Egyre több pénzt fizetünk be az EU-nak, de milyen támogatásokat várhatunk?
ElemzésekA 20 éves EU-s tagságunk számos változást hozott az államháztartási-költségvetési rendszer egészében. Az uniós csatlakozásunk közpénzügyekre és a közpénzek felhasználásának ellenőrzésére vonatkozó hatásait vették számba a szakértők a Magyar Közgazdasági Társaság Államháztartási Szakosztályának kerekasztal-beszélgetésén.
Az Uniós csatlakozásunkkor egyfajta viszonyítási alapot kaptunk arról, hogy más országok milyen elvárásokat fogalmaznak meg a közpénzek felhasználásáról. Azonban a csatlakozási folyamatot megnehezítette, hogy Magyarország korábbról már rendelkezett egy komoly pénzügyi kultúrával. A nemzeti adottságokat figyelembe véve kellett ezt a meglévő rendszert átalakítani, ami akadályokat állított a döntéshozók elé.
A csatlakozási szándékunk és a harmonizációs kötelezettségek, mind a magyar költségvetési egyensúly megteremtését szolgálták. Az Európai Unió által diktált külső kényszer, ami a túlköltekezéssel szemben lépett fel, végül a magyar gazdaság hasznára vált.
Magyarország csatlakozásakor az Unió egy felfelé ívelő periódusban volt. Az intenzív bővítési szakaszban, a gazdasági növekedés alatt egy tökéletes béke üzemmódban működött az EU, ami számunkra is nagy lehetőségeket rejtett. Természetesen, a harmonizációs kötelezettségekkel járt, hogy Magyarországnak a költségvetés területén bizonyos jogairól is le kellett mondania, de az EU által nyújtott lehetőségek és a vállalt kötelességek egyensúlyban voltak.
-nyilatkozott az EU-s csatlakozásunk körülményeiről Kovács Árpád egyetemi tanár, az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács korábbi elnöke, az MKT örökös tiszteletbeli elnöke.
Később töréspontot jelentett a 2007-2008-as világválság európai hatásmechanizmusa és kitűnt, hogy az európai együttműködés krízis üzemmódban már nem olyan hatékony, mint a béke időszakában.
A csatlakozásunk előtt, amikor az Európai Bizottság átvilágította a magyar államháztartási rendszert, igazolnunk kellett, hogy a költségvetési rendszert tudjuk úgy alakítani, hogy az Uniós forrásokat felhasználjuk és a fejlesztési támogatásokhoz szükséges nemzeti finanszírozást biztosítjuk. Emellett természetesen a csatlakozásunk első hónapjától Magyarországnak hozzá kellett járulnia az Unió költségvetéséhez. A szaldóról elmondható, hogy 2004-től kezdve amagyar állam minden évben több támogatást kapott, mint amennyit befizetett.
-számolt be az Uniós tagság pénzügyi vonatkozásairól Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára, az MKT Államháztartási Szakosztályának alelnöke.
2004-től kezdve Magyarország befizetései és az elnyert támogatások minden évben egy pozitív szaldót mutattak. Az elmúlt 10-14 évben ez a szaldó 1000-2000 milliárd forint között változott.
Az Európai Unió felé befizetett nemzeti hozzájárulásunk az utóbbi években a GDP nagyjából 1 százalékát tette ki. Ugyanakkor, a Magyarország által elnyert források és a befizetések szaldója rendre a GDP 3-5 százalékát érik el.
Magyarország nemzeti hozzájárulása trendszerűen növekedett az elmúlt években. Euróban vizsgálva a hozzájárulásunk reálértéke mintegy 53 százalékos növekedést mutat.
A gazdasági felzárkózás ellenére Magyarország összes régiója, Budapest kivételével az Uniós átlag alatt van, ezért jogosultak vagyunk a strukturális kohéziós források felhasználására. Ezenfelül az Unió költségvetésének egyik legnagyobb kiadási területéből az agrártámogatásokból is részesülünk.
-számolt be Banai Péter Benő a két legfontosabb területről, ahol Magyarország az EU-s források kedvezményezettje maradhat a jövőben.
A gazdasági kormányzás átalakulóban van, még nem ismertek az új Európai Uniós szabályok, azonban azt minden bizonnyal tudjuk, hogy a 3 százalékos GDP arányos hiánykövetelmény és a 60 százalékos államadósság cél változatlan marad.
-hívta fel az Uniós szabályozások kikötéseire a figyelmet Banai Péter Benő.
Magyarország az egyetlen olyan ország, akivel szemben az Európai Bizottság pénzügyi szankciót javasolt. A 2004-es csatlakozásunk óta folyamatosan túlzott deficit eljárás alatt voltunk. Így, a 2010-es évek elején az Európai Bizottság azt szorgalmazta, hogy Magyarország ne kapja meg a strukturális, fejlesztési és egyéb források egy részét, amíg nem igazolja a hiány csökkentésének követelményét.
Az államháztartás ellenőrzésével kapcsolatban az elsődleges feladatunk a szabályszerűség vizsgálata. Azonban, mind a tagállamok, mind az EU részéről fontosabb lenne azt figyelni, hogy jól van-e felhasználva az adott támogatás, tehát a teljesítményellenőrzés irányába kellene elmozdulni.
-fogalmazta meg a jövőbeli fejlesztési lehetőségeket Dencső Balázs, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság főigazgatója.
Az EU-tagságunk alatt bekövetkező államháztartási-költségvetési rendszer változásairól szóló teljes beszélgetést ezen a linken tekintheti meg.
