Együtt erősebben – Milyennek látja Magyarország a V4 együttműködést?

A történelem során újra és újra bebizonyosodott, hogy ezek az országok együtt sikeresebbek  lehetnek a kihívások kezelésében. Mik a sikeres V4-ek együttműködésének összetevői?

Magyar  szempontból konkrét kihívások kötik össze a V4-országokat - a migráció, a regionális mezőgazdaság  támogatása, az energia, az infrastruktúra és a biztonsági együttműködés is ilyen kérdések. Bár a  platform az elmúlt években csendesebb, Magyarország úgy gondolja, hogy e fontos közös ügyek  mentén újjáéleszthető. 

Miért a V4? 

Először is, egy rövid visszatekintés: a Visegrádi Együttműködés 1991-ben jött létre, miután a három  ország, Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország felismerte, hogy összefogással és együttműködéssel hatékonyabban tudják kezelni problémáikat, és bebizonyíthatják a nyugati integrációs rendszereknek (NATO, EU), hogy konfliktusaikat jószomszédi kapcsolatokkal békésen is  képesek megoldani, és fontos kérdésekben együttműködnek egymással. 

Ma már egyértelmű, hogy a V4-országok együtt sokkal erősebbek lehetnek, mint megosztva - kezdve  a határ menti területek infrastrukturális fejlesztésétől egészen a politikai akarat összehangolásáig,  és az itt élő közösségek kultúrájának tiszteletben tartásáig.

A V4-ek együttműködése a kezdetektől  fogva rugalmas, ellenáll a belső viszályoknak, ugyanakkor platformként szolgál a viták rendezéséhez vagy a közép-európai érdekek védelméhez. Sőt, a közép-európai érdekeket mint olyanokat a V4-ek  együttműködése határozhatja meg. 

Ami az együttműködés gazdasági erejét illeti, ez egy dinamikus régió, kedvező befektetési klímával.Már rég nem egy kisméretű régió valahol keleten - ez a négy ország együttesen az egész kontinens  egyik erőközpontja lehet.

A négy ország összlakossága megközelítőleg 64,3 millió fő, együttes GDP-jük elérheti a 36 000 eurót (per fő, vásárlóerő paritáson), amivel Európa egyik legfejlettebb, magas életszínvonalú régiója lehetne. 

Bár még vannak fejlődési lehetőségek, uniós szinten erős fizikai infrastruktúrával és magasan  képzett humánerőforrással rendelkezik, amely az együttélés miatt ismeri egymás nyelvét és  kultúráját.

Fontos tényező az is, hogy politikailag viszonylag stabil régióról van szó, ahol nincsenek tartósan elhúzódó politikai válságok vagy instabilitás. 

A régió stratégiai elhelyezkedése gazdasági és infrastrukturális szempontból is rendkívül előnyös.

A Földközi-tenger és az Adria közelsége lehetővé teszi a kikötők vasúti és közúti összeköttetését Közép és tágabb Nyugat-Európa piacaival, ami egyre fontosabbá vált, mióta a Vörös-tenger kockázatos vízi szállítás.

A V4-országok mindegyike érdekelt ebben, még a tengerparttal rendelkező Lengyelország  is, a déli kikötők gyakran jobb megközelíthetősége miatt.

A régió emellett fontos tranzitpont Kelet Európa számára, és mind gazdaságilag, mind politikailag kulcsszerepet játszik az észak-déli  összeköttetésben. Ez nem pusztán földrajzi vagy politikai-gazdasági tény - ez egy olyan eszköz,  amelyet fel kell használni Brüsszelben, hogy a régió igényeinek jobb megértéséért lobbizzunk, és  hogy közös érdekeinket figyelembe vegyék.

Ezért fontos a különböző szakpolitikák és fejlesztési  tervek összehangolása a V4-ek szintjén, még akkor is, ha bizonyos politikai kérdésekben nincs teljes  egyetértés. 

Magyarország álláspontja az aktuális V4-es kérdésekben 

Az illegális migráció megállítása. A jelenlegi biztonsági, gazdasági és társadalmi kihívások  időszakában Magyarországnak is érdeke, hogy megtalálja azokat a közös nevezőket, amelyek  politikai értelemben erősíthetik a V4-ek együttműködését.

Magyarország számára az egyik ilyen  kérdés az illegális bevándorlással kapcsolatos brüsszeli kezdeményezés, amely előírja az illegális  bevándorlók szétosztását az uniós tagállamok között - ha ez nem történik meg, az érintett  tagállamot pénzbírság megfizetésére kötelezik. Ezt a tervet a másik három V4-ország sem támogatja (Csehország tartózkodott, a másik három ország pedig nem támogatta az EU migrációs és  menekültügyi paktumát).

A migrációs terv végrehajtásának megakadályozásához ismét szoros V4- es együttműködésre van szükség. 

Az európai mezőgazdaság védelme

Hasonlóképpen lehetséges a közös koordináció a  mezőgazdaságban, a mezőgazdasági termékek és gabonafélék harmadik országokból az EU-ba  történő behozatalával kapcsolatos erősebb összehangolt fellépéssel. Valamennyi V4-kormány  érdeke, hogy megvédje a mezőgazdasági termelőket, megfelelően képviselje érdekeiket, és közösen  kommunikálja azokat oly módon, hogy az pozitív hatással legyen az uniós döntéshozatalra. 

A regionális versenyképesség erősítése

A V4-országok közös érdeke is az EU versenyképességének  védelme és megerősítése. A különböző adóharmonizációs törekvésekkel szembeni közös fellépés is  segíthetne a kérdés megoldásában, ha a négy kormány közösen lépne fel a közép-európai  vállalkozók, befektetők és gazdák érdekeinek védelmében. 

Az energetikai átmenet folytatása

A zöld energiára való fokozatos átállás, beleértve az atomenergia  átpolitizálásának megakadályozását is, szintén közös érdeke lehet mind a négy államnak.  Hasonlóképpen van lehetőség szorosabb együttműködésre ebben a kérdésben, különösen az  innováció és az új technológiák bevezetése tekintetében. 

Közép-Európa biztonsága

A V4-országok között eltérőek a nézetek Ukrajna támogatását illetően, de  nagyon fontos, hogy meghallgassuk egymás véleményét és aggodalmait ebben a kérdésben - különösen azért, mert a katonai megoldás láthatóan egyre távolabb kerül.

Magyarország mellett  Szlovákia mutat hajlandóságot arra, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzanak, míg a másik két állam további katonai támogatás mellett kötelezte el magát, amelynek kimenetele bizonytalan. Európának  hosszú távon fel kell készülnie a háború utáni Ukrajnára is, és ebben a kérdésben is elengedhetetlen  lesz a V4-es szintű együttműködés. 

Ma a V4-ek együttműködése az egyik legaktívabb és legbefolyásosabb az EU-n belül, mely komoly  történelmi hagyatékkal rendelkezik.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor magyar, Petr Fiala cseh, Donald Tusk lengyel és Robert Fico szlovák (j-b) miniszterelnök a visegrádi négyek kormányfőinek prágai csúcstalálkozóján tartott sajtótájékoztatón 2024. február 27-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Bár hosszú ideje nem volt miniszteri csúcstalálkozó, ezt inkább  úgy kellene megközelíteni, hogy nem azért nem hívták össze ezt a fórumot, mert nem értettek egyet,  hanem azért, mert könnyebb nem beszélni nyilvánosan azokról a kérdésekről, amelyek  nézeteltéréshez vezetnek.

Ugyanakkor a csúcstalálkozó összehívása azt mutatja, hogy bár vannak  olyan kérdések, amelyekben nehéz összeegyeztetni a kormányzati álláspontokat, mégis szükség van a szoros együttműködésre - részben a közép-európai érdekeket figyelmen kívül hagyó brüsszeli  döntések, részben pedig a térségünk biztonsági kihívásai miatt. 

A migrációs válság, a regionális energetikai együttműködés, az EU versenyképessége, a Nyugat Balkán uniós csatlakozása vagy az Oroszország által Kelet-Európára jelentett geopolitikai fenyegetés  mind a négy ország számára kiemelten fontos téma.

Bár a V4-országok nem értenek egyet az  ukrajnai helyzetet illetően, mert a háború olvasata és a lehetséges kimenetelekkel kapcsolatos  számításaik eltérnek egymástól. A V4-eknek azonban a háborús régió közvetlen szomszédaiként  érdemes lehet közösen gondolkodni egy lehetséges béketervről, egy Ukrajnával kapcsolatos  gazdaságfejlesztési politika kidolgozásáról is.

Érdemes lehet lépéseket tenni a fegyveres erőik modernizálására, valamint mindenekelőtt egy olyan jogi rendszer megteremtésére, amely a térség  stabilitása érdekében a régió kisebbségeinek jogait is védelmezi és garantálja. 

A szerző a Magyar Külügyi Intézet kutatási igazgatója.