van szó
ElemzésekNem könnyű nyomon követni, hogy a hazai vásárlók mennyi pénzt költenek el a határon túl, az MNB azonban a bankkártyahasználati adatok alapján készített egy elemzést, amely lerántotta a leplet a friss számokról.
Vajon mennyire jellemző a magyarokra a bevásárlóturizmus? Akik kimennek egy kis időre külföldre mennyi pénzt költenek el? Ezen felül vajon mekkora összegeket hagyunk ott a nagy nemzetközi webáruházaknál? Többek között ezekre a kérdésekre is keresi a választ azaz elemzés, amely az MNB friss Inflációs Jelentésében jelent meg.
Hazai ügyfelek belföldi és külföldi kártyás vásárlásainak megoszlása (milliárd forint)
Megjegyzés: Hazai székhelyű vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatókra vonatkozó adatok. Forrás: MNB – Inflációs Jelentés; MNB-gyűjtés a banki adatszolgáltatásban jelentett bankkártya forgalmi adatok alapján
A COVID okozta sokk hullámai láthatóan nem csak hogy levonultak, de újra elmondható, hogy a külföldi utakon megejtett pénzköltés újra virágzik. A jegybank elemzése felhívja rá a figyelmet: a múlt évben a külföldi vásárlások aránya visszatért a 2019-es szintre. A teljes 17,3 ezer milliárd forintos kártyás forgalom 14,2 százaléka történt külföldön.
A külföldi tranzakciók összértéke így 2023-ban 2019-hez képest 132 százalékkal emelkedett, míg a belföldieké 125 százalékkal.
Ha csak a fizikai, vagyis a nem-netes vásárlásokat nézzük: a tavalyi évben a 2019-es érték 1,7-szeresére emelkedett a külföldi tranzakciók összege, elérve az 579 milliárd forintot. Ugyanezen időszak alatt a hazai vásárlások összértéke 11,6 ezer milliárd forintra nőtt, tehát a 2019-es érték 2,1-szeresére.
Az online költéseket is nagyító alá tették. 2019-ben a teljes internetes bankkártyás forgalom 1,8 ezer milliárd forint volt, melyből nagyjából 700 milliárd történt külföldi webáruházban. 2023-ra az online kártyás forgalom már 5,2 ezer milliárd forintra nőtt. A növekedés nagyobb részben hazai webshopoknál volt, így a teljes 2023-as online forgalom értékének 36,4 százaléka,
mintegy 1,9 ezer milliárd forint történt külföldön.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Gazdasági Versenyhivatal szakmai konferenciáján egyébként a napokban hangsúlyozta: nagyon nehéz a fellépés a nemzetközi óriásplatformok ellen az e-kereskedelemben, a legtöbb esetben nem fizetik be az áfát, és a vámbevétel sem Magyarországon jelenik meg, mert a harmadik országból érkező termékek nem nálunk lépnek be az Unióba.
A miniszter az eseményen azt üzente: az online óriás, a Temu is ugyanúgy fizesse be az áfát, mint a magyar e-kereskedők.
Hazai ügyfelek belföldi és külföldi kártyás vásárlásainak alakulása
Megjegyzés: Nominális változás. Fizikai és online vásárlások értéke összesen. Hazai székhelyű vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatókra vonatkozó adatok. Forrás: MNB – Inflációs Jelentés; MNB-gyűjtés a banki adatszolgáltatásban jelentett bankkártya forgalmi adatok alapján
A szomszédos országokban egyébként tavaly láthatóan jobban emelkedett a hazai kártyák élelmiszerbolti felhasználása, mint a távolabbi turisztikai régiókban. 2022 során a szomszédos országokban élelmiszerüzletekben összesen 24,1 milliárd forint értékű vásárlást bonyolítottak hazai ügyfelek kártyáival, ami 2023-ra közel megduplázódott és 45,5 milliárd forintra bővült.
Ugyanezen időszak alatt a más, távolabbi országokban történt élelmiszer vásárlás 32 százalékkal emelkedett - 46,4 milliárd forintról 61,1 milliárd forintra.
