Csökkenő oktatási kiadások a GDP arányában – mi lesz így a versenyképességünkkel?
ElemzésekAz oktatási kiadások a GDP arányában trendszerűen csökkentek az elmúlt 20 évben Magyarországon. A munkaerőpiaci fordulat után a versenyképesség fokozásához ugyanakkor elengedhetetlen az oktatás színvonalának emelése. Ennek egyik alapfeltétele az oktatási rendszer megerősítése.
Magyarország a 2010 utáni évtizedben jelentős munkaerőpaci fordulatot hajtott végre. A foglalkoztatottak létszáma közel egymillió fővel bővült. Napjainkban 4,7 millióan dolgoznak hazánkban. A foglalkoztatottsági ráta történelmi csúcson van, meghaladja a 74 százalékot.
A munkaerőpiaci tartalékok azonban lassan kimerülnek. Jelenleg nagyságrendileg 200 ezer főre tehető a munkaerőpiaci tartalék nagysága.
Ez meglehetősen alacsony szám, amit jól mutat, hogy hazánkban fele akkora a munkanélküliség, mint az euróövezetben. Magyarországon 3,5 százalékon áll a munkanélküliségi ráta, míg az eurózónában 6,8 százalékon.
A munkaerőpiaci tatalékok kimerülésével a versenyképesség és a termelékenység fokozása egyre inkább fókuszba kerül. A termelékenység hosszú távú javításának a kulcsa pedig a képzett munkaerő, aminek a minőségét oktatással lehet javítani.
Oktatási kiadások
Az oktatási kiadások a GDP arányában 2001 óta trendszerűen csökkennek Magyarországon.
20 éve még a GDP 5,5 százalékát tették ki a költségvetési intézmények oktatási kiadásai. 2020-ra ez az érték 4 százalék alá csökkent.
A költségvetési intézmények oktatási kiadásai a GDP százalékában
Forrás: KSH
A visegrádi országok közül e téren megközelítőleg fél százalékponttal előttünk jár Csehország és Lengyelország, míg Szlovákiát egy hajszállal megelőzzük.
Messze lemaradunk ugyanakkor az unióban élen járó Svédországtól és Izlandtól, ahol az oktatási kiadások a GDP arányában meghaladják a 7 százalékot.
Államadósság
A teljes képhez hozzátartozik, hogy 2010-re jelentősen eladósodott hazánk. A GDP arányos államadósság akkoriban 80 százalékra ugrott, amit a munkanélküliségi ráta 10,8 százalékra történő emelkedése kísért.
Emiatt az új kormánynak először a foglalkoztatottság növelésére és az államadósság leépítésére kellett helyzenie a hangsúlyt, amit egy évtizded alatt sikeresen teljesített.
A következő időszak egyik legfontosabb kihívása ugyanakkor az oktatás színvonalának és erőforrásainak emelése. Enélkül hosszútávon nem tud megvalósulni a versenyképességi fordulat, ami pedig elengedhetetlen Magyarország gazdasági felzárkózásához és a gyors béremelkedési ütem fenntartsásához.
