Elérhető a 10 százalék alatti infláció év végére?

Már túl vagyunk a technikai recesszión, idén valószínűleg egy százalékkal emelkedhet a GDP szintje, de nem elképzelhetetlen a költségvetésben szereplő 1,5 százalékos bővülés - mondta el Regős Gábor, a Makronóm Intézet makroelemzési vezetője az idei gazdasági folyamatokat ismertető háttérbeszélgetésen.

GDP növekedés

Ebben az évben leginkább az ipar és az export, valamint a járvány előtti szintet még el nem ért turizmus húzhatja a gazdasági növekedést, bár az agrárium a tavalyi alacsonyabb bázisról is sokat emelkedhet.

A beruházások nőttek, valamint a rendelésállomány is emelkedett az iparban, ami hozzájárul az ágazat jobb teljesítményéhez, de az energiaárak lehúzzák a jövedelmezőséget.

Az építőiparban nem számíthatanak növekedésre, de egy magas szinten tetőzhet a szektor teljesítménye. A rendelésállomány kissé csökkent, de csak minimális, egy százalékos mértékben. Az év egészét tekintve az ágazat semleges hatással lehet a gazdasági növekedés mértékére.

A fogyasztás az év egészében negatív lesz, de év végére már emelkedhet, emellett a beruházások is visszaesnek - véli Regős Gábor.

A munkaerőpiacon a leépítésekkel óvatosan bánnak a cégek, de az energiaválság hatására 4 százalék fölé emelkedhet a ráta.

A monetáris politikában szigorításként tekinthető a kötelező tartalékráta kedden bejelentett megemelése 5 százalékról 10 százalékra, ami stabilitást ad, és nem 18, hanem 13 százalékot kapnak a bankok.

A folyó fizetési mérleg hiányát meghatározza az energia ára: idén 4 százalék lehet GDP-arányosan a hiány mértéke, de ezzel párhuzamosan a nettó export javulása várható.

Infláció

- A decemberi infláció 24,5 százalék volt, ami az elemzői várakozásoknál kissé alacsonyabb szint, ennek egy jelentős részét az üzemanyag árplafon eltörlése adta - mondta Regős Gábor.

Az első negyedévben tetőzhet az infláció, ami a második félévben csökkenhet, ezt támogatja

• az extraprofitadó, a népegészségügyi termékadó hatásának kifutása,
• a forint jobb árfolyama, illetve
• a visszaeső fogyasztás, ezért

év végére a tíz százalék alatti szint elérhető év végére.

- A magas jegybanki alapkamat a forint védelme szempontjából fontos, éppen ezért az államilag támogatott hitelprogramok jelentősége felértékelődik - mondta el György László kormánybiztos.

Tavalyelőtt 7 milliárd euró, tavaly 16,5 milliárd euró, idén pedig 12 milliárd lehet az ország import-energiaszámlája, ez a helyzet folyamatos egyensúlyozást igényel.

A tavalyi költségvetés 19 százalékának megfelelő összeggel támogatja a családokat és a nyugdíjasokat a kormányzati politika

- húzta alá György László. 

- Nálunk még a harmadik negyedévben is 2-3 százalék körüli reáljövedelem-növekedés volt, több európai országban, így például Csehországban csökkent a reálbér - tette hozzá.

Az infláció okairól szólva György László kiemelte: 

a drágulásért egyharmad részben az ellátási láncok megszakadása, egyharmad részben pedig az energiaárszint felel. A fennmaradó részt

• a háború közelsége,
• az aszály, ami az élelmiszerinflációt nagyon megemelte,
• az árfolyamhatás, illetve
• a piaci szereplők agresszív áremelése adja.

Utóbbira példaként említette a tengeri szállítmányozási költségeit, melyek 2021-en hat-hétszeresére emelkedett, az ágazat profitja összeségében tízszeresére nőtt, így a tengeri szállítmányozás önmagában 3 százalékpontot ad az inflációból. 

Az infláció idei méréklődéséhez több tényező is hozzájárulhat:

• a szállítmányozási költségek csökkenése, amely 10-11 hónapos késéssel jelenik meg az árakban.
• a  földgáz ára csökkent. Tavaly a gáz ára a válság alatt hatszoros szintre emelkedett az amerikai gáz árához képest, de várhatóan ez a különbség csökken, és 3-4-szeres lehet.
• a forint árfolyama kedvezőbb lehet,
• több áruból dömping alakult ki
• a mezőgazdaság teljesítménye jobb lehet.

Az élelmiszerárak túlárazásával, a kiskereskedelmi láncok agresszív árazási politikájáról szólva György László úgy fogalmazott, hogy várja, mit tár fel a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálata.

Erre az évre összességében 17,5 százalékos infláció várható a Makronóm Intézet előrejelzése szerint.Az európai földgáz várható árával kapcsolatban kiemelte: ha kiépülnek az LNG-kapacitások, akkor 50 euró körül alakulhat az európai gáz ára.

Háborús hatások, szankciós veszteségek

Orbán Viktor 3674 milliárd forintra tette a szankciók által okozott veszteséget, melynek több összetevője van, az alapja a háború előtti előrejelzések és a megvalósult GDP teljesítmény közötti különbség, tehát 

- a növekedési áldozat: a tervezett helyett sokkal kisebb a gazdasági bővülés,

- elmaradó beruházások,

- magasabb energiárak,

- a szankciókat ellensúlyozó kormányzati kiadások emelkedtek.