Egyre több vezető közgazdász figyelmeztet a válságra

Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász szerint fel kell készülnünk egy komoly gazdasági visszaesésre a következő években. Véleményével több vezető közgazdász is egyetért.

Paul Krugman

A Princeton Egyetem professzora a CNBC-n megjelent interjújában úgy fogalmazott, hogy

nem egy nagy tényező fogja kiváltani a visszaesést, hanem számos kisebb hatás összeadódása idézi elő a negatív irányú változást.

Ilyen például a kereskedelmi háború, a Brexit és a feltörekvő országok eladósodása. Az egyik legnagyobb aggodalmat, véleménye szerint, Donald Trump elnök adócsökkentési elképzelése okozza, amely növeli az USA eladósodottságát.

A gazdasági növekedés lassulása és a recesszió szerinte leginkább az euroövezetben fog érvényesülni. Úgy fogalmazott, hogy idén vagy jövőre esélyes, hogy bekövetkezik a visszaesés. Az Európai Bizottság elemzése szerint is, öt év dinamikus fejlődés után egy bizonytalan időszak következik. Ennek már jelei is vannak: Németország tavaly épphogy elkerülte a válságot (2018 végén nulla százalék növekedést regisztráltak) a globális kereslet csökkenése, a politikai bizonytalanság és a gyengébb autóipari teljesítmény miatt.

Annak ellenére, hogy Olaszországot elérte a recesszió, és majdnem a németeket is, az eurozóna egészének minimálisan ugyan, de sikerült növekednie.

Krugman szerint az egyik legfőbb gond, hogy nem vagyunk felkészülve egy esetleges válság kezelésére.

David Lipton

Az IMF vezérigazgató-helyettese is látja a közelgő viharfelhőket. Úgy gondolja, a 2008-as válság ellenére sem tettek lépéseket a megelőzésre. A monetáris politika miatt is kifejezte aggodalmát: a Financial Times Stock Exchange 100 (FTSE 100) index a Brexit óta a legrosszabb időszakot rögzítette, több, mint 56 milliárd fontot töröltek el az Egyesült Királyság vezető vállalatainak értékéből.

A globális adósság, mind az állami, mind a magánszektorban, 60 százalékkal rekordszintre emelkedett.

Ha a központi bankok megemelik a hitelfelvételi költséget, sok kormány és vállalkozás dolgát megnehezíthetik.

Lipton szerint a kereskedelmi háború is hosszú távú következményekkel járhat, többek között a globális gazdaság széttagolódásához.

Nouriel Roubini, Brunello Rosa

Roubini egyetemi professzor, a Rosa&Roubini társalapítója Brunello Rosa közgazdásszal közös cikkükben 10 okot soroltak fel, amiért a krízis el fogja érni a világot. Íme a legfontosabbak: 

• Azt a fiskális, ösztönző politikát, amelyet az USA alkalmaz nem lehet hosszútávon fenntartani, jövőre 2 százalékra csökkenhet a növekedés.
• Az infláció a célérték fölé emelkedhet, ezért a Fed és más jegybankok emelhetik a kamatlábakat. 
• A Trump-kormány kereskedelmi vitái Kínával, Európával, Mexikóval és Kanadával minden bizonnyal fokozódik, mely szintén lassítja a növekedést.
• Az amerikai kormány korlátozza a be- és kifelé irányuló beruházásokat.
• Az adósságok halmozódása az euroövezeten belül, és az ezek miatti feszültség szintén hátráltató tényező.

David Rosenberg

A Gluskin Sheff kanadai alapkezelő vezető közgazdásza és stratégája 80 százalékos esélyt lát a válság kialakulására,

egyrészt a Fed szigorításai miatt, másrészt a Dow Jones és az S&P 500 14 és 16 százalékkal alacsonyabb eredményei miatt. 

A pénzügyi feltételek szigorítása, ami már a piacokon megmutatkozik, már az első negyedévben hatással lesz a globális gazdaságra. Elmondása szerint

a recesszió rövid lesz, de annál fájdalmasabb, Washingtonnak pedig komoly nehézséget fog okozni: mivel a fiskális politikát már ösztönözték a ciklus csúcsán, így kérdés, mit fognak tenni válság idején.

Rosenberg kapcsolatot lát a foglalkoztatottság aránya és a recesszió közt is, ugyanis az alacsony munkanélküliséget gyakran recesszió és még alacsonyabb munkaerőpiac követte.